Összefogással törhető meg a szavazatvásárlás – a nyilvánosság lehet a legerősebb fegyver

A beszélgetés apropóját a Szavazat ára című dokumentumfilm adta, amely rövid idő alatt több mint másfél millió nézőhöz jutott el és arról szól, hogy droggal, pénzzel, alkohollal vagy fenyegetéssel vehetik meg a mélyszegénységben élők szavazatait. Ezekkel az emberekkel egyfajta függési viszonyt alakítanak ki, akik ha nem úgy szavaznak, ahogy a polgármester vagy a helyi hatalomgyakorlók mondják, akkor retorzióval kell szembenézniük. A készítők szerint azonban a történet messze nem ért véget: „Annyi információt, levelet, történetet kapunk azóta is, hogy abból már egy újabb filmet is le lehetne forgatni” – mondta Tompos Ádám.

A bűncselekmények nem szeretik a fényt

Tímár Áron szerint a film legfontosabb érdeme az volt, hogy láthatóvá tett egy addig rejtett működést. „Egy szürke zónában lévő operációra világítottunk rá, de a bűncselekményeket elkövetők nem szeretik a zseblámpát, nem szeretik a fényt” – fogalmazott. Ez a „fény” szerinte konkrét következményekkel jár: nő a lebukás esélye és ezzel együtt a rendszer működtetésének a  kockázata is. Ennek különösen a kistelepüléseken lehet jelentősége, ahol erős a helyi hatalomhoz való igazodás. A mai politikai klímában nyitott a verseny, úgy tűnik, hogy az eddig bebetonozottnak hitt kormánypárt elveszítheti a hatalmat, ami hatással lehet a szereplőkre. „Önkormányzati dolgozók, polgármesterek kétszer is meggondolják, hogy mit tesznek, ha látják, hogy fény derül arra, mihez adják a nevüket, segítségüket” - mondta Tímár.

Őrszemek a legkritikusabb helyeken

A De! Akcióközösség ezért indította el az úgynevezett őrszem programot. Terveik szerint ezek a megfigyelők a „legfertőzöttebb területeken”, lévő választókörzetekben jelennek meg, sokszor már a szavazás előtti este. „A legfontosabb időszak a reggel 6 és 10 óra közötti sáv, ekkor zajlik a legtöbb szavazat behúzatás, ebben az időszakban kell leginkább résen lenni – fejtette ki Tímár. Az őrszemek feladata nemcsak a megfigyelés, hanem a dokumentálás is. Felvetődött, nem tartanak-e attól, hogy az őrszemeket esetleg megtámadhatják?  Tímár ettől nem tart, mert szerinte a felvételek gyorsan nyilvánosságra kerülhetnek, ami azonnali politikai következményekkel járhat. Arra számít, „ha egyszerre több kamera megy és élő közvetítés zajlik, annak már komoly jogi következménye lehet, és ezt sokan nem vállalják be.”

 

A beszélgetésen szóba került, hogy a nyomásgyakorlás nem kizárólag a mélyszegénységben élőket érinti. Tompos Ádám hozott példákat sportegyesületekből és kulturális intézményekből is, ahol burkolt vagy nyílt fenyegetések hangozhattak el. A Magyar Hang újságírója szerint ez egy régóta létező, országos jelenség: „Hallottunk ilyet már 2018-ban és 2022-ben is Somogyból, Zalából, Szabolcsból; panaszkodtak szállodában, baromfi üzemben dolgozók egyaránt.”

Az interjúban szóba került, hogy a választási törvény több módosítása is megkönnyíti a csalásokat. Ide sorolták például azt, amikor engedélyezték a szavazók szállítását, vagy a szavazólapok lefotózását. "A szavazatszállításhoz kapcsolódó buszosztatás jogilag kilenc személyig legális. Milyen érdekes, hogy a Magyar Falu Program buszai pont kilenc személyesek! Kérdés az is, miért kellett legalizálni a kampánycsend eltörlését, vagy miért engedélyezték a szavazólapok lefényképezését? Miért alakulhat kapcsolattartási címmé akár egy kétszobás lakás is, ahová száz embert is be lehet jelenteni? - sorolja Tompos.

Ha ezek a videók nyilvánosságra kerülnek, és bemutatják, hogyan szállítják az embereket, az már önmagában jelzés: a háttérben lehet valami susmus, valami nem teljesen tiszta. Ha az őrszemek nem is tudják közvetlenül lebuktatni a pénzátadást vagy a személyi igazolványokkal való manipulációkat, ezek a jelenségek mind olyan indikátorok lehetnek, amelyek felnyithatják a szemünket, vegyük észre, lássuk meg végre, milyen rendszerben élünk, tette hozzá az újságíró.

Ezt erősítette Tímár Áron is, aki szerint most a legfontosabb az, hogy az emberek ne hallgassanak. „Jöjjenek elő a történetek, vegyék fel telefonnal, töltsék fel a közösségi felületekre, a videómegosztókra, hogy világossá váljon mindenki számára, mi a tétje ennek a választásnak. Mi a tétje annak, ha a szavazás nem tiszta körülmények között történik, ha manipuláció áldozata lesz” – véli Tímár Áron. A közösségi média ebben kulcsszerepet játszhat: minél több bizonyíték és személyes történet kerül nyilvánosságra, annál nehezebb fenntartani a rendszert.

 

 

Félelem és retorziók

A Szavazat ára készítői szerint a legnagyobb akadály továbbra is a félelem. Nem volt könnyű a filmet elkészíteni sem, mert egy ideig nem volt operatőr, aki vállalta volna.

„Eleinte valóban sufnituning módon indultunk, de ahogy haladt előre a munka, úgy nőtt az emberek hite abban, hogy meg lehet csinálni a filmet. Láthatták, milyen embereket szólítunk meg, milyen erős nyilatkozatok születnek, és hogy a történet végül valóban „breaking news” lesz. Ilyen korábban még nem történt, október végén valaki részletesen elmondta nekünk, hogyan működik a szavazatvásárlási rendszer, hol találkozunk rendőrökkel és "pentitókkal", azokkal a maffiózókkal, akik már megbánták a tetteiket és hajlandók együttműködni a hatóságokkal. Első alkalommal Tiszaburára ment a csapat, az autóbusznyi emberből ketten alig mertek kiszállni a kocsiból. Voltak, akik azt mondták, többé nem akarják ilyen helyzetbe hozni magukat, ez nem az ő világuk. Mások egyszerűen csak féltek, azért nem vállalták a forgatásokat. De lassan minden a helyére került.”

Tímár arról is beszélt, hogy több megszólaló a családja kérésére vagy a retorziótól való félelem miatt visszalépett, másokat pedig nyomás alá helyeztek. Végül a megszólaltatott alanyoknak csak töredéke vállalta a kamerát, és folyamatosan változott, ki hajlandó részt venni a filmben és ki nem. Telefonhívások jöttek: „Áron, visszavonom, én ezt nem vállalom, a feleségem és a gyerekeim azóta rágják a fülemet...” És így végül oda kellett menniük személyesen, hogy rábeszéljék az illetőket a szereplésre.

Tompos elmondta, hogy a filmkészítés egyik ilyen pillanata volt, amikor a gyöngyösi Lázárinfón, illetve az azt követő események után kikerültek a tiltakozó résztvevőkről vélt vagy valós bűnügyi adatok, amelyeket a hatalmi pozícióval visszaélve használtak fel a kormány oldalán. Ennek hatására sok, korábban leszervezett interjúalanyuk visszamondta a szereplést, mert úgy látták, hogy ha a hatalom képes ilyesmire, akkor adott esetben még az is megeshet, hogy a közösségükben meghatározó roma vezetőkről vagy az előljáróikról kerülnek ki az internetre személyes azonosításukra alkalmas lejárató adatok.  

 

A szereplők retorzióktól való féleleme nem volt alaptalan. Tímár Áron erre is említett példát: nyírbogáti megszólalóik segítséget kértek, mert nagyon erős nyomás alatt állnak. A stáb most próbál támogatást nyújtani nekik. „Egyrészt összekapcsoljuk a megszólalóinkat a sajtó képviselőivel, a napokban megy az egyik nagy nyugati médium képviselője pontosan Nyírbogátra, hogy erősítsük őket. Arra kértük őket, bátran mondják el a történeteiket, hogy a helyi hatalom is lássa, ezek az emberek nem védtelenek, igenis van hangjuk, és lehet politikai ára annak, ha megpróbálják őket nyomás alá helyezni. Beszéltünk a TASZ képviselőivel is, ők is igyekeznek majd jogilag is támogatást nyújtani ezeknek a megszólalóknak” - mondta Tímár.

A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)