Jégkrém vagy fagyi: mi a különbség?

Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója a műsorban azt mondta: a fagylaltszerűségeknek három csoportjával találkozhatunk a pultokban. Először van a főzött fagylalt, amelyet az adott vendéglátóhely saját maga készít el, pasztörizál (esetleg a központban készítik és kiszállítják). Itt a leggyakoribbak a kisebb, természetes színű gombócok, amelyekben akár látszódnak a gyümölcsdarabok, de előfordulhat színezék és édesítőszer is.

Aztán a második a porfagylalt, amelynek a minősége és az íze már talán rosszabb, de például csokoládéban, mogyoróban lehet jó termékeket találni. A harmadik pedig az, amikor a jégkrémgyárak a termékeit láthatjuk a pultban. A kettő között a különbség, hogy a fagylaltot a vendéglátó állítja elő, a jégkrémet gyárakban készítik - mondta Pleva György.

Jelezte azt is: a fagylalt hőmérséklete -8 fok fölé nem emelkedhet, az olvadás jelei nem látszódhatnak rajta. Fontos azt is figyelni, hogy mekkora gombócot kapunk, a grammban mért értéket ki kell írnia a vendéglátóipari egységnek. Ugyanakkor a természetes módon előállított fagylaltoknál a kis gombóc is ugyanannyi gramm, csak nincs felfújva, az adalékanyagot tartalmazóknál akár tízszeres mennyiségű levegőt is bele lehet vinni.

A Nívó vendége volt még Parragi Attila fogyasztóvédelmi szakértő is, és szó volt az úgynevezett háromnapos csereszabályról (csak indokolt esetben vihetünk vissza valamit és az indok csak az lehet, hogy gyári hibás, elromlott), valamint a nyár elérkeztével a nem megfelelően kezelt élelmiszerekről és az utazásokhoz kapcsolódóan a külföldi autókölcsönzésről.

Az adást a cikk elején, a linkre kattintva hallgathatják meg!