Horn Gábor: Nem a csoda, hanem a módszer magyarázhatja a Tisza nagy előnyét a Minervánál

Mint fogalmazott, „nem először mérnek, tavaly május óta léteznek, ez egy mesterséges intelligenciára épülő közvélemény-kutató kísérlet, amely Magyarországon ugyan újszerű, de nem példa nélküli”. Hangsúlyozta: „nem arról van szó, hogy megkérdezték a mesterséges intelligenciát, hogy mit gondol a magyar választás állásáról”, hanem arról, hogy a kérdező személyét egy gép helyettesíti.

A politikai elemző szerint a kutatás tartalma, módszertana és mintavétele alapvetően megegyezik a megszokott telefonos mérésekkel, a különbség abban áll, hogy „a kérdező személye bevallottan egy gép”. Ez egyszerre jelenthet hatékonyságot és problémát is. Horn arra hívta fel a figyelmet, hogy technikai okokból a rendszer félreértheti a válaszadó reakcióit: „Ezek is reprezentatívak, csak el tudom azt képzelni, hogy ahhoz, hogy egy idősebb korosztályba tartozó válaszadót elijeszthet, míg egy fiatal generációba tartozónak kifejezetten érdekes lehet.”

„De ezt tulajdonképpen tudja pótolni a rendszer, mert a végén reprezentatív, csak lehet, hogy olyanokat válogat ki az idősebbek körül, akiket ezt jobban elfogadják. Tehát van egy olyan szelekciós elem, ami egyébként egy normál telefonos közvélemény- kutatásnál nincsen. Tehát ilyen értelemben el tudom azt képzelni, mert egy kicsit furcsák nekem az adatok. Ilyen nagy különbséget eddig nem láttunk, még a 21 Kutatóintézetnél sem mértek ekkora előnyt a Tiszának - 13 százalékosat - a teljes népességben. Ezzel együtt azért látszik, hogy nem csökken, hanem nő a különbség, hiszen ez a kutatóintézet is azt mondja, hogy az előző időszakban megkérdezettekhez képest, tehát a saját mintáján belül, is tovább nőtt a különbség a Tisza javára”.

Felidézte, egyébként az összes független intézetnél jelentős mértékben vezet a Tisza, bár a különbség mértéke változó, de minden mérés ugyanarra mutat. Amit a Minervánál látunk, az egy sima kétharmados többség lenne - mondta.

 

A politikai elemző ezután Karácsony Gergely ügyére tért át, mely szerint vádat emeltek a főpolgármester ellen a Pride miatt. Ezt Horn elsősorban taktikai kérdésként értelmezte. Véleménye szerint az ügyészség által kért pénzbüntetés arra utal, hogy a hatalom gyors lezárásra törekszik. Szerinte a cél az, hogy az ügy ne húzódjon el, és ne váljon politikailag kontraproduktívvá. „Ne lehessen Karácsonyból hőst csinálni, ne hurcolják meg még egyszer, mert az nagyon rosszul jönne a Fidesznek” – fogalmazott, hozzátéve: a legkisebb arcvesztéssel szeretnének túljutni az ügyön.

Jakab Péter miskolci DK-s indulását Horn Gábor nem tartja meglepőnek, sőt, egy hosszabb folyamat logikus következményének látja. Felidézte, hogy Jakab már 2021-ben megállapodott Gyurcsány Ferenccel és a DK-val a választókerületek felosztásáról. „Ez volt az a pont, amikor a valódi előválasztás mint lehetőség megszűnt” – mondta. Szerinte a mostani döntés mögött elsősorban túlélési kényszer áll. „A DK-nál egyfajta kétségbeesést látok”, fogalmazott, hozzátéve: Jakab indulása sem a körzet megnyeréséről, sem egy átfogó megoldásról nem szól. „Ez egy kísérlet, hogy néhány ezer plusz szavazatot szerezzenek” – mondta, miközben szerinte egyik fél sem gondolhatja komolyan, hogy ez önmagában fordulatot hoz.

Lázár János megszólalásáról Horn Gábor így vélekedett: „Lázár nem véletlenül mondta, amit mondott. Ő azt mondta, amit gondolt” – jelentette ki. Szerinte a nyilatkozata nem elszólás, hanem tudatos üzenetek, amelyek elsősorban a Fidesz saját, jobbra tolódó táborának szólnak. „Egy őszinte Lázárt hallottunk” – mondta, hozzátéve: a kirekesztő, rasszista hang sokak gondolkodásában jelen van, és Lázár ezt artikulálta. Felidézte Lázár korábbi híressé vált hasonlóan érzékenységeket sértő mondatait, mint a "Mindenki annyit ér, amennyije van" és a halálbüntetés visszaállítását támogató gondolatmenetét.

Horn szerint elképzelhető, hogy a Fidesz egy része elfogadható veszteségnek tartja néhány tízezer szavazó elvesztését, ha cserébe erősíteni tudja a saját táborának identitását. Ugyanakkor úgy látja, az egész történet inkább zavart jelez, mint tudatos stratégiát. „Látszik, hogy nem tudják, mit csinálnak, mennyire kell bocsánatot kérni, kihez kell menni” – fogalmazott. A zavarodottság jeleként értékelte azt is, hogy Lázár később már a saját közvélemény-kutatásaik hitelességét is megkérdőjelezte. „Ez a zavar folytatódik” – tette hozzá.