Magyarország tátongó lyuk lehet az összevont európai drónvédelmi rendszeren

Új ablakban

2025. október 01. Reggeli gyors, részlet (2025.10. 01.) Kárpáti János lapszemléje

05:41

00:00

Orbán tartja magát a Putyin-vonalhoz,

miszerint Ukrajna nem szuverén ország – állapítja meg a mérsékelten baloldali szellemiségű Frankfurter Rundschau, ismertetve a magyar miniszterelnök nyilatkozatát a kijevi állítások szerint ukrán területre berepült magyar drónokkal kapcsolatban.

„Tegyük fel, hogy néhány méterre berepült oda, és akkor mi van?” – idézi a lap Orbánt, aki szerint Ukrajna nem független ország, nem szabad úgy viselkednie, mintha szuverén állam lenne. A frankfurti kommentátor szerint a magyar-ukrán viszony mélypontra jutott több mint három és fél évvel a nemzetközi jogot sértő háború kezdete óta.

Eközben a konzervatív londoni Telegraph

arról a veszélyről ír, hogy Magyarország tátongó lyuk lehet az összevont európai drónvédelmi rendszeren.

A cikk szerzője által idézett egyik szakértő úgy fogalmazott, hogy a tervezett drónfal egyfajta mai Maginot-vonallá válhat, ha nem támogatják meg sokkal keményebb Oroszország elleni fellépéssel, így például annak kilátásba helyezésével, hogy hajlandóak lelőni az orosz drónokat, mielőtt azok behatolnának a NATO, illetve az EU légterébe. A rossz emlékű Maginot-vonalat a franciák építették ki a keleti határuk mentén a két világháború között. Bunkerek, géppuskafészkek, katonai körletek és aknamezők láncolatából állt, és az esetleges német támadás kivédését célozta. Hitler azonban úgy támadott rá Franciaországra 1940-ben, hogy a német csapatok egyszerűen megkerülték a Maginot-vonalat, és az Ardennek, illetve Belgium felől nyomultak előre. Azóta a Maginot-vonal az olyan védelmi rendszerek jelképe, amelyek mély benyomást keltenek ugyan, de alapvető hibától szenvednek.

 

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

 

A Telegraph, azokból az első hírekből kiindulva, hogy Magyarország nem lesz része a drónfalprojektnek, úgy vélekedik, hogy a Magyarországgal szembeni bizalmatlanság okán, ami Orbán Viktor Kreml-barát politikájából fakad, a drónfal nem lesz igazán hatékony. A cikk megírása óta ugyan olyan tájékoztatás látott napvilágot, hogy Magyarország is részt vesz a tervezésben, a brit lap felhívja a figyelmet arra is, hogy Orbán részéről még az egész vállalkozás blokkolása sem zárható ki. „Ami a csúcsszintű katonai döntéseket, így a légvédelem megerősítését vagy Oroszország szankcionálását illeti az EU-n belül, Magyarország természetesen súlyos aggodalomra ad okot, hiszen vétót emelhet az ilyen döntésekkel szemben” – nyilatkozott Carlo Masala, a NATO római Védelmi Egyetemének korábbi igazgató-helyettese.

A Telegraph szerint nagy izgalommal várják az első, videókonferencia keretében történő pénteki egyeztetést a drónfal ügyében. Kulcsfontosságú kérdés, hogy pontosan miből is álljon össze a drónfal. A jelenlegi tervekben többrétegű védelmi rendszer kialakítása szerepel, amelyben a rádiófrekvenciás érzékelőket, kamerákat és radarokat csapásmérő rendszerek egészítik ki.

Egyelőre ennyit a drónokról,

de maradunk a katonai témakörben. A Military Times című, védelmi kérdésekkel foglalkozó, magát függetlennek valló amerikai portál a Pentagon hamarosan közzéteendő, új stratégiájáról azt írja, hogy az a belföldre, tehát az Egyesült Államok területére, illetve a nyugati féltekére összpontosít, ugyanakkor Kínát továbbra is kiemelkedő biztonsági fenyegetésnek tekinti.

Talán érdemes megemlíteni, hogy a nyugati félteke alatt általában – az amerikai stratégiai elemzők pedig kizárólag - csak Észak-, Közép- és Dél-Amerikát értik, illetve egyes besorolások szerint oda tartozik még Izland, sőt Írország és Portugália is, de utóbbiak a stratégiai szakirodalom szerint valójában nem.

A cikk kiemeli, hogy az amerikai védelmi minisztérium – illetve ahogy Donald Trump újabban nevezi: hadügyminisztérium – a stratégiai dokumentumban az elnök által kiemelt gyakorisággal hangoztatott szempontot fogja tükrözni, vagyis azt, hogy „Amerika az első”. A portál emlékeztet arra, hogy Trump már hivatalba lépésének a napján olyan elnöki rendeletet írt alá, amely azt a kötelezettséget rótta a haderőre, hogy segítsen biztosítani a határokat, járuljon hozzá az Egyesült Államok szuverenitásának, területi épségének és biztonságának a megőrzéséhez, verje vissza az invázió különböző fajtáit, beleértve a jogellenes migrációt, a kábítószer-csempészetet, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, a csempészetet és más bűncselekményeket. A Military Times egyik név nélkül nyilatkozó informátora szerint a határvédelem kiemelt prioritássá vált, és ez fordulatot jelent.

Ez azonban – mondta egy másik forrás – nem jelent teljes elfordulást a kínai problémától. Éppenséggel az, hogy most erősebben hangsúlyozzák Washingtonban a nyugati félteke fontosságát, azzal egyben azt is kilátásba helyezik, hogy határozottabban fognak szembeszállni Kína ellenséges latin-amerikai tevékenységével. „Kína, Oroszország és Irán túlságosan hosszú ideje mutat aktivitást Latin-Amerikában, és erre Washington válasza eddig hatástalan volt” – nyilatkozott a Military Timesnak Bradley Bowman katonapolitikai szakértő.

Megnövekszik tehát Washington szemében Amerika hagyományos „hátsó udvarának”, Latin-Amerikának a stratégiai súlya. A Military Times cikke Európáról egyáltalán nem szól.

A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)