„Vásároljon
Zöldklub

Hogyan hat az éghajlatváltozás a társállatainkra?

8/11/2020 15:48

| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió

A Zöldklub októberi utolsó adásákban az éghajlatváltozás társállatokra gyakorolt hatásairól, a magyarok szelektív hulladékgyűjtéshez való viszonyáról és az aranysakál sikeréről beszélgettünk.

2020. november 06. Zöldklub (2020. november 06., péntek 15:00)
46:27
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória
A magyar társállatot tartó gazdák több mint fele nem ismeri az éghajlatváltozás kutyákra és macskákra gyakorolt negatív hatásait, háromnegyedik pedig úgy érzi, hogy nem elég informált a témában. A megkérdezett magyar állatorvosok többsége egyetért abban, hogy a témáról beszélni kell, hiszen szerintek sem elég tájékozottak a gazdák a melegebb időjárás következtében elszaporodó paraziták okozta veszélyről. Ezt alátámasztja, hogy a megkérdezett hazai társállat tulajdonosok negyede nem védi őket egész évben a kullancsoktól és más parazitáktól. Ez derült ki az MSD Animal Health 2020 elején a Protect Our Future Too kezdeményezés keretében.

 

Professzor Farkas Róbert, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének egyetemi tanára a Klubrádiónak elmondta, tudományos eredmények is vannak az Európai Unióban arról, hogy a klímaváltozás miatt az ízeltlábú fajok aktivitása megváltozott, hiszen az enyhe telek miatt nem pusztulnak el, a téli időszakban is fertőzhetnek, a társállatok pedig megbetegedhetnek a kórokozóktól. Másrészről olyan Európában addig nem ismert kullancs- és szúnyogfajok tűntek fel és kezdtek terjedni, amivel új kórokozók kerültek a térségbe. Ilyen például a tigrisszúnyog, ami először Olaszország északi részén jelent meg, használt autógumik közvetítésével. A faj minden beavatkozás ellenére elkezdett Európában, itthon is több példányát találták meg. Ennek azért van jelentősége, mert megjelenhet az emberekre veszélyes Chikungunya vírus, másfelől - a kutya szempontjából - a nálunk endémiásan előforduló szívférgesség terjesztésében játszik szerepet.

Tudatosítani kell az állattartókban, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a külső élősködőkre, és egész évben védjék a parazitáktól. A hagyományos védekezés akkor is védi az állatot, ha új élősködő jelenik meg és támadja meg őket, hiszen nem célzottan egy bizonyos faj ellen fejtiki ki a hatását a szerek, hanem rendszeresen adva, ha bármilyen ízeltlábú vektor kerül rá a kutyára, akkor azok rövid időn belül elpusztulnak még mielőtt a kórokozókat beolthatnák.

Mennyire zöld a magyar? Erre a kérdésre kereste a választ a Magyarvíz Kft. friss kutatása.

A magyarok nagy része ma már tisztában van a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelentőségével. A lakosság kétharmada előnyben részesíti a helyi, hazai termékeket, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke (69%), minden harmadik ember kifejezetten keresi a környezetbarát termékeket (39%), sőt, a válaszadók saját bevallása szerint több mint kétharmaduk (77%) szelektíven gyűjti a hulladékot - derül ki a kutatásból -, bár Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója szerint az ilyen kérdőíveknél mindig kérdéses, hogy a magukat környezettudatosnak mondó válaszadók hány százaléka az, aki valóban környezettudatos, tényleg figyel-e a gyakorlatban a környezetvédelemre, vagy csak tudja, hogy kell, de a mindennapi tevékenysége nem ezt tükrözi. A kutatásból az is látszik, hogy a megkérdezettek 26%-a nem biztos abban, hogy mit és melyik szemetesbe kellene dobni, illetve mit érdemes külön gyűjteni. Balog Zoltán szerint ebben a gyártóknak is nagy felelősségük van, hiszen lehetőségük van edukálni például úgy, hogy a címkékre felhívásokat raknak - tapossák laposra, gyűjtsék szelektíven. A PET palackból újabb PET palack legfeljebb négyszer-ötször lehet, de a textil- és a műanyagipar is újra tudja hasznosítani, például tojástartó végtelenül készülhet belőle.

Az uniós előírásnak megfelelően 2035-ig 55%-ra kell emelni az újrahasznosítás arányát (jelenleg mindössze 35%-át hasznosítják újra Magyarországon), ennek eléréshez pedig a fogyasztó és a gyártó nem elég. A betéti díj és a gyűjtési rendszer szabályozása mindenképp törvényi szabályozást igényel, amit pedig a gyártókkal együtt kéne kidolgozni. Nyugati országokban léteznek jól működő rendszerek., ezeket kéne adaptálni és minél hamarabb bevezetni, így elérhetőek az uniós célszámok - mondja Balog Zoltán.

Aranysakál

Gyors ütemben növekszik az aranysakálok száma hazánkban. A rókánál nagyobb ragadozó a kilencvenes évek elején bukkant fel újra Magyarországon, az állományt m...

A Szent István Egyetem kutató osztrák és német kollégáikkal közösen keresőkutyákat képeztek ki speciálisan az aranysakál ürülékének megkeresésére, élőhelyének felmérésére, és a táplálkozásvizgálatok elősegítésére.

A felmérés során 133 kilométeres útvonalat jártak végig Rigával és Mollyval a Velencei-tó környékén, ahol két sakálcsalád jelenlétét akusztikus állományfelméréssel (az üvöltéseik vizsgálatával) korábban már sikerrel bizonyították. Riga és Molly összesen 34 ürüléket azonosított, melyből 26 minta volt alkalmas a faj azonosítására, a keresőkutyák teljesítménye így 73%-os pontosságot jelent.

Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar dékánja elmondta, részéről régi szerelem a sakálokkal való munka, már két évtizede kutatja őket kollégáival közösen. A munkájukat sokszor alapozzák a sakál ürülékére, amiből genetikai és táplálkozási vizsgálatokat lehet végezni. Bár vanak fajspecifikus tulajdonságai, összekeverhetők más kutyafélék ürülékével. Együtt fordul elő például a rókával, illetve kutyák is végezhetik a dolgukat az adott vadászterületen.

Aranysakál, avagy nádi farkas (Canis aureus)
 
Aranysakál, avagy nádi farkas (Canis aureus)
 
Forrás: Wikipedia
 

A nádi farkas táplálék listája igen széles, nem egy válogatós faj, bármit képes elfogyasztani. És nemcsak bármit, de nagyon falánkul is fogyasztja a táplálékot, nagyméretű táplálékot egészben is meg lehet találni a gyomrában a vizsgálatok során. Táplálékválasztásban hasonlít a rókához, így konkurenciái egymásnak, a rivarizálásban pedig egyértelműen a sakál a nyertes. A róka vissza is szorul ezeken a területeken, mivel ha teheti, a sakál a rókát is táplálékforrásnak tekinti. Az országban a teríték adat több mint 14.000, az országos becslés szerint 30.000 környékén van az állományuk. Ahhoz képest, hogy a 40-es évekre teljesen kipusztult szinte egész Európából, és a 90-es végén jelent meg újra nálunk, nagyon komoly állománynövekedésről beszélhetünk, biológiai szempontból már inváziónak minősül. Heltai Miklós elmondta, mi lehettünk az elterjedésének északi pereme, ami után átszáguldott az országon. A tőlünk nyugatabbra és északabbra lévő országokban is jelen van, mindenhova tőlünk jutott el. Szaporodó állománya más országokban is megjelent.

Heltai Miklóssal arról is beszélgettünk, minek köszönhető a faj inváziószerű terjedése, milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt nekünk az aranysakál, és milyen kérdéseik vannak még a kutatóknak a sakálokkal kapcsolatban.

Zöldklub
2020. október 30. péntek 14:00
Szerkesztő-műsorvezető: Lay Viktória

 

 

 

És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.

Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.

Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.

Az év honlapja 2020 szavazás