A kárpátaljai hadifogoly kiszabadításának titokzatos története Semjén Zsolttal 

Annak kapcsán, hogy egyre több országban erősödik a szélsőséges politikai mentalitás, amit a civilek erejével és összefogásával lehet legyűrni. A demokratikus intézményeket kell újraépíteni Magyarországon épp úgy, mint Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Svédországban és Nagy-Britanniában.  A riport egy 80 ezer fős, Oestbelgian nevezetű, német nyelvű belga kisvárosban készült, ahol kamionsofőrtől kezdve, pszichológuson át a laborasszisztensig minden évben – immár hatodik alkalommal 2019 óta - amolyan szerencsejáték húzás során kerülnek kiválasztásra a politizáló civilek, akik egészségügyi, oktatási és szociális témában tesznek le javaslatokat a törvényhozók asztalára. 

A Munkácson született 25 éves Roland, aki magyar édesapja révén valamicskét magyarul is beszél, de ukrán iskolába járt, mesélte el az ukrán Pravdanak, miként került orosz fogságba a 128. hegyi dandár tagjaként 2022-ben, és szabadult egy év elteltével a Máltai Rend magyar szeretetszolgálata és az orosz ortodox egyház között létrejött megegyzésnek köszönhetően. Donyeck, Luhanszk megyében harcolt, utóbbiban kerítették be az oroszok. S amikor sorban kezdték kivégezni a foglyokat, akkor megakadt a szemük a furcsán idegen nevén, s miután megmondta, hogy magyar, mégsem eresztettek golyót a fejébe. Roland szerint, ha lett volna nála igazolvány, amiből kiderül, hogy szerződéses ukrán katona, akkor nem úszta volna meg. És a kiszabadítását is annak köszönhette, hogy magyarnak vélték. 11 kárpátaljaival együtt szabadult ki a büntetőtáborból. A magyar szeretetszolgálat emberei ültették őket repülőgépre és Isztambulban átszálltak, s onnan érkeztek Budapestre. Se Magyarország, se Oroszország hivatalosan nem értesítette Ukrajnát a leszervezett akcióról. Semjén Zsolt erről aztán nyilatkozott is 2023 nyarán a médiának, kidüllesztett mellel, hogy ez humánus cselekedet volt a részéről, hazafias kötelességének tekintette. Viszont sokan gyanút fogtak, mert a Genfi Egyezmény szerint is hivatalosan értesíteni kell a fogolycseréről az anyaországot abban az esetben is, ha harmadik országba szállítják a kiszabadítottakat. Ekkor azonban felmerült a különleges művelet vagy a provokáció gyanúja. Az ukrán kormány tudomására jutva az tiltakozott és állította, hogy direkt izolálni akarják a kárpátaljai foglyokat, mivelhogy egyetlen ukránt sem engedtek a közelükbe. S mindezt amolyan pszichikai hadviselésnek tartották a magyarok részéről. Akik még azt sem engedték meg nekik, hogy a budapesti ukrán követségen keresztül érintkezzenek a hazájukkal. Tárgyalni sem akartak efféle kapcsolatépítésről. Egyszerűen hallgatni akartak a kiszabadított foglyokról. A magyar hatóságok csak a családtagjaikkal engedélyezték a telefonos kapcsolattartást a mindennel jól felszerelt lakásokból, ahová elszállásolták őket. Roland édesanyja ennek köszönhetően meg is érkezett Budapestre, hogy fiát láthassa. Nemcsak ellátást, még zsebpénzt is kaptak, és senki nem tartotta őket kontroll alatt – nyilatkozta Roland. 12 nap elteltével végül Ukrajnába hazaengedték őket, noha az oroszoknak korábban alá kellett írniuk egy papírt, hogy addig nem térhetnek vissza Ukrajnába, amíg a háborúnak nincs vége.

Roland egyébként azt is elmondta, a szülei könyörögtek neki, ne térjen haza. Roland természetesen hálás a magyar hatóságoknak. Visszatérve újra szolgálatot vállalt. Elnöki érdemrenddel tüntették ki. Háborús álmok gyötrik, de küzd továbbra is. Jaroslav Halas újságírónak elmondta, hogy korábbi orosz gyűlölete megvetésbe fordult. Úgy tudni, az ukránok azóta sem engedtek ki egyetlen orosz foglyot sem értük cserében. 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)