Horn Gábor: Nem a csoda, hanem a módszer magyarázhatja a Tisza nagy előnyét a Minervánál

Mint fogalmazott, „nem először mérnek, tavaly május óta léteznek, ez egy mesterséges intelligenciára épülő közvélemény-kutató kísérlet, amely Magyarországon ugyan újszerű, de nem példa nélküli”. Hangsúlyozta: „nem arról van szó, hogy megkérdezték a mesterséges intelligenciát, hogy mit gondol a magyar választás állásáról”, hanem arról, hogy a kérdező személyét egy gép helyettesíti.

A politológus szerint a kutatás tartalma, módszertana és mintavétele alapvetően megegyezik a megszokott telefonos mérésekkel, a különbség abban áll, hogy „a kérdező személye bevallottan egy gép”. Ez egyszerre jelenthet hatékonyságot és problémát is. Horn arra hívta fel a figyelmet, hogy technikai okokból a rendszer félreértheti a válaszadó reakcióit: „Ezek is reprezentatívak, csak el tudom azt képzelni, hogy ahhoz, hogy egy idősebb korosztályba tartozó válaszadót elijeszthet, míg egy  mert egy fiatal generációba tartozónak kifejezetten érdekes lehet.”

„De ezt tulajdonképpen tudja pótolni a rendszer, mert a végén reprezentatív, csak lehet, hogy olyanokat válogat ki az idősebbek körül, akiket ezt jobban elfogadják. Tehát van egy olyan szelekciós elem, ami egyébként egy normál telefonos közvélemény- kutatásnál nincsen. Tehát ilyen értelemben el tudom azt képzelni, mert egy kicsit furcsák nekem az adatok. Ilyen nagy különbséget eddig nem láttunk, még a 21 Kutatóintézetnél sem mértek ekkora előnyt a Tiszának - 13 százalékosat - a teljes népességben. Ezzel együtt azért látszik, hogy nem csökken, hanem nő a különbség, hiszen ez a kutatóintézet is azt mondja, hogy az előző időszakban megkérdezettekhez képest, tehát a saját mintáján belül, is tovább nőtt a különbség a Tisza javára”.

Felidézte, egyébként az összes független intézetnél jelentős mértékben vezet a Tisza, bár a különbség mértéke változó, de minden mérés ugyanarra mutat. Amit a Minervánál látunk, az egy sima kétharmados többség lenne - mondta.

 

A politikai elemző ezután Karácsony Gergely ügyére tért át, mely szerint vádat emeltek a főpolgármester ellen a Pride miatt. Ezt Horn elsősorban taktikai kérdésként értelmezte. Véleménye szerint az ügyészség által kért pénzbüntetés arra utal, hogy a hatalom gyors lezárásra törekszik. Szerinte a cél az, hogy az ügy ne húzódjon el, és ne váljon politikailag kontraproduktívvá. „Ne lehessen Karácsonyból hőst csinálni, ne hurcolják meg még egyszer, mert az nagyon rosszul jönne a Fidesznek” – fogalmazott, hozzátéve: a legkisebb arcvesztéssel szeretnének túljutni az ügyön.

Jakab Péter miskolci DK-s indulását Horn Gábor nem tartja meglepőnek, sőt, egy hosszabb folyamat logikus következményének látja. Felidézte, hogy Jakab már 2021-ben megállapodott Gyurcsány Ferenccel és a DK-val a választókerületek felosztásáról. „Ez volt az a pont, amikor a valódi előválasztás mint lehetőség megszűnt” – mondta. Szerinte a mostani döntés mögött elsősorban túlélési kényszer áll. „A DK-nál egyfajta kétségbeesést látok”, fogalmazott, hozzátéve: Jakab indulása sem a körzet megnyeréséről, sem egy átfogó megoldásról nem szól. „Ez egy kísérlet, hogy néhány ezer plusz szavazatot szerezzenek” – mondta, miközben szerinte egyik fél sem gondolhatja komolyan, hogy ez önmagában fordulatot hoz.

Lázár János megszólalásáról Horn Gábor így vélekedett: „Lázár nem véletlenül mondta, amit mondott. Ő azt mondta, amit gondolt” – jelentette ki. Szerinte a nyilatkozata nem elszólás, hanem tudatos üzenetek, amelyek elsősorban a Fidesz saját, jobbra tolódó táborának szólnak. „Egy őszinte Lázárt hallottunk” – mondta, hozzátéve: a kirekesztő, rasszista hang sokak gondolkodásában jelen van, és Lázár ezt artikulálta. Felidézte Lázár korábbi híressé vált hasonlóan érzékenységeket sértő mondatait, mint a "Mindenki annyit ér, amennyie van" és a halálbüntetés visszaállítását támogató gondolatmenetét.

Horn szerint elképzelhető, hogy a Fidesz egy része elfogadható veszteségnek tartja néhány tízezer szavazó elvesztését, ha cserébe erősíteni tudja a saját táborának identitását. Ugyanakkor úgy látja, az egész történet inkább zavart jelez, mint tudatos stratégiát. „Látszik, hogy nem tudják, mit csinálnak, mennyire kell bocsánatot kérni, kihez kell menni” – fogalmazott. A zavarodottság jeleként értékelte azt is, hogy Lázár később már a saját közvélemény-kutatásaik hitelességét is megkérdőjelezte. „Ez a zavar folytatódik” – tette hozzá.