„Klubrádió“
Reggeli gyors

Jó kedve lesz tőle, akkor is, ha magyar

4/03/2019 14:29

| Szerző: Klubrádió

Többet tud a narancs, mint elsőre gondolhatnánk. Feldobott lekvár, sütemény, befőtt, boldog hasnyálmirigy, búsuló baktériumok, hálát érdemlő portugálok. A valaha aranyalmának hitt gyümölcs története plusz három recept.

2019. február 27. Reggeli gyors-részlet/Merőkanál (2019.02.27./9. heti adás)
06:23
00:00
Bár már kopogtat a tavasz, egy téli jó barátról szólt a Merőkanál: a narancsról. Azt szinte mindenki tudja, hogy nagyon magas a C-vitamin tartalma – egyetlen közepes nagyságú narancs 25 százalékkal tartalmaz több C-vitamint, mint amennyi egy átlagos felnőtt napi szükséglete. Az sem ismeretlen, hogy alig van benne kalória: energiahordozója csak egy kevés szőlő- és gyümölcscukor, ezért beépíthető a fogyókúrába már csak azért is, mert rostjai jól telítenek, leve pedig üdít és a szomjat is oltja.

Visszatérve a C-vitaminra, természetesen ilyen formában sokkal hasznosabb szedni mint tablettában: feltehetően azért, mert bioflavonokkal együtt előfordulva hatása erősödik. A narancsban a C-n kívül A- és B-vitamin is van; előbbi a látás épségéért és a bőr egészségéért is felel, míg utóbbi a szénhidrát- és zsíremésztésben fontos. De a narancs még ennél is többet tud: segíti a hasnyálmirigy működését, az emésztésben a felszívódást, és végső soron megszüntetheti az esetleg fennálló székrekedést.

Antioxidánsai pedig rákmegelőző és rákellenes hatásúak. Ruténtartalma a hajszálerekre, az idegrendszerre és a szívre hat jótékonyan. Sőt, a téli depresszió ellen is érdemes narancsot nassolni, hiszen az illatos narancsolajok jó kedvre derítenek – és ez igaz a citrom (alias magyar narancs) esetében is.

A vattáját is

A narancs ezen túl, vízhajtó hatásának hála, jót tesz a veséknek és csökkenti a vérnyomást. Erősíti az immunrendszerünket, vírus- és baktériumellenes hatása is van, és segíthet fertőzések alkalmával, mivel a benne lévő természetes antibiotikus hatású anyagok egyben fájdalomcsillapítók is.

Még valami, amit érdemes tudni a narancsról: fitoösztrogénjei enyhíthetik a nőgyógyászati panaszokat. Bármilyen fura, a narancs vattáját, vagyis az enyhén kesernyés, fehér színű belső héját, is érdemes megenni, mert szív- és érrendszervédő, öregedést gátló hatású bioflavonoidokat tartalmaz.

 
Forrás: Pexels.com
 


Otthon ne érlelje!

A gyümölcs valahonnan Délkelet-Ázsiából származik, valószínű, India, Kína, Malajzia, Burma szubtrópusi vidékeiről, és már több ezer éve fogyasztják az emberek. Kr.e. 3500-3000 körül már feltehetően termesztették az Indus völgyében, míg Kínában ottani emlékek szerint háromezer éve eszik narancsot, amit aztán a nagy felfedezések korában hoztak el Európába a kereskedők. Az első narancsfa 1548-ban kerülhetett Indiából a portugálok fővárosába, Lisszabonba, de Európa jelentős részén – a keleti felén egészen a nyolcvanas évekig – a növény még sokáig igazi egzotikumnak számított. Olyan utazó is volt, aki olasz földön meglátva a narancs- és citromligeteket, távoli hazájába visszatérve arról mesélt, aranyalmafa erdőben járt.

Mostanra a világ számtalan táján termesztik, őshazáján kívül, Kaliforniában és a Mediterráneumban vannak a legkiterjedtebb narancsültetvények, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban valódi narancs erdőkben terem a gyümölcs. Illetve a gyümölcsök, merthogy természetesen nem csak egyfajta, hanem többszázféle narancs létezik a világon. Van amelyik leginkább enni jó, mert alig van benne a mag, van amiből leginkább levet facsarni érdemes, van mézédes és kicsit savanykás.

Az íz azonban egyáltalán nem függ attól, hogy milyen színű a narancs külső héja, ez inkább arról árulkodik, hol termett a gyümölcs. Egyébként, ha a narancs savanyúnak bizonyul, nem érdemes arra várni, hogy majd beérik: hamarabb romlik meg, minthogy egy picit is megédesedne.

Amíg a narancs a fán van, addig a meleget szereti, amikor viszont hazavisszük, hirtelen a hideget kezdi igényelni. Vagyis jó, ha a hűtőben tároljuk mert akkor elég sokáig megőrzi frissességét, és vitamin- meg ásványianyag-tartalmát.

 
 Forrás: Pexels.com
 

Jutalomfalatok

Ha mégis maradna egy kis narancs, amit már nem tudunk megenni, akkor abból főzhetünk narancsbefőttet, vagy narancslekvárt.

Előbbihez kell kb. 1 kg narancs, és 1 kg cukor. A hámozatlan narancsot körömkefével jól átkeféljük, kicsit megszurkáljuk, majd egy nagy uborkás üvegekben 4 napig áztatjuk úgy, hogy a vizét minden nap cseréljük. A cukorból 2,5 dl vízzel sűrű szirupot főzünk. Amikor a szirup már fonalasan folyik, a szeletekre vágott és magjától megtisztított narancsokat a sziruphoz adjuk, és addig főzzük, amíg az oldat besűrűsödik (körülbelül 30-40 perc). Ekkor a narancsszeleteket a sziruppal együtt széles szájú üvegekbe rakjuk, erősen lekötjük, és száraz dunsztba tesszük. Csak két hónap múlva bontjuk fel, amikor kocsonyásodni kezd.

A lekvárhoz kell kb. 1,5 kg narancs, egy kb. 1 centis friss gyömbér, 300 g cukor, fél citrom leve. Az egyik narancs héját nagyon óvatosan levágjuk, úgy, hogy ne kerüljön bele a vattája. A levágott héjat vékony csíkokra vágjuk. A maradék narancsból egyet kifacsarunk, a levet félretesszük. Ezután a narancsokat filézzük, vagyis cikkekre szedjük lehártyázzuk. Ez kicsit macerás, meg sokáig tart, közben viszont remekül lehet Klubrádiót hallgatni.

A kész narancsfilét egy lábasba rakjuk hozzáadjuk a vékony csíkokra vágott héjat, a narancs- és citromlevet, belereszeljük a megtisztított gyömbért, majd hozzászórjuk a cukrot is és kb. 40-50 perc alatt lekvársűrűségűre főzzük. Még forrón, csírátlanított üvegbe töltjük.

 
 Forrás: Pexels.com
 

Kevésbé macerás

A végére egy kevésbé macerás recept. Kell hozzá: 50 dkg tehéntúró, 6 db tojás, 1 pohár tejföl, 16 dkg kristálycukor, 1 csomag vaníliás cukor, 14 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 1-2 db narancs reszelt héja és kifacsart leve, meg egy kis porcukor a szóráshoz.

A túrót villával összetörjük, kikeverjük a tojásokkal, hozzáadjuk a tejfölt, majd a cukrokat, és ezekkel is alaposan elkeverjük. Ezután mehet bele a sütőporral elegyített liszt, a narancsok lereszelt héja és kifacsart leve. Ezzel már ne sokáig kevergessük, elég ha összeáll az egész. Egy 24 cm átmérőjű tortaformába öntjük, és 200 fokra előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt készre sütjük. Ha kihűlt, porcukorral meghintve kínáljuk.

 

Mérőkanál/Reggeli gyors
2019. február 27., szerda
szerkesztő: Kovács M. Veronika