Koronavírus: két érv a könnyítés mellett, és kettő ellene
1/07/2021 02:27
| Szerző: Klubrádió/szg
A kormány közölte, 5,5 millió beoltott után már a tömegközlekedésen és az üzletekben se kell maszk. Rusvai Miklós virológus se tudja, hogy miért pont ezt a számot jelölték ki határnak. Azonban elmondta, a könnyítés mellett szól, hogy jó a járványhelyzet és az idő, ellene, hogy jönnek új vírusmutánsok és oda kell figyelni a tömegrendezvényekre.
Pár nap, és Magyarország elérheti az 5,5 milliós átoltottsági szintet, amikor eltörlik a kötelező maszkviselést az üzletekben és a tömegközlekedésen is.
Rusvai Miklós virológust kérdeztük az Esti gyorsban arról, vajon miért ez a szám kapott ilyen kiemelt jelentőséget. Azt mondta: ő is kérdezhetné, hogy miért ez lett a határ, valószínűleg azért, mert a felelősök így döntöttek, és ez „szép félkerek szám”.
Két érv szól amellett, hogy további könnyítéseket lehessen tenni, és két érv ellene – mondta. Mellette szól az, hogy jó a járványhelyzet, az átoltottság és a nyár. Ebben az évszakban a légzőszervi vírusfertőzések ellen dolgozik a természet (és tavaly nyáron is volt több hónap szünet a járványban – jegyezte meg). Ami ellene szól: az új mutánsok megjelenése és a tömegrendezvények, amelyek voltak már az elmúlt hetekben is és lesznek is, például zenei fesztiválok, sportesemények. A nagy tömeggel járó megmozdulások veszélyeztetik a járványbiztonságot. A szennyvízadatokat kell figyelni, és ha azok romlanak (szerencsére eddig nem), akkor lépni kell.
Harmadik oltás?
A Videoton jelentkezett egy teszttel, amelyből az derült ki, hogy a 60 év fölötti embereknél 30 százalékban nem alakult ki antitestvédelem. Rusvai Miklós hozzátette: sokan azt mondják, hogy jó-jó, nincs antitestes védelem, de lehet mellette sejtes immunitás. Azonban az elölt vírust tartalmazó vakcináknál alig alakul ki sejtes immunitás, tehát ez az eredmény nem meglepő. Lehet, hogy száz emberből egyben, akiben nincs antitest, mérnek sejtes immunitást, de ez statisztikailag nem jellemző az inaktivált vírusos vakcináknál – tette hozzá.
Jelezte, ha már nevesítjük, az AstraZenecánál is előfordulhat probléma, tehát még csak úgy sem célszerű szétválasztani, hogy keleti vagy nyugati gyártású, nem arról van szó, hogy az immunológusok egy része pikkel a keleti vakcinákra. A Sinopharm vakcina nagyon jó hatékonyságú az emberek 60-70 százalékánál, de el kell ismerni, hogy van, akinél nem. Szerinte nem a vakcinák hibája ez, bizonyos emberek immunrendszere nem képes bizonyos vakcinákra reagálni.
Ha kell harmadik vakcina az érintetteknek, azt nem a kormány dönti majd el, ugyanis egyelőre egyiket sem engedélyeztették a gyártók úgynevezett utánimmunizálásra egyiket sem. Az Öböl-menti országokban és Szerbiában végzik a klinikai kísérleteket, amelyek alapján lehet reménykedni abban, hogy előbb-utóbb majd el lehet végezni a harmadik oltást akár Magyarországon is, akinél kell. Hasonló volt, ahogy Izraelben terhes nőknél vizsgálták a Pfizer hatását.
Virológiai értelemben jobbnak tartaná, ha például az astrazenecások nem vektorvakcinát kapnának, a sinopharmosok, akiknél nincs antitest, pedig nem inaktivált vakcinát. Célszeű váltani másik típusra – tette hozzá Rusvai Miklós.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021. június 30., szerda 18:25
Műsorvezető: Szénási Sándor
Hasonló témában kérdeztük Póta Györgyöt, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnökét a Megbeszéljük adásában délután. Azt a beszélgetést itt hallgathatják meg:
