Kincse Csongor: Visszásnak éreztem, amikor felírták a lapra, hogy 78 éves férfi beteg, XY kolléganő férje

A diplomaosztó előtt 3 héttel tudta meg Kincse Csongor, hogy ő mondhat beszédet a végzős hallgatók nevében. Először arra gondolt, hogy mindenképpen szeretne beszélni a múltról, a jelenről és a jövőről, vagyis, hogy honnan jöttek és hová tartanak. Utóbbi miatt úgy érezte, elkerülhetetlen, hogy az egészségügy valós helyzete is szóba kerüljön.

"Egy diszfunkcionális, az összedőlés szélén álló rendszerben kell majd dolgoznunk. Egy olyan rendszerben, ahol az anyagi és humánerőforrások hiánya mindennapos gondokat okoz. Egy olyan rendszerben, amelyet belülről feszít az orvosok és a szakdolgozók közti bérszakadék. Egy olyan rendszerben, amelynek a vezetője a kórházi fertőzések elleni harc helyett Facebook-kommentekkel harcol. Ezért kívánom generációnknak, hogy ne csak a betegeket, a rendszert is gyógyítsuk meg. Merjünk kiállni saját, kollégáink és betegeink értdekeiért."

– hangzott el többek között a Szegedi Tudományegyetem orvosavatásán.

Alább a teljes beszédet meghallgathatják.

Kincsének egy héttel az avatás előtt le kellett adnia beszéde tervezetét, de ő inkább egy másik verziót mutatott be.

"Tudtam, hogy ez a beszéd ebben a formában valószínűleg nem kapna jóváhagyást. Illetve, azt se szerettem volna, hogy ha véletlen jóváhagyják, akkor a diplomaosztót szervező tanulmányi osztályt valamilyen retorzió érje, úgy voltam vele, hogy így tudom teljesen magamra vállalni a felelősséget" – mondta Kincse a Klubdélelőttben.

A bajai fiatal a rezidensképzést a helyi kórházban szerette volna elkezdeni, ahonnan korábban kapott is ajánlatot. A sajtóban július elején olyan hírek jelentek meg, hogy a kórház ezt visszavonta, bár ezt az intézmény cáfolta, maradt némi bizonytalanság.

Arra, hogy hol tart most ez az ügy, Kincse úgy válaszolt:

"Még a jövő kérdése, bemegyek tárgyalni a főigazgató úrral, a célom, hogy oda mehessek dolgozni és remélem, hogy ebben partner lesz és meg fogunk tudni egyezni."

A fiatal orvos az elmúlt hetekben egyébként rengeteg állásajánlatot kapott, mind magán- mind állami egészségügyi intézményektől.

Nagyon sokan kérdezik, félek-e retorzióktól, sokan üzenik, hogy féltenek. A beszéd elhangzása óta rengeteg támogató üzenetet kapok, több szakmai érdekképviseleti szervezet vezetője is biztosított arról, hogy kiállnak mellettem. Én nem tartok retorzióktól, a nyilvánosságnak is van védőereje, és "úgy vagyok vele, hogy ettől a rendszertől már nem félek, engem ez a rendszer nem fog megtörni" – mondta a fiatal orvos.    

Kincse szerint fontos, hogy ne általánosítsunk és bizonyos szinten igaz az, hogy ahány intézmény, annyi féle egészségügy. Van, ahol jobb és van, ahol rosszabb a helyzet, akár felszereltségben, akár létszámban vagy egyéb körülményekben. Egyetért azokkal, akik azt mondják sokszor szerencsén múlik az ellátás, ki éppen hova kerül be, elromlott-e épp valamelyik gép. "Sajnos a magyar egészségügyben a betegek érdekérvényesítő képessége sokszor attól is függ, hogy milyen szociális tőkével és milyen anyagi erőforrásokkal rendelkeznek" – tette hozzá.

Ő maga szerencsére eddig még csak orvosi oldalról szerzett tapasztalatokat, nem volt komolyabb betegsége. Az viszont emlékezetes, kellemetlen tapasztalat volt számára, amikor nagypapája stroke-ot kapott.

Abba a kórházba került be, amelyikben nagymamám negyven évig dolgozott orvosként. Felvették a sürgősségire, nyilván tudták, hogy kinek a férje, be is került az anamnézisébe, hogy 78 éves férfi beteg, zárójelben pedig, hogy XY kolléganő férje. Nekem ez visszás volt. Szokták mondani, hogy ha már valaki egy életet ledolgozott az egészségügyben, akkor legalább hadd kapjanak egy kis megkülönböztetést ők és a családtagjaik, de más meg az oktatásban vagy épp bolti eladóként dolgozik le ugyanúgy negyven évet, nekik nem jár ugyanaz az ellátás? Ez nekem nem szimpatikus – mondta Kincse.

A fiatal orvos úgy véli, most, hogy figyelmet kap, muszáj, hogy tovább beszéljen a problémákról, úgy véli, akár egy-egy interjú is segíthet. Arra a felvetésre, hogy a fellépése később kaphat-e politikai keretet, belépne-e ebbe a térbe, azt mondta, a két dolog nem kell, hogy együtt járjon.

A teljes beszélgetést a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)