Katonai szakértő: Reális lett volna az 50 százalékos veszteség a jegelt csádi misszióban

Takács Márk Pálinkás Szilveszter szavait részben megerősítve elmondta, maga is tudott több tucat olyan katonáról, aki már most igyekszik jogi vagy egészségügyi kiskapukkal kilépni a rendszerből, miközben több száz tiszt, altiszt, hivatásos katona van, aki szeretne, de nem tudja elhagyni a köteléket. Ugyanakkor hozzátette: „az, hogy ez az ország védelmi képességét mennyiben befolyásolja, ez nem igazán megítélhető, hiszen nagyon sok olyan képességhiány van, ami akkor is megvan, hogyha ezek az emberek nem válnak ki a hadseregből”.

A volt százados szerint a Pálinkás által elmondott problémák valósak. „A honvédség tényleg kritikán aluli állapotban van, főleg humánerőforrás szempontjából, még ha a haditechnika valóban fejlődik is. Ez tényleg egy nagy állami cég. Néhány elhivatott ember viszi a hátán az egész nagy, hatalmas trágyadombot” - fogalmazott.

Ezzel együtt arra is kitért, hogy a morális válság kialakulásában nemcsak a jelenlegi működési problémák játszanak szerepet.  „Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a honvédséget érintő jelentős leszerelési hullám és a kialakult morális válság nemcsak a hivatásos tiszteket és altiszteket érinti, hanem a legénységet is, különösen a harcoló állományt, amely nap mint nap becsülettel odateszi magát és végzi a szolgálatát. Ennek a morális mélypontnak az eléréséhez pedig számottevően hozzájárultak azok a toborzó- és kommunikációs kampányok is, amelyekben Pálinkás Szilveszter részt vett, sőt az arca volt. Emiatt a katonák jelentős része kifejezetten elutasítóan viszonyul hozzá, sokan kifejezetten megvetik”.

Egy csádi misszióra alkalmatlan a magyar honvédség

A csádi misszióról azt mondta, a nyilvánosságban megjelent elképzelésekkel szemben nem beszélhetünk valóban kidolgozott katonai műveleti tervről. Szerinte attól, hogy a „miniszterelnök fia kitalál dolgokat az ő hagymázas elképzelései alapján, az nem azt jelenti, hogy megszületett egy műveleti terv, akár a stratégiai szinten, ami tartalmazza, a várhatóan elszenvedett veszteségeket és azoknak az egészségügyi biztosítását”.

Arra, hogy Pálinkás Szilveszter szerint a misszióban 50 százalékos veszteségi aránnyal számoltak azt mondta: egy ilyen mértékű veszteség egy nem háborús művelet esetében teljesen elfogadhatatlan lenne. Összehasonlításképpen elmagyarázta, hogyha „egy orosz-ukrán háború jellegű műveletben, ahol egymásnak esnek a felek full kontaktban, egy támadóerő, ami ötszörös erőfölényben van a védőhöz képest, az is kalkulál 17-25%-os saját vesztességgel az első lépcsőben, az áttörés időszakában. De egy békefenntartó műveletben, azért ez bőven egyszámjegyű vagy egynél is kisebb százalék”.

A szakértő kijelentette, a csádi misszióra a magyar honvédség teljesen alkalmatlan lenne. Mint mondta, a probléma nem elsősorban a magyar katonák felkészültségével lenne, hanem a háttérfeltételekkel. Egy ilyen, a szubszaharai Afrikában zajló művelethez ugyanis olyan logisztikai, ellátási és támogatási rendszerre lenne szükség, amellyel a Magyar Honvédség jelenleg nem rendelkezik. Úgy látja, még az alapvető ellátás - víz, egészségügyi felszerelés - biztosítása is komoly kihívást jelentene, nem beszélve a fegyverzeti utánpótlásról vagy a légi támogatásról.

Egyúttal kijelentette, „a Magyar Honvédségnek se feladata, se a stratégiai okmányokból levezetett célja, se képessége egy ilyen feladatot végrehajtani, hiszen tényleg semmi keresnivalónk ott”. Hozzátette: „a honvédség nem arra van, hogy a szubszaharai Afrikába vitézkedjen, hanem arra van, hogy szövetséges kötelékekben, mondjuk mint Afganisztánban, vagy Irakban, vagy Koszovóban vállaljon szerepet, ami nekünk fontos és ránk illik, vagy az országot megvédje. Ez egyik se volt”. 

Az ügy háttere

A magyar csádi misszió az elmúlt évek egyik legvitatottabb kül- és biztonságpolitikai vállalása: Budapest katonai és részben civil jelenlétet tervezett – illetve részben már elő is készített – a közép-afrikai Csád területén. 2023 novemberében katonás gyorsasággal a parlament meg is szavazta a misszió támogatását. A hivatalos indoklás szerint a cél a térség stabilizálása, a terrorizmus elleni fellépés, valamint az Európát érintő migráció „helyben kezelése”. A Klubrádiónak nyilatkozó szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy a projekt túlmutat ezen, és inkább geopolitikai pozicionálási kísérlet lett volna. A misszióval kapcsolatos szerződéseket titkosították.

Csád a Száhel-övezet egyik kulcsállama, amely évek óta súlyos biztonsági és politikai kihívásokkal küzd. A térségben aktívak különböző dzsihadista csoportok, miközben a környező országok – például Mali vagy Niger – instabilitása tovább növeli a kockázatokat. A régió egyben fontos tranzitzóna az afrikai migrációs útvonalakon is. A nyugati – elsősorban francia – katonai jelenlét az utóbbi időben visszaszorult, ami részben hatalmi vákuumot teremtett. Elemzők szerint ebbe a helyzetbe próbált belépni Magyarország is.

A tervek szerint a magyar szerepvállalás több pilléren nyugszik. Az egyik legfontosabb a katonai jelenlét: magyar katonák telepítése, akik elsősorban kiképzési és tanácsadói feladatokat látnának el. A hivatalos kommunikáció hangsúlyozza, hogy nem klasszikus harcoló misszióról van szó, ugyanakkor a feladatkör – különösen a terrorellenes együttműködés – miatt a határvonal nem minden esetben egyértelmű. A koncepció része lehet egy különleges műveleti komponens is, amely felderítési és biztonsági feladatokat látna el, ami tovább erősíti a projekt érzékenységét. A katonai jelenlét mellett a kormány civil és humanitárius programokat is emleget, például egészségügyi, oktatási vagy vízgazdálkodási projekteket. 

A hivatalos narratíva szerint a misszió egyszerre szolgálja Magyarország és Európa biztonságát, mivel a migráció kiváltó okait igyekszik kezelni. A kritikusok viszont vitatják, hogy Csád mennyiben tekinthető közvetlen magyar érdeknek, másrészt a projekt kockázataira hívják fel a figyelmet: az instabil biztonsági helyzet, a terrorfenyegetettség és a politikai bizonytalanság mind olyan tényezők, amelyek egy ilyen missziót különösen kockázatossá tesznek.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)