Hoffmann: A hadifoglyok ügye jelzés Moszkvától és fricska Ukrajnának

A nemzetközi jogász szerint a hadifoglyokkal kapcsolatos szabályok alapvetően egyértelműek: ha két ország fegyveres konfliktusban áll egymással, akkor a fogságba esett katonákat a háború végéig fogva lehet tartani, majd a konfliktus lezárultával kötelező hazatérniük. "A harmadik genfi egyezmény szerint a konfliktus végén repatriálni kell őket, vagyis vissza kell térniük a saját hazájukba" – magyarázta.

A helyzet azonban bonyolultabbá válik, ha a hadifoglyok kettős állampolgárok. Hoffmann Tamás szerint a mostani esetben – a hírek alapján – olyan személyekről lehet szó, akik ukrán és magyar állampolgársággal is rendelkeznek. Ez azért jelent problémát, mert a genfi egyezmény nem tér ki arra, hogyan kell kezelni a kettős állampolgárok ügyét. "Elméletileg ilyenkor két hazáról beszélünk, tehát két olyan államról, ahová a hadifogoly visszatérhetne" – mondta.

A nemzetközi jogász úgy látja, hogy önmagában az, hogy a hadifoglyokat Magyarországra engedték, nem feltétlenül sérti a genfi egyezményt. Ugyanakkor szerinte egy fontos szabály mégis sérülhetett: az érintett államot értesíteni kellett volna. "Azzal megsértették az egyezményt, hogy nem értesítették Ukrajnát erről az eljárásról" – fogalmazott.

Hoffmann szerint az ügy nem pusztán jogi kérdés, hanem politikai üzenetet is hordoz. Úgy véli, a hadifoglyok szabadon bocsátása nem egy elszigetelt humanitárius gesztus volt. "Ez egyrészt egy jelzés a magyar választóknak, hogy érdemes jóban lenni Oroszországgal, másrészt egy fricska Ukrajna orra alá is" – mondta. A nemzetközi jogász úgy gondolja, hogy az ukrán reakciók részben a politikai kontextussal magyarázhatók. Szerinte ha nem lenne folyamatos feszültség a két ország között, és Ukrajnát előzetesen tájékoztatták volna a hadifoglyok elengedéséről, akkor valószínűleg kisebb lett volna a tiltakozás.

Hoffmann Tamás felidézte: néhány éve már történt hasonló ügy, amikor Semjén Zsolt közbenjárásával kárpátaljai hadifoglyok szabadultak ki orosz fogságból. Akkor azonban a jogi helyzet még bizonytalanabb volt. "Ha nem voltak magyar állampolgárok, akkor viszont a nemzetközi jog alapján Magyarországon kellett volna őket fogva tartani" – mondta arról az esetről, amikor a magyar miniszterelnök-helyettes az ortodox egyházzal tárgyalt a kárpátaljai hadifoglyokról.

A nemzetközi jogász arról is beszélt, hogy a hadifoglyokkal kapcsolatos beszámolók önmagukban nem bizonyítják a fogvatartás körülményeit. A nemzetközi jog szerint a hadifoglyokkal humánusan kell bánni, ezért az, hogy valakit nem bántalmaztak, valójában a minimumkövetelmény. Hoffmann szerint ugyanakkor sok jel utal arra, hogy a foglyok nyilatkozatai nem feltétlenül teljesen önkéntesek. Felidézte: már a szabadon bocsátásuk előtt olyan videók jelentek meg róluk, amelyekben Oroszországot dicsérték és Ukrajnát bírálták. "Nehéz nem arra gondolni, hogy volt némi presszió vagy kényszer arra, hogy így nyilatkozzanak" – mondta. A jogász egyúttal felháborítónak nevezte, hogy a magyar politikai Ukrajna "ekézésére" használta az ügyet.

A  beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)