Magyarországon lehet Európában a legmagasabb az infláció
9/11/2022 08:53
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Európai Bizottság csomagtervét torpedózhatja meg Orbán Viktor, aki számos politikai és pénzügyi csatát vív Brüsszellel. Magyarország átfogó reformokra készül az igazságszolgáltatásban, de csak jövőre derül ki, hogy milyen sikeres, így kérdéses, hogy az Európai Bizottság az idén megígéri-e a pénzt a magyaroknak. A félidei amerikai választásokkal kapcsolatban nagy a veszély, mert az Orbánt utánzó republikánusok nem egy kifinomult elnyomásra készülnek. Nemzetközi lapszemle.
Az európai infláció forró pontjává válik Magyarország – írja a Bloomberg, annak kapcsán, hogy a KSH ma teszi közzé a fogyasztói árak októberi alakulásáról szóló adatokat. Az amerikai pénzügyi hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a tíz legmagasabb európai inflációs ráta mindegyike a kontinens keleti felén található országban van. Pillanatnyilag a három balti állam vezeti az uniós országok mezőnyét, őket Magyarország követi, amely azonban a trendek alapján átveheti a vezetést, tekintettel gyenge valutájára és az élelmiszerárak éves szintre vetített 38 százalékos emelkedésére, ami több mint kétszerese az EU átlagának. A kenyér, a vaj és a sajt csaknem kétseresére drágult az elmúlt év során – emeli ki a Bloomberg. (Éppen ma tart kormányülést a magyar kormány, amely további árstopokat jelenthet be - A szerk.)
A The Wall Street Journal arról a – szintén ma várható – fejleményről számol be, hogy az Európai Bizottság csomagtervet kíván előterjeszteni Ukrajna pótlólagos pénzügyi megsegítéséről, amelynek értelmében jövőre havonta mintegy másfél milliárd eurót juttatnának az országnak, részben vissza nem térítendő támogatás, részben kölcsön formájában. Ehhez azonban módosítani kell az EU hétéves költségvetési keretét, ami viszont mind a 27 tagállam egyetértését kívánja meg. Az uniós végrehajtó testület itt – írja a lap – beleütközik egy immár jól ismert akadályba: Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya, amely egyszerre számos politikai és pénzügyi csatát vív Brüsszellel, ellenzi a tervet, mondván, nem járul hozzá ahhoz, hogy az EU ebből a célból hitelt vegyen fel a pénzpiacon.
A Politico brüsszeli kiadása részletesen taglalja, hogy Magyarország átfogó reformokra készül az igazságszolgáltatásban – így az Országos Bírói Tanács jogkörének a jelentős kiterjesztését, a Kúria függetlenségének a megerősítését tervezi - annak érdekében, hogy hozzájusson a COVID-világjárvány utáni uniós helyreállítási alapból neki szánt 5,8 milliárd euróhoz, illetve a többéves büdzsékeret alapján előirányzott, de részlegesen befagyasztott forrásokhoz.
A hírportál tudomása szerint az Európai Bizottság valamikor november vége előtt alakítja ki álláspontját a kérdésben – talán már a jövő heti, de lehet, hogy csak az azt követő ülésen vitatják meg az ügyet. Ha ez megtörténik, a tagállami pénzügyminiszterek – mert az ő jóváhagyásukra is szükség van - december 6-ikai ülésükön szavaznak. De hogy megígérik-e a pénzt a magyaroknak Mikulás napján, az – mint a Politico cikkéből kiderül – összekapcsolódik bizonyos brüsszeli elvárásokkal, egyebek közt azzal, hogy Budapest egyezzen bele Ukrajna imént vázolt, havi másfél, vagyis az egész jövő évre vetítve összesen 18 milliárd eurós megsegítésébe, valamint abba is, hogy az EU testületileg csatlakozzék a nagyvállalatok nyereségadó-minimumáról kidolgozott globális megállapodáshoz. A portál hozzáteszi: a feltételes igen esetén is ott van még az Európai Parlament, ahol az alku alighanem ellenreakciókat vált majd ki. Hollandia is azt szeretné, ha az EU keményebben sújtana le a jogállamiság elleni fenyegetésekre.
A cikk arra is felhívja a figyelmet: a tervezett igazságügyi reformok a jövő év első negyedében lépnének hatályba, és – ami talán a leglényegesebb pont – ezeket a reformokat teljesen végig is kellene vinni, mielőtt a magyar kormány bármilyen folyósítási igénnyel fordulna a brüsszeli Bizottsághoz.
Az amerikai félidei választással kapcsolatban Paul Krugman a New York Timesban azt írja: akiben nincs rettegés az eredményeket várva, az eddig nem figyelt eléggé. Az ilyen választások hagyományos tétje a gazdaságpolitikára, a szociális juttatásokra, a környezetvédelemre, a polgári szabadságjogokra, illetve a születésszabályozásra gyakorolt hatás. De közben elmondható, hogy bárhogyan alakul a politika, az élet megy tovább. Most azonban Krugman szerint létkérdések forognak kockán, és immár közhelyszerű megállapítás, hogy a Republikánus Párt, ha teheti, valami olyasmivé változtatja át Amerikát, amilyen Orbán Viktor Magyarországa: papíron demokrácia, a gyakorlatban azonban etnonacionalista, autoriter, egypárti állam.
Krugman azonban ennél a hagyományos bölcselkedésnél is tovább lép, és azt állítja: ha Amerika lesüllyed az egypárti uralomba, akkor az sokkal rosszabb lesz, mint amit most Magyarországon látunk. Megfogalmazása szerint „ronda” dolog lenne a trumpi értelemben vett „tegyük naggyá Amerikát” szlogen megvalósulása. Orbán rendszere mélységesen elnyomó jellegű ugyan, de ez az elnyomás viszonylag kifinomult. Krugman szerint Amerikában erre a kifinomultságra nem lehetne számítani. „Hallgassák meg Trump szónoklatát bármelyik gyűlésén. Tele van vádaskodással, azzal, hogy be fog börtönözni és meg fog büntetni mindenkit, akit az ő mozgalma nem kedvel” – írja a New York Times kommentátora, és felhívja a figyelmet arra: az ellenfelekkel szembeni erőszak rokonszenves, de legalábbis nem elítélendő az amerikai jobboldal nagy része számára. A demokráciára nézve szerinte mélységes veszély jelent a tekintélyelvű jobboldal.
„Amerika, ahogyan ismerjük, még nem veszett el, de már eljutott annak a határára” – zárja írását Paul Krugman.