„1%
Esti gyors

Házkutatás Szász Jánosnál: „ágyúval verébre”

8/02/2021 22:09

| Szerző: Klubrádió/szg

A Szász János filmrendezőnél tartott rendőrségi akcióról kérdeztük Fazekas Tamást, a Helsinki Bizottság ügyvédjét. Szerinte a házkutatást nem arra találták ki, hogy „ágyúval lőjenek verébre”. Nem egy kábítószeres bűnbanda rejtekét kellett felszámolni és azonnal rájuk rúgni az ajtót reggel. Tipikusan nem kell, hogy a magánélet ilyen megsértését elszenvedje egy család, elég lett volna, ha Szász, aki nem gyanúsított, beviszi a kérdéses adathordozót. A jogásznak a rémhírterjesztés miatti előállítások jutottak eszébe.

Ahogy arról a Telex beszámolt, pénteken kora reggel rendőrök szállták meg Szász János filmrendező otthonát, a nyolc órán át tartó házkutatás után mindenféle adathordozásra alkalmas eszközt magukkal vittek. A rendező megerősítette, hogy az ügy hátterében a magyar orvosok által szétválasztott bangladesi ikerpárról készülő dokumentumfilm körüli konfliktus áll. A rendőrök vélhetően a film nyersanyagát, vagy annak egy részét keresték Szásznál. A rendőrség személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást, Szászt nem gyanúsítják semmilyen bűncselekménnyel, vélhetően ismeretlen tettes ellen szól a feljelentés. A komplikált operációt a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány támogatta, amely vasárnap közleményt adott ki az ügyben. Ebben a többi között azt írják, hogy szerintük a bangladesi ikrek szülei írásbeli nyilatkozattal megtiltották Szász Jánosnak, hogy róluk vagy a gyerekekről bármit megjelentessen. Azt is írták, hogy a rendező nem adta át az alapítványnak a műtétekről készült filmes nyersanyagot, amelyhez fűződő jogait a szervezet „kénytelen jogi úton érvényesíteni”. Szász János ügyvédje szintén a Telexnek azt mondta, hogy a rendező nem látott a szülőktől tiltó határozatot, viszont rendelkezik írásbeli hozzájárulásukkal.

 
Szász János film- és színházi rendező (2013), kép: Wikimedia Commons
 

2021. február 08. Esti gyors / részlet, Fazekas Tamás (21.02.08.)
08:54
00:00

A szövevényes ügyhöz kapcsolódóan, de nem a konkrét esetről kérdeztük meg Fazekas Tamást, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjét. Először is arról, hogy általában mik a rendőrség lehetőségei ilyenkor.

Fazekas Tamás közölte: az eljárási törvény ad bizonyos lehetőségeket a rendőrségnek, de nem ad korlátlan jogokat. Ahhoz, hogy egy adathordozót megtaláljanak, el lehet rendelni házkutatást (ezt a szaknyelvben kutatásnak hívják). De ezt nem azt jelenti, hogy bármilyen körülmények között rá lehet törni az állampolgárra az ajtót, közben be kell tartani bizonyos alapelveket, és úgy látják kívülről, hogy ez az említett esetben nem valósult meg maradéktalanul.

A rendőrségnek ilyen esetben át kell adnia a határozatot, és fel kell szólítania azt, aki az eljárást elszenvedi, hogy adja át a keresett tárgyat. Ha ez megtörténik, akkor fölöslegessé válik a kutatás folytatása. Nem lehet akármit lefoglalni, ha mindent elvisznek, a telefonokat, tableteket, a gyerek gépét is, „az biztosan nem lesz jogszerű”, de úgy tudja, a rendező ügyvédje lépett is ezügyben.

Ha találnak valamit az adathordozókon, például nem jogtiszta programokat, akkor a rendőrségnek kötelessége eljárást indítani. Fazekas Tamás azt mondta: tisztában van a magyarországi realitásokkal, de ügyvédként nem tanácsolhat mást, mint hogy mindenki használjon jogtiszta szoftvereket.

Ha csak hetekkel-hónapokkal később kerülnek vissza ezek az informatikai eszközök, és ezt egyfajta nyomásgyakorlásra használja a rendőrség, az megalapozhatja a kártalanítási igényt. Ha a rendőrség kárt okoz, azt meg kell térítenie az állampolgárnak. Ebben az esetben az ügyvéd és ügyfele eldönti, hogy szükség lesz-e ilyenre.

Mi van, ha nem adjuk meg a jelszavunkat, amely védi a számítógépes profilt? A rendőrség tud olyan informatikai szakértőt felkérni, aki feltöri a jelszavakat, de ebben az esetben az eszközök tulajdonosa azt kockáztatja, hogy ha nem működik együtt, akkor az informatikai eszközök feltörésének költségeit is felróják neki. Szerinte érdemes minél gyorsabban túllenni ezen, de közben nyomás alatt tartani a rendőrt, hogy a jogszerűtlenül elvett eszközöket adják vissza.

Úgy fogalmazott: a házkutatást nem arra találták ki, hogy „ágyúval lőjenek verébre”. Nem egy kábítószeres bűnbanda rejtekét kellett felszámolni és azonnal rájuk rúgni az ajtót reggel. Tipikusan nem kell, hogy a magánélet ilyen megsértését elszenvedje egy család. Megoldhatták volna azzal is, hogyha Szász Jánost, aki nem is gyanúsított, megkérik, hogy menjen be a rendőrségre és vigye be a kérdéses adathordozót, ezzel az egész vegzálást el lehetett volna kerülni.

Fazekas Tamás úgy fogalmazott: a Helsinki Bizottság ügyvédjeként nem tudja eloszlatni az állampolgárokban felmerülő rossz érzéseket, kételyeket „a Nemzeti Együttműködés rendőrségével kapcsolatban”. Ezért adtak képviseletek például a rémhírterjesztés miatt indult, „totálisan fölösleges eljárásokban”, például a gyulai ügyben, amelyek hasonlóan mentek. Hangsúlyozta: aki hasonló helyzetbe kerül, vegye igénybe az összes jogorvoslati eszközt és forduljon a nyilvánossághoz, mert az a legerősebb védelem. 

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Wikimedia Commons

Esti gyors
21.02.08 18:35
Riporter: Dési János