Léderer: Nem jelent feltétlen alkotmányos válságot, ha a jogállamiságot helyreállítani akarók nem akarnak bizonyos szereplőket a hatalomban látni

Új ablakban

2026. június 06. Hetes Stúdió - részlet 26.06.06. Léderer András

08:19

00:00

A múlt héten Sulyok Tamás köztársasági elnök bejelentette, hogy nem távozik a hivatalából, hiába szólítja fel akár minden nap Magyar Péter miniszterelnök. A Velencei Bizottsághoz fordult, mert szerinte az új kormány hivatalba lépése óta egyenesen alkotmányos válság fenyegeti a Magyar Köztársaságot. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter azt mondta a Klubrádiónak, az elsöprő választási győzelem olyan erős társadalmi felhatalmazást jelent, amely kötelezi a győztes politikai erőt a hatalomkoncentráció lebontására.

„Nyilván, ha a lemondások nem következnek be, és valamilyen jogalkotási folyamat ezzel kapcsolatban elindul, ma még nem lehet belátni, mi lehet a tartalma, pontosan hogy zajlik majd maga az eljárás. Valóban felvetődhetnek komoly alkotmányos problémák is. Meg lehet érteni, ha ezeknek az érintett szereplőknek egy részét az elmúlt 16 év ismeretében a jogállamiságot helyreállítani kívánó új kormány nem szeretné pozícióban lehetni, s ez még önmagában egyáltalán nem jelent semmilyen alkotmányos válságot” – mondta a Hetes Stúdió legutóbbi adásában Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa. Hozzátette, számos fontos pozícióra rendkívül hosszú időre szóló mandátumokat adott az előző kormányzat. Példaként említi, hogy egyes alkotmánybírák akár 2037–2038-ig hivatalban maradhatnának. Ezekben az ügyekben azonban a kormány önmagában nem dönthet: jogállami keretek között a parlamentnek kell meghoznia a szükséges döntéseket.

Léderer hangsúlyozta, van arra mód, hogy ezek az eljárások a jogállami kereteken belül maradva történjenek meg. Szerinte fontos, hogy az átmenet ezeket a határokat tiszteletben tartva történjen meg. Ez az, ami egyébként hosszú távon bizosíthatja egy új, demokratikus berendezkedés társadalmi legitimitását is. Ennek alapfeltétele a széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés. Nem ismétlődhet meg az a gyakorlat, amelyben gyorsan, érdemi vita nélkül fogadnak el jelentős alkotmányos változásokat. A Helsinki Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy ezekben az ügyekben milyen megoldások felelhetnek meg a hazai és nemzetközi jogállami normáknak.

Kiemeli, hogy bár egy parlamenti kétharmad formálisan sok mindenre lehetőséget ad, a demokratikus átmenet hosszú távú legitimitása szempontjából fontos, hogy a változások a társadalom számára is érthetők és elfogadhatók legyenek.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)