Illiberális választási módszerek a magyar kivándorlók szavazati jogfosztására

Hogyan gyakorolnak nyomást szavazóikra az illiberális kormánypártok Európában címmel közölt véleménycikket Federico Fubini tollából a Luxembourg Times. A szerző egyébként a Corriera della Sera főszerkesztő-helyettese, aki visszatekint egészen az 1880-as évek végére és Amerikába, merthogy ott akadályozták meg először az egykori rabszolgákat abban, hogy ne élhessenek szavazati joggal. Sikerrel alkalmaztak ennek érdekében különféle módszereket Kanadában, Ausztráliában és Izraelben is. Legutóbb pedig az európai országok kerültek a figyelem homlokterébe, így Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Görögország. 17 millió állampolgár él a hazáján kívül az Európai Unióban, az ún. belső emigrációban, akik általában képzettebbek és fiatalabbak az átlag-európainál. Emellett kozmopoliták, uniópártiak, de leginkább az jellemzi őket, hogy miközben meghatározó tényezők lehetnének a választásokon, ehhez képest, szinte teljesen elhallgattatják őket. Merthogy az illiberális kormányok tudva, hogy csak ártanának nekik, mindent elkövetnek azért, hogy ne vehessenek részt a voksolásokon. Orbán Viktort emeli ki elsőként a véleménycikk, sorolva, hogy 2010 óta fokozatosan bevonja a választási rendszerbe a határon túli magyarokat mindenféle kedvezményekkel. Ezzel szemben a hazánkat elhagyó kivándorlóknak megtiltotta például a levélben szavazást, szemben a határontúliakkal, és minimálizálta a szavazóhelyiségeket, ahová egyesek csak hosszú utazást vállalva tudnának elmenni. S aminek eredményeképpen a 2018-as választásokon a kivándorolt magyaroknak csak a 15%-a vett részt a voksoláson, miközben a magyar népesség 4%-t teszik ki. A nemzetközi példákat összevetve a cikk megállapítja, a zömében liberális gondolkodásúak hagyták el populista hazájukat, akik így aztán nem tudták megerősíteni szavazataikkal az ellenzéket. Ezért a civil szervezeteket kellene jobban bevonni a szavazási akadályok leküzdésébe, illetve össze kellene fogniuk az uniós országoknak egy olyan választási rendszer kiépítését megcélozva, amely garantálja a demokratikus értékrend fennmaradását a kivándorlók aktivizálásával.

Napok óta téma és a legfrissebb hírek között is szerepel a világ legdrágább bora. A Hypebeast a CNN tudósítása alapján ír arról, hogy a Tokaji nyerte el ezt a címet, méghozzá a 2008-as palackozású Royal Tokaji - dizájn külsővel James Carcass üvegművésznek köszönhetően is. Az aszú ára pedig elérte a 40 ezer dollárt, azaz több mint 12 millió forintot. 11 üveget már el is adtak a meglévő 20-ból 2019-ben. Az első darabok Londonban keltek el a Fortnum&Mason áruházból, egy pekingi vásárlóról is tudni lehet.

A Die Welt hosszú cikket szentelt a magyar zsidók életét megmentő Raul Wallenbergnek annak kapcsán, hogy Budapesten 1945. január 12-én látták utoljára, amikor az akkortájt Debrecenben székelő szovjet hadvezetés, Malinovszkij marsall magához nem hívatta. Sztálin 12 éven át tagadta, hogy köze lenne az eltűnéséhez, mígnem Andrej Gromikó külügyminiszter 1957-ben tudatta a közvéleménnyel, hogy 1947. július 17-én holtan találták meg ljubjankai cellájában. Ugyan szívinfarktust jelöltek meg a halál okaként, de a 35 éves fiatalemberről ezt állítani már akkor sem tűnt hitelt érdemlőnek. 

Magyarország támogatja Izraelt a hágai Nemzetközi Büntető Bírósággal szemben, utóbbi a Gázában a palesztinok ellen Izrael által állítólag elkövetett háborús bűnöket szeretné kivizsgálni – erről Szijjártó Péter tájékoztatta izraeli kollégáját, s számolt be sok médium, többek között a Times of Israel. Fatou Bensouda ügyész szerint az elmúlt öt évben végzett vizsgálódások megalapozzák a gyanúját, de hozzátette, hogy a Hamasz és más palesztin szervezetek által elkövetett bűnökről épp úgy szó lesz, mint az izraeli hadsereg által elkövetett cselekedetekről. Értesülve a tervezett eljárásról, Benjamin Netanjahu baráti országoknak írt levelet támogatásukat kérve, s erre adott igenlő választ a magyar külügyminiszter, aki szerint a hágai törvényszéknek erre nincs hatásköre, illetve hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta a nemzeti szuverenitás elvét. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is pénteken juttatta a magyarhoz hasonló álláspontot Izraelnek. A német külügyminiszter ezzel szemben támogatta és jogosnak tekinti a Nemzetközi Büntető Bíróság tervezett vizsgálatát, de óva intett attól, hogy a testület átpolitizálja a kérdést. Netanjahu a hágai ügyész erre vonatkozó decemberi nyilatkozatát egyenesen antiszemitának minősítette.

Címlapi kép: Flickr

Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. január 13-i Reggeli gyorsban hangzott el.