„1%
Kovátsműhely

Hőség a dalban és a valóságban

8/08/2021 10:31

| Szerző: Klubrádió

Múlt vasárnap 17 órakor újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: Gallai Péter és Fábri Péter Hőség című dala után Kováts Kriszta énekes-műsorvezető először Mika János klímakutatóval beszélgetett az időjárási szélsőségekről és az éghajlatváltozásról, majd Kisdi Márk Mátét, a Fővárosi Katasztrófavédelem szóvivőjét faggatta a nyári tűzesetekről és a tűzoltók munkájáról.

2021. augusztus 01. Kovátsműhely (2021. augusztus 01., vasárnap 17:00)
52:39
00:00
Műsorvezetők: Kováts Kriszta Szerkesztők: Pályi Márk
A Kovátsműhely utolsó nyári új adásának első vendége Mika János klímakutató volt. A következő hetekben a műsor elmúlt másfél évének kiemelkedően érdekes adásaiból válogatunk, legközelebb új adással szeptember elején jelentkezünk. A múlt heti adás ugyanakkor még vadonatúj felvétel volt, az utolsó Kovátsműhely, amelyet Kováts Krisztáék még a Bokor utcai stúdióban rögzítettek. Ez a téma a mostanában igencsak megszaporodott kánikulás nyári napokhoz igazodott: a hőség volt a műsor, valamint a beszélgetések apropóját szolgáltató dal témája.

A Klubrádió műsorvezetőjének telefonon nyilatkozó Mika János elmondta, hogy több mint 95 százalékos bizonyossággal állíthatjuk, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye – hozzátette, ez persze nem azt jelenti, hogy százból kilencvenöt klímakutató így vélekedik, hanem bonyolult számítások eredménye. Ugyanerről nyilatkozott Neuman Gábornak két nappal korábban, a túlfogyasztás napja alkalmából az Ezitta Fórum című műsorunkban egy másik kiemelkedő klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána is.

A Kovátsműhely adásában Mika fölvázolta mind a két reálisan megvalósítható forgatókönyvet az emberiség számára: egyrészt lassítani kell a klímaváltozás ütemét a termelés módszereinek megváltoztatásával; másrészt ugyanakkor nem kerülhető el az alkalmazkodás sem. Ennek egyik legrosszabb módja persze, ha az emberek a megnövekvő hőség elől légkondicionált szobákba zárkóznak be, hiszen a klímaberendezések csak tovább rontanak a környezeti hatásokon – az pedig úgyse járható út, hogy az emberek ki se mozduljanak környezetükbe. A szakértő szerint a legelőnyösebb olyan házakat építeni, amelyek maguktól is jól szigetelik a meleget. A klímaváltozás a mérsékelt égövi lakosok számára persze átmenetileg előnyökkel is járhat, például a hideg szélsőségességek közé tartozó nagy téli fagyok csökkenésével a fűtés költségei is csökkenhetnek. Fontos lenne még rengeteg környezetkímélő gazdálkodási módszert bevezetni: többek között a klímaváltozás egy másik következménye, a megszaporodó rendkívüli időjárási esetek következtében lezúduló hatalmas csapadékot sem raktározzák el általában víztározókba, holott a stabil vízgazdálkodás fenntartásához erre is szükség volna.

Az adás felénél stílszerűen a KFT együttes Afrika című dala hangzott el, ezután pedig Kováts Kriszta Kisdi Márk Mátét köszöntötte személyesen a stúdióban. A Fővárosi Katasztrófavédelem szóvivője a nyári tűzesetekre vonatkozó kérdésről szólva először kiemelte, hogy azt hinnénk, nyáron nem történnek szénmonoxid-mérgezések, mivel a fűtést természetszerűleg a téli időszakhoz kötjük; valójában ugyanakkor a vízmelegítéshez használt gázüzemű készülékek legalább akkora mértékben idéznek elő bajokat nyáron is. A megelőzés egyetlen garanciája, ha nem spórolunk a szénmonoxid-jelző készüléken. Kisdi a nem kívánt tűzokozás további lehetőségeire is fölhívta a figyelmet: a tűzgyújtási tilalom alatt gyújtott vagy őrizetlenül hagyott erdőtüzek, az ágyban való dohányzás vagy a konyhai óvatlanságból bekövetkező balesetekhez gyakran végződnek riasztásokban.

A műsor második felében beszélgettek a tűzoltók munkájáról is: a tűzesetek megoldásának és az úgynevezett műszaki mentéseknek a különbségeiről, de hasonlóságairól is, ugyanis mindkét helyzet hatalmas felkészültséget igényel, hiszen sokszor olyan problémát kell megoldaniuk a kiérkezőknek, amivel még soha nem találkoztak, mégis alig egy-két percük van kialakítani a mentési tervet. Eleve a laktanyából való elindulás előtt is legfeljebb két perc telhet el a riasztás után, bármit csinál is éppen a tűzoltó, legyen az, alvás, evés vagy zuhanyzás – a szóvivő közlése szerint a budapesti egységek rendszeresen túl is teljesítik ezt az előírást, és gyakorta jócskán a két percet megelőzően elindul a kocsi a garázsból.

Kováts Kriszta Kisdi Márk Mátéval (Fotó: Pályi Márk / Klubrádió)

A beszélgetés végén a műsorvezető azt a kérdést is fölvetette, hogy vajon miért akar minden kisfiú gyerekkora egy pillanatában tűzoltó lenni. Kisdi erre azt a talán nem mindenki számára egyértelmű tényt is közölte a hallgatósággal, hogy lányok eleve nem is jelentkezhetnek a tűzoltó munka tényleges, mentési részére, az előírás szerint amiatt, mert a törvényben meghatározott női test teherbírását meghaladó súlyokat kell emelni a munka során. Az irodai személyzet tagjaként persze számos nő is befut karriert a katasztrófavédelemnél, tette hozzá a szóvivő.

Ezeken kívül is sok érdekesség elhangzott még az adásban. Ha kíváncsi a teljes beszélgetésekre, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg az egész adást!

A ma délután 17 órától kezdődő Kovátsműhely-ismétlés vendégei, Király Júlia közgazdász és Farkas Zoltán gazdasági újságíró

Hallgassa ma délután 17 órától a Kovátsműhely egy korábbi adásának ismétlését, melyben Király Júlia közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke és Farkas Zoltán újságíró beszélget a gazdaságról közérthetően.

A ma 17 órakor kezdődő ismétlésben elhangzó dal:

Kovátsműhely
2021. augusztus 1. vasárnap 17:00
Műsorvezető Kováts Kriszta