Klikkelgessen, hogy ne jusson illetéktelen kezekbe, mennyi a vércukra
17/01/2025 12:10
| Szerző: Klubrádió
Öt-tíz évvel ezelőtt még keresztes lovagnak számított az adatlopás elleni háborúban, de mára sokaknál kitisztult a kép és már tudatosak abban, hogy milyen információkat osztanak meg magukról a virtuális közösségi terekben. Ám adatokat nem csak a Messenger és a Facebook vagy az Instagram gyűjt, hanem a létező összes applikáció, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér. A Reggeli gyorsban elrettentő példák sorát hozta Keserű Júlia, a Mozilla adatvédelemmel és technológia-szabályozással foglalkozó kutatója és aktivistája, akinek tavaly november végén jelent meg egy kutatása, amelyben azzal a témával foglalkozik, vajon mi történik az adatainkkal, hogyan élhetnek vissza velük a kormányok, a cégek, a hekkerek vagy a politikai pártok. Orwellt többször is emlegették Pálinkás Szüts Róberttel.
Elképzelni sem tudjuk, mennyi adatot osztunk meg magunkról telefonunk használata közben. A testcentrikus adatok gyűjtése az olyan információkról szól, mely a viselkedésbeli, egészségügyi, mentális tulajdonságainkat mutatják.
Amik pedig gyűjtik őket: ezek a a fitnesz -, egészségügyi és , meditációs applikációk, okosórák, okos háztartások, okosgyűrű, az olyan digitális egészségügyi adatbázisok, mit az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér). Vannak appok, melyek biometrikus adatokat gyűjtenek, mint az arc, a hang, vagy a járás, pulzus, bőr hőmérséklete. Ezek mind olyan információk, ami alapján most már be lehet azonosítani valakit.
Keserű Júlia kutatása alapján azt állítja, hogy a digitális technikák együtt rólunk már sokkal többet tudnak, mint mi saját magunkról, testünk minden négyzetcentiméteréről és lelkünk minden rezdüléséről. És ez a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre durvább lesz, egyre szofisztikáltabb elemzésekre lesznek képesek.
Mint mondja, bajban vagyunk olyan szempontból, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat.
A mesterséges intelligencia nem megy sehova, már ott van, létrejött és ha rossz kezekbe kerül, elképesztő károkat okozhat - mondja a kutató.
Ezzel együtt hozzáteszi: vannak pozitív oldalai, hisz elképesztően hasznos dolgokat is tud a mesterséges intelligencia. Például a klinikai alkalmazások meg tudják mondani, hogy egy adott rákbetegség esetén a kemoterápiára hogyan fog reagálni az adott egyén szervezete.
Keserű Júlia úgy véli, az innovációnak kell örülni, csak nem mindegy milyen áron történik a fejlődés és milyen rendszerek épülnek közben. Itt egy olyan orwelli világot hozunk létre, amelyben nincsenek fékek és ellensúlyok és nagyon könnyű manipulálni az embereket, miközben rengeteg adatot gyűjtenek róluk.
Az adatgyűjtéssel egyfelől az a probléma, hogy amikor beleegyezünk, hogy az adatokat begyűjtsék rólunk, akkor nem feltétlenül vagyunk tisztában azzal, hogy mit és hogyan szereznek meg rólunk - mondja az adat-technológiai szakember. Persze mindig megkérdezik, hogy begyűjthetik-e az adatot, de amikor beleegyezünk, valójában nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi is van a sokoldalas általános szerződési feltételekben.
Példaként hozta, hogy nem az az alapbeállítás az alkalmazásokban, hogy ne gyűjtsenek adatot valakiről. Így az EESZT-ben is egyesével kell végig klikkelgetni, hogy ne minden orvos gyűthessen rólunk információt, akinek megvan a TAJ-számunk.
Vagy egy okosóra adatot gyűjt az alvás minőségről, a szívverésről, a pulzusról, arról, hogy merre jársz, a testhőmérsékletről, stressz-szintet, véroxigénszintet, termékenységgel, menstruációs ciklussal kapcsolatos információkat szerez meg.
Az elmúlt 5-10 évben azonban az derült ki, hogy a cégek, amelyek az adatokat kezelik nagyon rosszul végzik a munkájukat. Az adatkezelés jó módja az lenne, hogy a gyűjtött adatokat megfelelően titkosítják, és viszonylag hamar törlik és nem osztják meg másokkal.
Ehhez képest az derült ki a kutatásokból, hogy nincsenek jól titkosítva az adatok, feltörhetők a szerverek, és meg is hekkelik majd el is lopják őket. Megkeresik benne a szenzitív adatokat, majd eladják. Keserű Júlia példaként említette, hogy egy fitnesz applikációból kiderülhet, hogy valaki mennyire hajlamos a stresszre. A lopott adatokat, pedig megvásárolhatja akár egy munkáltató. Az Egyesült Államokban már iparág van arra, hogy adatbrókerek munkáltatóknak olyan szenzitív információkat adnak el egyénekről, mely alapján a munkaadó el tudja dönteni kit vesz fel és kit nem a cégéhez.
Ugyanígy gyűjtik az adatokat a virtuális valóság játékok és az okos szemüvegek, melyek egyre elterjedtebbek. Ezek begyűjtenek adatokat a használó légzéséről, pupillatágulásáról, az arckifejezéséről. Ezek önmagukban nem jelentenek semmit, de ha összerakjuk őket, megtudhajtuk, mire reagál az illető hevesen, kihez vonzódik, mitől fél, minek örül. Ezt pedig az akarja tudni, aki reklámozni akar valamit vagy politikailag manipulálni akar. A politikai és reklám targetálás világában ez egy kincsesbánya - hívja fel a figyelmet a kutató- aktivista.
Keserű Júlia arról beszélt, hogy már most is túlfogyasztunk, ebben a világban pedig még inkább elkényelmesedünk és a fotelből intézünk mindent, a felugró reklámok nyomán pedig még többet vásárolunk, olyan dolgokat is, amire valójában nincs szükségünk, a cégek pedig adatokat gyűjtenek közben rólunk.
A gond az, hogy emberek azzal nincsenek tisztában, hogy mekkora ára van ennek a kényelemnek és milyen világot építünk ezzel - figyelmeztetett Keserű Júlia, aki beszélt arról is, hogy egyre könnyebb olyanokat találni, akik eladják a begyűjtött szenzitív adatokat. Ők az adatbrókerek.
Az adatbróker szakma már az 50-es évek óta létező foglalkozás. Publikusan, és szürkén fellelhető adatokból összeraknak profilokat emberekről, cégekről a más fent említett vásárlási adatokból, testcentrikus és biometrikus adatokból és ezekkel kereskednek.
Az Egyesült Államok elég rosszul áll ezügyben, mert kevésbé szigorú az adatvédelmi szabályozás, mint Európában. Ott szövetségi szinten is vannak szabályok és államok is szabályozhatják külön ezt a területet. Sokkal több adatot lehet gyűjteni emberekről, sokkal gyorsabb a mesterséges intelligencia fejlődése, konkrétan ott történnek a fejlesztések. Kisebb bírságokat is kapnak, ha feljelentik őket. Az egészségügyi alkalmazásokat egyáltalán nem szabályozzák, míg Európában a GDPR- szabályok ebben segítenek. Amerikában csak a kórházak adatgyűjtése van szigorúan szabályozva, de az okos óra és az egyéb app-ok nem. Ott begyűjtenek mindent és simán kereskednek velük.
Jó tanács a szakembertől: ne pánikoljunk, de amit tudunk tegyük meg. Keserű Júlia a környezetvédelemhez szokta hasonlítani az adatvédelmet. Mint mondta, cseppek vagyunk a tengerben és az igazi változást a szabályozás fogja hozni és az, ha a szabályozás lépést tud tartani a fejlődéssel. Emellett az is jó, ha a tech-cégek komolyan veszik hogyan bánnak az adatainkkal.
Amit mi tudunk tenni, az a szelektív hulladékgyűjtéshez és a túlfogyasztás csökkentéséhez tudná hasonlítani, vagyis legyenek erős jelszavaink, ahol tudjuk, használjuk a kétlépcsős azonosítást, a biometrikus adatgyűjtést kerüljük el, nézzük végig az appok adatvédelmi szabályzatát, tegyük össze a két kezünk, hogy nálunk van GDPR, mindenhol, ahol lehet kapcsoljuk ki a helymeghatározást.
2025.01.17., péntek 9.00
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert