Láthatatlan erők dönthetnek a választáson?

A politikai érdeklődés Magyarországon ma olyan magas szinten áll, amire utoljára az 1989–90-es rendszerváltás idején volt példa – mondta Szabó Andrea. Hozzátette: bár azt a korszakot nem lehet megismételni, a mostani szint európai összevetésben már közepesnek számít, ami a korábbi mélyponthoz képest jelentős növekedés. Szerinte ez azt jelzi, hogy a társadalomban valódi változás történt, és megjelent egyfajta „őrzőkutya” attitűd: egyre többen érzik úgy, hogy bele akarnak és bele is tudnak szólni a politikába. A szociológus szerint a növekvő érdeklődés egyik oka a politikai polarizáció, amely – bár gyakran negatív jelenségként írják le – mindkét oldalon erősíti a részvételi hajlandóságot. Emellett kulcsfontosságú tényező egy új generáció megjelenése is: a fiatalok egy része már nem fél a politikától, hanem a mindennapi élet természetes részeként tekint rá, és aktívan részt akar venni benne. Szabó úgy látja, ez a változás az elmúlt négy év egyik legfontosabb fejleménye.

A választási részvétellel kapcsolatban a társadalomkutató különbséget tett a potenciális és az aktuális szavazók között. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közvélemény-kutatásokban mért magas részvételi hajlandóság nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanannyian el is mennek szavazni. Példaként a 2022-es választást hozta, amikor a vártnál is többen vettek részt, részben a kormány mobilizációs kampánya és a háborús helyzet hatására. Most ugyan magas aktivitást mérnek, de szerinte a tényleges részvétel elmaradhat ettől, és akár 75 százalék alatt is maradhat.

A Fidesz és a fiatalok kapcsolatáról szólva Szabó Andrea emlékeztetett: a párt eredetileg kifejezetten generációs pártként indult, és hosszú ideig domináns volt a fiatal szavazók körében. Ez a helyzet azonban az elmúlt években megváltozott. Úgy véli, a párt egyik legnagyobb stratégiai hibája, hogy nem tudta megtartani és megszólítani az új generációt, miközben egyre inkább az idősebb korosztályokra koncentrált.

 

Törésvonalak

A fiatalok elfordulásának okai között a szociológus a nyelvi és kulturális távolságot emelte ki. Szerinte a jelenlegi politikai vezetők nem tudnak hitelesen kommunikálni a fiatalokkal, és az erőltetett „fiataloskodást” kifejezetten elutasítja ez a generáció. „Ez egy őszinte nemzedék” – fogalmazott Szabó, amely a politikában is az autentikus megszólalást keresi, és gyorsan felismeri a hiteltelen próbálkozásokat.

A Fidesz szavazótáboráról Szabó Andrea azt mondta: továbbra is néppárti jellegű, vagyis minden társadalmi rétegben jelen van, de nem mindegy, milyen arányban. Három alapvető törésvonal rajzolódik ki: az életkor, a településtípus és az úgynevezett kulturális tényezők. Az életkor esetében egyértelmű a minta: minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szavaz a kormánypártra, 60 év felett pedig már kifejezetten domináns a támogatottság.

A településszerkezet szintén meghatározó: bár Budapesten is jelen van a Fidesz, a támogatottság inkább a kisebb települések felé erősödik. Szabó szerint érdekes átrendeződés figyelhető meg a fővároson belül is, ahol a hagyományosan jobboldali, polgári kerületekből részben a lakótelepi övezetek felé tolódik a bázis. Összességében azonban továbbra is igaz, hogy minél kisebb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy a Fidesz támogatója.

A harmadik törésvonal a kulturális dimenzió, ezen belül az iskolázottság és a vallásosság. A társadalomkutató szerint alacsonyabb végzettség mellett nagyobb a Fidesz támogatottsága, különösen az alapfokú és szakmunkás végzettségűek körében. A vallásosság még erősebb választóvonal: „ha valaki egyháziasan vallásos, annál nagyon-nagyon nagy a valószínűsége, hogy a Fideszre fog szavazni”.

Szabó Andrea arról is beszélt, hogy korábbi álláspontját módosítva ma már létező jelenségnek tartja a kiábrándult fideszes szavazókat. Szerinte ennek egyik legfontosabb jele a Tisza Párt megerősödése: ha a korábbi választások Fidesz-szavazói mind kitartanának, a párt ma is könnyedén kétharmaddal nyerne, ám ez jelenleg nem látszik.

A középosztályban bicsaklott meg a Fidesz támogatottsága

A legnagyobb veszteséget a kormánypárt a középosztályban szenvedhette el. Szabó Andrea a Kovách Imrével végzett kutatásukra hivatkozva arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentős lefelé irányuló társadalmi mobilitás zajlott le, ami békeidőben szokatlan jelenség. Míg korábban nagyjából egyharmad-egyharmad arányban oszlott meg a társadalom alsó, alsó-közép és középosztály között, ma már a lakosság mintegy 40 százaléka tartozik az alsó rétegbe, és szűkül a középosztály. 

A friss közvélemény-kutatásokat összegezve Szabó Andrea azt mondta: "a kormánytól független intézetek többsége szerint a Fidesz támogatottsága a teljes népességben 30 százalék körül alakul, míg a Tisza Párté nagyjából 40 százalék lehet. Hozzátette, kormánypárti kutatóintézeteknél ez a mérés pont fordítva van. De egybevetve a független intézmények tapasztalatait, hogyha igaz az a feltételezés, hogy ezek a közvélemény-kutató cégek alul mérik a Fideszt és túlmérik a Tiszát, ahogy ezt egyébként Tóka Gábor szociológus mondja, akkor is azt tudjuk mondani, hogy legalább 5-6 százalékponttal a listás szavazati ágon jelenleg a Tiszapárt vezet".

Szabó Andrea szerint a közvélemény-kutatások torzításának egyik oka, hogy bizonyos társadalmi csoportokat egyszerűen nem lehet elérni. „Két rétegét nem éri el a társadalomnak: az elit csoportokat meg a legalul lévőket” – fogalmazott. Előbbiek mobil életmódjuk miatt maradnak ki, utóbbiak pedig azért, mert nem állnak szóba a kutatókkal, számukra „megfejthetetlen” a közvélemény-kutatás világa. Emiatt ezek a csoportok nem jelennek meg a mintákban, amit a kutatók súlyozással próbálnak korrigálni.

 

A szociológus hangsúlyozta: ez a probléma nem azonos a szavazatvásárlással, amely szerinte „mérhetetlen faktor”, és alapvetően jogsértő jelenség. Úgy véli, az erről szóló nyilvános diskurzus és az olyan dokumentumfilmek, mint A szavazat ára fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a választók érzékenyebbé váljanak a problémára, és akár civil kontrollmechanizmusok is kialakuljanak. Kiemelte, hogy a szavazatszámláló bizottságok szerepe kulcsfontosságú lehet abban, hogy az esetleges visszaélések dokumentálva legyenek.

Szabó ugyanakkor elismerte, hogy a Fidesznek lehetnek rejtett tartalékai, de ezek mértékét nem lehet pontosan meghatározni, de még ezek figyelembevételével is fennmaradhat a Tisza Párt több százalékpontos előnye, ha a jelenlegi mérések iránya helyes.

A kampány dinamikájáról szólva Szabó Andrea úgy fogalmazott: a március 15. utáni időszak eddig inkább a kormánypárt számára kedvezőtlenül alakult. Szerinte „kampányrémálom” az a helyzet, amikor nem a saját napirend érvényesül, hanem folyamatosan reagálni kell váratlan ügyekre. „Ma már ott tartunk, hogy napi szinten magyarázza, hogy ennek miért nincs igaza, annak meg miért nincs igaza” – mondta, utalva arra, hogy a védekező kommunikáció önmagában is a kampány megbicsaklásának jele lehet. Ez a helyzet a bizonytalan szavazókra is hatással lehet. Szabó szerint számukra nem stabilitást, hanem problémákat közvetít a kampány, ami két irányba viheti őket: vagy távol maradnak a szavazástól, csökkentve a részvételt, vagy alternatívát keresnek. „Ez nem az a Fidesz, amire én akarok szavazni” – írta le a lehetséges választói reakciót, amely akár az ellenzék erősödéséhez is vezethet.

Buborékok találkozása

A magyar társadalomban évente kevés olyan alkalom van, amikor különböző társadalmi rétegek személyesen is találkoznak egymással, ilyen például a karácsony és a húsvét. Ilyenkor a fővárosiak és a vidékiek egy asztalhoz ülnek, és szinte elkerülhetetlen, hogy szóba kerüljenek politikai kérdések is. Ezek a helyzetek valójában „buborékok” találkozásai, ahol az eltérő világképek ütköznek. Felmerül, hogy ki milyen érvekkel érkezik ezekbe a vitákba: egyesek akár előre megkapott panelek mentén érvelnek, míg mások saját tapasztalataikból, személyes meggyőződésből beszélnek a problémákról. A gondolat szerint a Fidesz stratégiája is számolhat ezekkel az ünnepi találkozásokkal, abban bízva, hogy a családi beszélgetések során sikerül megerősíteni vagy visszacsábítani bizonytalan szavazókat. Ugyanakkor Szabó Andrea ezt most kevésbé látja valószínűnek, és úgy véli, nem egyértelmű, hogy a bizonytalanok vagy korábban eltávolodott szavazók tömegesen visszatérnének a Fideszhez – ennek valódi hatása majd csak a választás estéjén derül ki.

A társadalomkutató szerint Orbán Viktor sokak számára ma már nem csupán politikai vezető, hanem elsődleges információforrás is, akinek a hitelessége és karizmája önmagában igazsággá emeli az állításait. Ennek következtében kialakult egy stabil, mintegy kétmilliós magszavazói réteg, amely kritikátlanul elfogadja mindazt, amit mond, anélkül hogy annak valóságtartalmát külön ellenőrizné. Ugyanakkor ez a bázis önmagában nem elegendő a választási győzelemhez, szükség van a bizonytalanabb „gyűrű-” és „peremszavazókra” is. Bár az utóbbi időszakban volt némi visszarendeződés a Fidesz javára, a peremszavazók tömeges visszatérése nem látszik egyértelműnek, így a párt támogatottsága inkább egy „csonka hagymához” hasonlítható, ahol a belső mag stabil, de a külső rétegek hiányosak. A magszavazótábor várhatóan a választásig változatlan marad, de egy esetleges vereség hatása nagymértékben függ annak mértékétől: egy szoros eredmény akár meg is erősítheti ezt a kört, míg egy nagyarányú vereség már megingathatja.

Csalás kizárt? - Előkerülhet a Kubatov-lista

Szabó Andrea hangsúlyozta, hogy Magyarországon a választások szigorúan papíralapon zajlanak, többszöri számlálással és jegyzőkönyvezéssel, így technikai értelemben a rendszer nehezen manipulálható. Ennek ellenére a társadalmi percepció gyakran eltér a valóságtól: sokan hajlamosak megkérdőjelezni az eredményt, különösen egy kiélezett, polarizált politikai helyzetben. Míg 2022-ben az egyértelmű Fidesz-győzelem viszonylag csendes elfogadást eredményezett, most egy szoros vagy ellentmondásos kimenetel komoly feszültségeket hozhat felszínre, például ha a szavazatarány és a mandátumeloszlás eltér egymástól. Ilyen helyzetben könnyen erősödhetnek a csalásról szóló narratívák mindkét oldalon. A választás éjszakáján ezért kulcsszerepe lesz a politikai vezetőknek: a vesztes fél felelőssége a hívek megnyugtatása, míg a győztesé a társadalmi megosztottság csökkentése. Ugyanakkor a kampány során folyamatosan sulykolt üzenetek – például a saját fölény hangsúlyozása – visszaüthetnek, ha az eredmény ellentmond ezeknek, és ez különösen a stabil szavazótáborok körében okozhat hitelességi válságot és újabb összeesküvés-elméletek megjelenését.

Bár az összes közvélemény-kutatás alapján logikusnak tűnne, hogy már a Tisza várható kormányzásáról folyjon a vita, mégsem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a Fidesz nem nyerheti meg a választást. Szabó Andrea szerint a gazdasági és társadalmi helyzet alapján szociológiai értelemben inkább a Tisza győzelme lenne indokolt, ennek ellenére a kutatók körében is érezhető bizonytalanság és szorongás. Ennek oka egy nehezen mérhető tényező: a Fidesz mozgósítási képessége, különösen a Kubatov-listák működése, amely képes lehet a választás napján felülírni a felmérésekben látható trendeket. Bár ennek hatékonysága a legutóbbi választásokon már nem volt tökéletes, továbbra is ott van a félelem, hogy ez a „rejtett faktor” torzíthatja a valós erőviszonyokat. Így miközben az adatok Tisza-előnyt mutatnak, a végső kimenetel továbbra is bizonytalan marad, és csak a választás estéjén derül ki, hogy a mért trendek valóban tükrözik-e a valóságot.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)