Magyarország lehet a legnagyobb akadály az uniós orosz olajembargós szavazáson

Magyarország ismét ellenállását fejezte ki az Oroszország ellen tervezett uniós szankciók bevezetése miatt, mert az orosz olajimport tilalma a magyar kormány álláspontja szerint jobban sújtaná az európai közösséget, mint magát a büntetendő országot – számol be a fejleményekről az amerikai Bloomberg hírügynökség. Az EU az év végével szeretné teljesen felszámolni üzleti kapcsolatát közvetve a Kreml urával az Ukrajna ellen indított háborúja elleni tiltakozásként. Egyelőre azonban még Gulyás Gergely legutóbbi nyilatkozata sem tette egyértelművé, hogy vajon megvétózza-e Magyarország az erre vonatkozó döntést a várható uniós szavazás alkalmával. Gulyás a hétvégi interjúban azzal érvelt, hogy ha új piac után kellene nézni, szerinte onnan csak sokkal drágábban tudná a magyar kormány beszerezni a gázt és az olajat is, márpedig a rezsicsökkentésből nem engedhet a kormány, s ez épp elég indok arra, hogy nemet mondjon az Orbán-kormány a felterjesztendő szankciókra. Magyarország kilóg ismételten az uniós országok sorából, mert elsőként fizetett az orosz kérésnek megfelelően rubelben az oroszoknak, mintegy tesztelve az Unió tűrőképességét. Szerdán Moszkva bejelentette, elzárja a gázcsapokat Lengyelországba és Bulgáriába. Ugyanerről írt többek között a kanadai Financial Post.

Az orosz nyelvű Moszkva24 portál és számos egyéb orosz portál is nyomon követte Gulyás Gergelynek a Kossuth Rádióban elhangzott interjúját, és arról számolnak be, hogy már 9 ország követte Magyarország példáját, és áttért a gáz rubelben történő kifizetésére, de erről hallgatnak, mert ma az jó Európa számára, ha vezetői nem beszélnek őszintén, nem fogalmaznak egyenesen nemcsak a saját népük előtt, de a nemzetközi porondon sem.

Az ukrán Novoje Vrémja (Új Idő) pedig arról ír, hogy Zelenszkij Ukrán elnök lengyel újságírókkal találkozva ismét bírálta a magyar kormányt, amelyik szerinte próbál balanszírozni Ukrajna és Oroszország között, és emiatt többek között nem fogja támogatni az oroszok gáz és olaj elleni uniós embargót. Ha majd Magyarországnak meg kell védeni magát esetleg az orosz agresszortól, akkor vajon – engem igencsak érdekelne – mit fog elvárni Ukrajnától? – kérdzte Zelenszkij.

A dpa és az ARD értesülései szerint Németország mégiscsak az olajembargó mellé áll – olvashatjuk az Offenbach Post portálon illetve az Irish Times is az első között hozta le a hírt meg nem nevezett uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva. Ugyanis a német energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az orosz olajtól való, háború előtti 35%-os függőségüket az elmúlt 8 hétben sikerült 12 %-ra csökkenteni. Ez az Uniónak az Oroszország elleni hatodik körös szankciós csomagja lenne, s Olaf Scholz német kancellár hajlik a részleges embargó bevezetésére. Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Spanyolország, Olaszország és Görögország nem csatlakozott eddig az embargót támogatók közé – írja a ARD. Várhatóan szerdán kerül sor Brüsszelben a már szövegezés alatt álló szankció szavazására, amely elé legnagyobb akadályt Magyarország gördíthet. A cikk Orbán Viktornak a választások után tartott sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatára alapozza ezt, amikor kijelentette, ha ez a kérdés felmerül, akkor a magyar kormány azt megvétózza.

Az Ukrainszkaja Pravda is beszámolt a Budapesten szombaton egyidőben tartott két tüntetésről, megjegyezve, hogy soha ennyi magyar nem vett részt az Oroszország elleni tiltakozáson. 800-1000 résztvevőről számoltak be a híradások, míg az oroszpárti tüntetésen alig kétszázan lehettek. Utóbbiak az Egyesült Államokat vonták felelősségre az Ukrajnában dúló háború miatt, illetve az általuk kivetett szankciók miatt is, hisz Washington az egész világban élelmiszer – és energiaválságot idézett elő. A cikk megjegyzi, a magyarok befogadják az ukrán menekülteket, ellenben Kijevnek vannak követelései Magyarországgal szemben. A magyar kormány az orosz propagandát felhasználva indokolja, miért nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának – írja az Украинская правда.

Igazi szenzációként hirdeti a BMW saját posztjában, amit átvett például a Green Car Congress, de még a Hindustan Times is, hogy a német autógyár Debrecenben építi meg első olyan autógyárát, amely teljes mértékben széndixod-mentes üzemmódban dolgozik, és egyben a Neue Klasse modell gyártásnak a központi telephelye is lesz. Az úgynevezett magyarországi IFactory azonban nem csak üdítő kivétel lesz a 100 éve Münchenben kezdett BMW-gyártás történetében, hanem fokozatosan állnak a teljesen digitalizált, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó autógyártásra világszerte. A BMW Neue Klasse gyártását 2025-re ígérik, és 1 évre rá már Münchenben is várható a gyártása.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.