„1%
Reggeli gyors

Húsz év Orbán?

1/04/2022 10:02

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A ZDF német köztelevízió szerint az évek óta csaknem minden kérdésben egyedüli döntéshozónak számító miniszterelnök hatalmát most először fenyegeti ellenzéki jelölt. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

2022. április 01. Reggeli gyors - részlet 22.04.01. Kárpáti János lapszemléje
05:02
00:00
A ZDF német köztelevízió a közelgő magyarországi parlamenti választások kapcsán háromnegyedórás riportot sugárzott az Orbán-rendszerről. A kísérőszöveg szerint az évek óta csaknem minden kérdésben egyedüli döntéshozónak számító miniszterelnök hatalmát most először fenyegeti ellenzéki jelölt.

Orbán király
 

Az ukrajnai háború beárnyékolja a magyarországi választási kampányt. Orbán Viktor az eddigiek során újra és újra Vlagyimir Putyinéhoz közeli álláspontra helyezkedett. Kihívója, Márki-Zay Péter most arra törekszik, hogy az orosz elnökhöz való viszony kérdését tegye fel szavazásra - állapítják meg a német tévériportban. Britta Hilpert és Wolf-Christian Ulrich meginterjúvolta a miniszterelnök támogatóit és ellenfeleit, valamint az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, aki a kampányban nagy hangsúlyt helyezett a korrupcióra és arra, hogy Orbán hatalmi apparátusa módszeresen visszaélt az uniós pénzekkel. A riport összeállítóinak megfogalmazása szerint a választások alapkérdése az, vajon sikerül-e Márki-Zaynak politikai támogatásra váltania sok magyar elégedetlenségét amiatt, hogy Orbán elfordult a nyugattól.

A magyar választásokról szóló előzetes beszámolójában a Reuters hírügynökség emlékeztet arra, hogy 2018-ban, egymást követő harmadik győzelme után Orbán arról beszélt: a megszerzett erős új mandátum lehetővé teszi számára, hogy további 12 évre előre tervezzen, ami azt jelentené, hogy két évtizeden át gyakorolhatná megszakítás nélkül a hatalmat. Orbán terve most vasárnap kemény próbatétel előtt áll, hiszen a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy az egyesült hatpárti ellenzék most először lőtávolon belülre tudta megközelíteni a Fideszt. A mérések ugyan szoros kormánypárti vezetést mutatnak, de az önmagukat bizonytalannak mondó szavazásra jogosultak még bármelyik irányba eldönthetik a versenyt.

A Reuters kiemeli: a választások nyomán kiderül majd, hogy Brüsszelnek továbbra is Lengyelország és Magyarország együttes ellenállásával kell-e számolnia a médiaszabadság, a jogállamiság és a kisebbségek jogai tekintetében, vagy pedig Varsó elszigetelődik, és egyedül marad az európai intézményekkel dacolva.

Kitér a hírügynökség arra, hogy Orbán kampányához tartozik a konzervatív családi értékek védelme annak ellenében, amit ő gender őrületnek nevez, és hogy ennek jegyében vasárnap a magyarok annak a kormányzat által kezdeményezett népszavazásnak az ügyében is állást foglalnak, amely az iskolai szexuális orientációs foglalkozásokról szól, és amelyet emberi jogi csoportok elítélnek, mondván, a referendum kérdései előítéleteket szítanak az LMBTQ-közösséggel szemben.

Az Ukrajna elleni orosz invázió azonban átírta Orbán forgatókönyvét, és új megvilágításba helyezte a kormányfő szoros viszonyát Moszkvával. Orbán erre azzal reagált, hogy a magyarok biztonság iránti vágyára épít, a plakátokon önmagát védelmezőként tünteti fel, és azzal vádolja az ellenzéket, hogy az megpróbálja belerángatni Magyarországot a háborúba. Ezt az ellenzék cáfolja, Márki-Zay Péter pedig azt mondja: kelet és nyugat között kell választani, miközben Orbán nem képes eldönteni, hogy miként tartson egyenlő távolságot a gyilkosoktól és áldozataiktól.

A Reuters a hatpárti szövetség sokszínűségéről írva a Jobbikot olyan pártnak nevezi, amely szélsőjobboldaliból mérsékeltté változott.

Végül egy érdekes szóhasználatbeli módosításról. Nálunk Magyarországon korábban a menekült és a migráns megjelölés közötti különbség kapott politikai tartalmat a közbeszédben. Mint azonban a bécsi Der Standard írja, az osztrák kormány ezentúl nem menekülteknek, hanem elűzötteknek nevezi hivatalosan az Ukrajnából a háború miatt érkezetteket. A lap szerint jogos az elűzött szó használata, hiszen azzal azt hangsúlyozzák, hogy az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények - lakónegyedek, kórházak, színházépületek elleni célzott támadások - kényszerítik ezeket a embereket hazájuk elhagyására. Ezzel - teszi hozzá a Der Standard - olyan kifejezés használatára tértek át, amely a feltételezések szerint több rokonszenvet ébreszthet, mint a menekült fogalma, miután 2015-16-ban a menekültek - idézem - "nem okoztak sok örömet” a fogadó ország lakosságának. A cikk szerzője megjegyzi: az idősebbek számára az elűzöttek kifejezés talán azokat az úgynevezett népi németeket idézi fel, akiket a második világháború végén telepítettek ki Kelet- és Délkelet-Európából.

A Der Standard kitér arra, hogy az elűzöttek jelentős része oroszajkú. Ők azok, akik az orosz csapatokat nem fogadták felszabadítóként, és ezért most ők is lakolnak.

Ukrajnai háború - Lengyelország
Medyka, 2022. március 26. Ukrajnából érkezett menekültek a lengyel-ukrán határon lévő délkelet-lengyelországi Medykában 2022. március 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Szergej Gric
 
 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.04.01., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János