Magyarország nem lesz többé az EU fekete báránya

Szinte a történésekkel egyidőben jöttek ki a Magyar Péter brüsszeli tárgyalásairól szóló tudósítások, s ez az instant híradás korábban nem volt jellemző, sokkal kényelmesebben csordogáltak a hírek rólunk, volt, hogy egy napot kellett várni arra, hogy a nemzetközi médiában is olvashassunk a magyar fejleményekről. A Reuters a leendő kormányfőt idézve számol be az Ursula von der Leyennel való találkozásról, amit ő rendkívül konstruktívnak és sikeresnek nevezett. Az Orbán-kormány ténykedése miatt befagyasztott uniós források mielőbbi visszaszerzésének lehetőségei között korántsem mellékes, hogy a világjárvány miatt lérehozott, 11 milliárd eurós helyreállítási alapról augusztus közepéig kell megállapodni, különben végérvényesen elvész az ország számára – legalábbis most így interpretálják a szakértők. Május 25-én Magyar már kormányfőként visszatérve folytatja a megbeszéléseket az Európai Bizottság elnökével, júniusban pedig sor kerül az Európai Tanács soron következő ülésére, ami Magyar első jelenése lesz az állam- és kormányfők között. A magyarországi jogállami jelentéstevő, Tineke Strik a Klubrádiónak két hete elmondta, hogy elméletileg erre a meghatározó ülésre június 16-án kerül sor. Magyar optimistán megállapította, hogy az EU nem támaszt a magyar érdekekkel ellentétes feltételeket a pénzek visszaszerzésére. A találkozót követően Ursula von der Leyen úgy fogalmazott: nagyon jó eszmecserét folytattunk. Az előző kormány korrupciója és jogsértései miatt befagyasztott pénzek feloldásához szükséges lépéseket beszéltük át – írta ki az X közösségi platformra. Uniós tisztviselők szerint a magabiztos kétharmados felhatalmazás minden bizonnyal lehetővé teszi a pénzalapok a határidő lejárta előtti gyors elérését.

A Le Monde az AFP jelentése alapján úgy véli, hogy akár már május végére megegyezés születhet a pénzek hazahozataláról. Brüsszelben ünnepeltek és reményüket fejezték ki a vezetők, hogy új fejezetet nyit a magyar-uniós kapcsolatokban a leendő miniszterelnök. S önmagában óriási vívmány, hogy Kreml-barát Orbán 16 éves regnálása alatt kiépített szoros orosz kapcsolat darabjaira hullik és nem lesz többé Magyarország az EU fekete báránya. Magyar eseményértelmezéséből kiemeli azt, hogy a pénzek hazahozataláról politikai döntésnek kell születnie. Daniel Freund, a magyarországi ügyeket régóta szorosan követő, Orbán-kritikus európai parlamenti képviselő, az AFP-nek azt nyilatkozta, soha nem tapasztaltak ilyan határozott elköteleződést egy olyan kormány részéről, amelyik még nem is lépett hivatalba. Ez most úgy néz ki, mintha Magyarország újra csatlakozna az Európai Unióhoz. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy gyors elbírálás alá kerülne a SAFE program keretébe tartozó, a katonai- és haderőfejlesztésre fordítandó 16 milliárd euró, amelyről tulajdonképpen a választási kampányban már nem akart Brüsszel megegyezni Orbánékkal – látva a közvélemény-kutatók prognózisait.

Ami pedig Magyarország és Ukrajna kapcsolatának lehetséges rendezésére vonatkozik, Brüsszel bizakodó, mert a leendő miniszterelnök bejelentette, hogy Zelenszkij elnökkel júniusban szeretne találkozni, hogy új fejezetet nyissanak a két ország kapcsolatában. Nem mellesleg az írás kitér arra is, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának újabb lépései előkészületek alatt vannak, s eközben a legnagyobb uniós hatalmak sem sürgetik az ország teljes jogú taggá válását a közeljövőben.

Az Al Jazeera, az arab világ legnagyobb médiakonglomerátuma képes helyszíni beszámolóban vázolta fel a brüsszeli vezetés dilemmáját: ha csak reformígéretre felszabadítják a befagyasztott forrásokat, akkor kettős mérce kiritkájával illethetik őket. Ha viszont dilemmázik és halogatja a pénzek kiutalását, akkor az alapjában véve határozottan uniópárti kormányt eltávolíthatja magától.

A Japan Times pedig a kormányzati vagyonok kimenekítésével foglalkozik részletesen, s ennek kapcsán a Rogán-féle titkárságot, a kormányzati szóvivőt, az adóhatóságot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkérdezte, de egyikük sem reagált. A Reuters tudósításán alapuló cikk egyébként úgy fogalmaz, hogy Magyar Péter állításait, miszerint a bankok leállították volna a Rogánékhoz köthető, pénzmosás gyanúját keltő több milliárdos banki tranzakciókat – nem tudta forrásai alapján megerősíteni.

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)