Hegedűs: A stratégiai bizonytalanság a bizonyíték, hogy Putyin nem szólt előre Orbánnak
3/05/2022 11:59
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Vajon a háború kitörése óta a magyar kormány volt annyira bölcs, hogy az oroszoktól független, alternatív energiaforrások után nézzen? A németek a jelek szerint ezt tették, ők máris tudják az orosz energiabojkottot támogatni. Hegedűs Dániel, külpolitikai szakértő szerint a magyar kormányon most hatalmas a nyomás.
Legkésőbb szerdán kiderül, hogy miképpen válik le az Európai Unió az orosz energiaforrásokról. Magyarországgal kapcsolatban merül fel kérdés, mivel nálunk a legnagyobb az orosz energiahordozóknak való kitettség. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund külpolitikai elemzője szerint azonban Magyarországhoz hasonló gazdasági és energiapolitikai függésben más európai országok is vannak. Ezért a most készülő a hatodik szankciós csomagnak részei lesznek a magyar és a szlovák kormány számára megalkotott különleges intézkedések is. Nemcsak az orosz kitettség miatt, hanem mert ez a két ország például tengeri infrastruktúrával sem rendelkezik, ami a cseppfolyós gáz importját lehetővé tenné.
Hegedűs szerint nem feltétlenül állnak meg a magyar olajtársaság és a kormányzat érvei, hogy az orosz olajtól való leválás évekig elhúzódhat, hiszen a szlovák Slovnaft pozsonyi finomítója hasonló a magyarhoz, a szlovák kormány érvei mégis eltérnek a magyarétól. Rájöttek, hogy lesznek ugyan árbeli különbségek, de nincs szükség évekre az átálláshoz és a technikai átalakítás költsége sem dollárszázmilliókban mérhető. Hegedűs szerint az európai partnerek messzemenően igyekeztek az oroszoktól leginkább függő országoknak a segítségére lenni.
Az embargó az év végéig lenne teljes, addig csak folyamatosan csökkenteni kell az orosz energiaimport értékét. Hegedűs szerint viszont a magyar kormány álláspontjából az látszik, hogy a politikai érvek dominálnak a gazdaságiak fölött. Hegedűs szerint igazuk van a lengyel és balti államoknak abban, hogy a lényeg, hogy megkezdődjön az orosz energiaimport csökkentése. "A szándék a meghatározó".
Németországot az elmúlt két hónapban az energiaszankciók legfőbb akadályozójaként tüntették fel az EU-ban, de a hétvégén Németország egyenesen el kezdte követelni az energiaszankciókat. Az elmúlt két hónapot a német kormány ugyanis csendben arra használta, hogy megfelezze az orosz olajimport arányát, ami 34-ről 17 százalékra csökkent, és közben alternatív energiaforrások után kutasson. Vajon a magyar kormány az elmúlt hónapokat bölcsen használta-e fel, és keresett-e alternatív energiaforrásokat, tett-e ezirányú lépéseket? - tette fel a kérdést Hegedűs.
Hegedűs arról is beszélt, hogy kétoldalú konfliktus alakult ki Magyarország és Ukrajna között politikai kommunikációban, amiért szerinte a leginkább a magyar kormány a felelős. Hétfőn az ukrán biztonsági és védelmi tanács titkára egyenesen azt állította, hogy Putyin előre szólt Orbánnak Ukrajna lerohanásáról. Hegedűs szerint az ukrán fél "rendkívül hatékony volt az elmúlt két hónapban a nemzetközi közvélemény saját érdekeinek megfelelő alakításában". Szerinte nem zárható ki, hogy Magyarországnak egyre fontosabb lesz a szerepe a blokkoló magatartása miatt, így ő is célpontja lesz nemzetközi lehetőségeit szűkítő intézkedéseknek, amit például a fenti nyilatkozat is kiválthat, holott annak nem lehet ellenőrizni a valóságtartalmát. Hegedűs egyébként is valószínűtlennek nevezte, hogy Putyin előre szólt volna Orbánnak, amire "ékes bizonyíték" az a pár hetes stratégiai tanácstalanság, amit a háború kezdetén a kormány produkált.
Az uniós tagállamok között ugyanakkor jelenleg teljes a tanácstalanság, mondta Hegedűs, aki szerint például az orosz energiáért való rubellel fizetésről sem tudják eldönteni, hogy a szankciók megkerülését jelenti-e, uniós jogba ütközik-e. "Nincs jogi szakvélemény ezzel kapcsolatban, és az olasz elnök hivatalosan is kérte az Európai Bizottságot, hogy készítsen állásfoglalást, mert anélkül mind a 27 tagállam a saját jogértelmezése és érdekei szerint cselekszik". Magyarország például úgy nyilatkozott eddig, hogy kész rubelben fizetni, de nem tudjuk, hogy ez megtörtént-e, és hogy szembe menne-e az uniós joggal, mondta a szakértő.
Magyarország számos alkalommal vétózott uniós külpolitikai pozíciókat, de Oroszország elleni szankciós döntéseket még sosem blokkolt, mondta Hegedűs, aki szerint a magyar kormányon hatalmas a nyomás, és egy olyan témáról van szó, amit Orbán Viktor eddig vörös vonalként határozott meg, és érinti azt a politikát is, amiben a magyar kormány eddig igyekezett a lehető legjobb viszonyt fentartani Oroszországgal: "így izgatottan várhatjuk a szerdai fejleményeket".
Hogy Oroszország máshova el fogja-e adni az olaját, arról Hegedűs nincs meggyőződve, hiszen az orosz olaj ára az alacsony kereslet miatt olcsóbb a világpiaci árnál. Az energiaexport nagyon infrastruktúra-függő, és csővezetékes exportra van specializálva Európa irányába, ahonnan nem lehet egyik napról a másikra ázsiai exportra átállni. Ez ugyanis évekbe telne, ráadásul az oroszoknak teljes egészében a kínai felvevőpiac diktálná az árakat. Tengeren is csak a töredékét tudják exportálni annak, amit csövön keresztül Európába küldenek. Felmerülhet tehát, hogy az EU úgy dönt, hogy az év végig kivezeti az orosz olajat, de Hegedűs szerint ehhez az is kellene, hogy az oroszok az európai forgatókönyv szerint játsszanak. De mi lesz ha az oroszok állítják le 100 százalékban az exportjukat? Ez nem reális forgatókönyv - mondta Hegedűs. Az oroszoknak ehhez alternatív felvevőforrásokra, új szállítási útvonalakra lenne szükségük, és jelenleg az orosz költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy lemondjon a legfőbb bevételi forrásáról.