Az EU jogi szakértői azt tanulmányozzák, miként lehet elszigetelni Magyarországot

Új ablakban

2025. szeptember 30. Reggeli gyors, részlet (2025.09. 30.) Kárpáti János lapszemléje

06:06

00:00

Az EU jogi szakértői azt tanulmányozzák,

hogy miként lehet joghézag kihasználásával elszigetelni Magyarországot, és ennek révén hozzájuttatni Ukrajnát az Európában lefoglalt orosz állami vagyonhoz. A Politico értesülése szerint 140 milliárd euró értékű, úgynevezett jóvátételi kölcsön vonatkozásában szeretnék megkerülni a tagállamok egyöntetű támogatásának a követelményét.

Az erről szóló cikk szerint a terv megvalósításának az útjában a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz legközelebbi uniós vezetőnek tekintett Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll, de az Európai Bizottság úgy véli, hogy megtalálta annak a módját, miként lehet Magyarországot kizárni a döntéshozatali folyamatból, tehát elérni azt, hogy Orbán ne vétózhassa meg a tervet.

A Politico négy különböző forrásból is úgy értesült, hogy az EU-tagállami vezetők tavaly decemberi csúcstalálkozóján elfogadott közös következtetésekre kívánnak hivatkozni, amelyekhez a magyar miniszterelnök is hozzájárult. Ebben az említett dokumentumban kijelentették: Oroszország javai zárolva maradnak mindaddig, amíg Oroszország véget nem vet Ukrajna elleni agressziós háborújának, és nem kárpótolja az országot a háborúval okozott károkért. Akkor – olvasható a brüsszeli portálon – ezt a nyilatkozatot széles körben úgy értelmezték, hogy ezeket a javakat befagyasztva tartják, legnagyobb részben a belgiumi Euroclear bankban, és hogy Oroszország nem férhet hozzá. E javak kamatait fel lehet használni a háborús erőfeszítések céljaira. Az Európai Bizottság új érvelése az, hogy a nyilatkozat jogalapot teremt a szankciós szabályok megváltoztatásához, éspedig úgy, hogy az egyöntetűség követelménye helyett elég legyen a minősített többség biztosítása. A brüsszeli végrehajtó testület olyan feljegyzést küldött az unióhoz akkreditált tagállami nagyköveteknek a múlt pénteken, hogy ez a megoldás „az összes vagy a legtöbb állam-, illetve kormányfő magas szintű politikai egyetértését igényelné”.

 

Fico és Orbán. Fotó:

 MTI/Koszticsák Szilárd

 

 

A széles körű egyetértés megteremtése – írja a Politico – nem lesz könnyű. Egyfelől van más, Oroszország irányában baráti ország az is EU-ban, így például Szlovákia. Másfelől külön problémát jelent Belgium: a belga kormány olyan aggodalmakat táplál, hogy a pénz ilyetén formában történő elragadása jogi megtorlásra ösztönözhetné Moszkvát az ország, illetve a befagyasztott orosz állami javakat kezelő, Belgiumban bejegyzett Euroclear ellen. „Elvennétek Putyin pénzét, és ennek a kockázatát mi viselnénk. Ez így nem fog menni, szögezzük le világosan” – mondta Bart De Wever belga miniszterelnök, amikor New Yorkban tartózkodott az ENSZ-Közgyűlés ülésszakán. Figyelmeztetett arra: ha országok azt látják, hogy jegybanki pénzek eltűnhetnek, ha európai politikusok azt helyesnek tartják, akkor úgy dönthetnek, hogy kivonják a tartalékaikat az eurozónából. Belgium megnyugtatásának a Politico szerint valószínűleg az lehet a módja, hogy más EU-országok adósságátvállaló kötelezvényt írnak alá az Euroclear felé a Kijevnek átutalt összeg erejéig.

E hét szerdán Koppenhágában tartanak találkozót az EU-országok vezetői. Hivatalos döntés ott nem várható, de a cél az lesz, hogy elegendő támogatást szerezzenek Orbán elszigeteléséhez, mert most még „szürke zónában vagyunk” – idéz a brüsszeli portál egy uniós diplomatát, és hozzáteszi: a pénzügyminiszterek október 10-én Luxembourgban áshatják bele magukat a problémába, majd a hónap végén tartják a hivatalos EU-csúcsot, amelytől már döntést remélnek. Eddig Németország, Spanyolország, Lengyelország és a balti államok voltak az Európai Bizottság tervének a fő támogatói. Franciaország és Olaszország kezdetben óvatosságot tanúsított minden innovatív elgondolással szemben, ami a zárolt orosz állami javak felhasználására irányult – fogalmaz a Politico.

Ugyanennek a portálnak egy további cikke

a problémakör egy másik aspektusáról szól – arról, hogy Antonio Costa, az uniós tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke az ukrán EU-csatlakozási folyamatban igyekszik megkerülni az Orbán-vétó lehetőségét. Costa javaslata értelmében a csatlakozási tárgyalások valamely témacsoportjának – uniós zsargonnal: klaszterének – a megnyitásához nem kellene egyöntetűség, elég lenne a minősített többség, a klaszter eredményes lezárása azonban továbbra is az összes tagállam jóváhagyását követelné meg.

Miközben a NATO-ban

– alapvetően az orosz fenyegetés miatt – a korábbi két százalékról öt százalékra növelték azt a célkitűzést, hogy a tagállamoknak a GDP hány százalékára kell növelniük az évente védelemre fordítandó költségvetési összeget, Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter most a pénzügyi konszolidáció szempontjára hivatkozva azt közölte, hogy jövőre ebben a tekintetben nem fogják elérni a két százalékot sem. Mint az EurActiv beszámolójában olvasható, a miniszter lekicsinyelte az orosz veszélyt, és azzal érvelt, hogy „ha jó viszonyokat ápolsz, akkor senki nem fog megtámadni”.

A portál emlékeztet arra, hogy az Ukrajnával határos Szlovákia a két százalékos célszámot már elérte, és a hágai NATO-csúcson beleegyezett az öt százalékos új célkitűzésbe. Robert Fico miniszterelnök az elmúlt egy év során háromszor találkozott Vlagyimir Putyinnal. Kitér az EurActiv arra is, hogy a NATO keleti határa mentén létrehozni szándékozott úgynevezett drónfal tervezéséből eredetileg kihagyták Szlovákiát és Magyarországot – a szlovák ellenzék szerint azért, mert e két ország túlságosan közel áll Moszkvához, Kaliňák állítása szerint azonban országa pusztán azért maradt ki először, mert nem határos Oroszországgal. Később mind Szlovákia, mind Magyarország bekapcsolódott az egyeztetésbe.

A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)