Ha kitör a béke, az EU-nak akkor is fenn kell tartania az orosz gázimport tilalmát

Új ablakban

2025. június 18. Reggeli gyors - részlet (2025. 06.18.) Kárpáti János lapszemléje

05:57

00:00

Miután az Unióban már régóta téma,

hogy kívánatos lenne mielőbb megszabadulni az orosz energiától való függéstől, először most nézzük meg időbeli bontásban, pontosan mikortól milyen orosz földgázvásárlási ügyletek realizálását akarja megtiltani az Európai Bizottság, mennyire mondhatók drákóinak ezek a tervezett előírások. Mint a Reuters összefoglalójából kiderül, jövő év január elsejétől lenne tilos az orosz gáz beszerzése - beleértve az LNG-t, vagyis a cseppfolyósított földgázt is – az olyan új szállítási szerződések alapján, amelyeket még ez év vége előtt kötnek meg. A következő dátum 2026. június 17-ike, amikortól megtiltanák a 2025. június 17. – vagyis tegnap – előtt megkötött rövid távú szerződések teljesítését. Végül pedig 2028. január elsején lépne hatályba a hosszú távra kötött szerződések alapján történő teljesítés tilalma. 

Mint az a hírekben is elhangzott, a bizottsági indítványt az Európai Parlament mellett a Tanácsban is el kell még fogadni, mégpedig ott úgynevezett minősített többséggel, ami azt jelenti, hogy a tagállamok legalább 55 százalékának – most tehát a 27 tagállam közül minimum 15-nek - meg kell szavaznia, és az igennel szavazó országoknak az EU-összlakosság legkevesebb 65 százalékát kell képviselniük. Ennél a kereskedelempolitikai döntésnél tehát nincs vétójog. Ha Oroszországgal szembeni azonnali uniós szankcióként akarták volna elfogadtatni a beszerzési tilalmat, azt akár Magyarország, akár a szintén ellenvéleményen levő, az orosz gázra ráutalt Szlovákia megakadályozhatta volna.

A Reuters cikkéből az is kiderül, hogy jelenleg Spanyolország, Belgium, Hollandia és Franciaország is vásárol orosz LNG-t, de ezek az államok szilárdan támogatják a betiltásra vonatkozó intézkedést. Az érintett importőrök vis maiorra, vagyis előre nem látható, elháríthatatlan akadályra hivatkozhatnak majd az orosz üzleti partner, a Gazprom felé. Az Európai Bizottság szerint az Unió elegendő, eddig kihasználatlan LNG-fogadási kapacitással rendelkezik a kieső orosz szállítmány pótlására. Brüsszel már jelezte, hogy növelni kívánja az amerikai cseppfolyósított földgáz behozatalát. Magyarországnak és Szlovákiának költséggel jár majd az átállás: a Reuters az európai székhelyű Demokráciakutató Központtól olyan adatot idéz, miszerint az oroszok tavaly 13-15 százalékos kedvezménnyel adták a gázt.

A gázzal ellentétben az orosz olajimportra már most is uniós tilalom van érvényben, ami alól csak Szlovákia és Magyarország kapott felmentést. Brüsszelben azt is jelezték, hogy korlátozni akarják az orosz nukleáris fűtőanyagtól való európai függést, de erre nézve egyelőre nem közölték, hogy milyen időzítésben gondolkodnak – írja a Reuters.

 

Illusztráció: Flickr.com.

 

Mint a Die Presse című bécsi lap írja,

Ausztria bizonyos mértékig különvéleményen van az orosz gázimporttilalmat illetően. Elisabeth Zehetner, az osztrák gazdasági, energiaügyi és turisztikai minisztérium néppárti államtitkára ugyanis úgy nyilatkozott: ha Oroszország és Ukrajna békét köt egymással, akkor az Európai Uniónak fel kell újítania az orosz földgáz beszerzését. Dan Jörgensen, az EU energiaügyi biztosa azonban ezt nagyon nem tartja bölcs állásfoglalásnak.

Az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének dán tagja

– és ezt a kijelentését már az EurActiv brüsszeli portál idézi tőle -úgy fogalmazott, hogy „eldöntöttük, elzárjuk az orosz gázcsapot, Oroszország ugyanis ismételten kockára tette az európai energiabiztonságot”. Ezért – szögezte le Jörgensen – függetlenül attól, hogy lesz-e béke, a tilalom fennmarad.

Donald Trump politikája az „Amerika az első”

jelszó jegyében aláássa az évtizedek óta fennálló transzatlanti együttműködést, Vlagyimir Putyin Oroszországa pedig katonai agresszióval destabilizálja Európát. Ez a két sokkhatás óhatatlanul azzal jár, hogy az uniós intézményeknek be kell látniuk azt, amit enélkül sosem láttak volna be: nevezetesen, hogy a szorosabb európai integráció nem csupán fontos, hanem életbevágó, és hogy az egyszerű állampolgárok számára ettől függ, képes-e túlélésre a demokrácia. Ezt a gondolatot fejti ki Alberto Alemanno, az uniós jog párizsi egyetemi professzora, a The Guardian című londoni balliberális lapban.

A szerző számos példát hoz arra, hogy Európa vezető politikai körei szerinte nem állnak ki eléggé az értékek mellett, és ezek közt említi, hogy az alapvető jogok is veszélybe kerültek, így például a legnagyobb jóindulattal is csupán lagymatagnak lehet nevezni az EU reagálását a budapesti Pride betiltásának, illetve az arcfelismerő technológia alkalmazásának a tervére. A legnagyobb veszélyt azonban Alemanno szerint az uniós hatalomgyakorlás módja jelenti: miközben Trump elnöki rendeletekkel kormányoz, az Európai Bizottság szintén igyekszik megkerülni az Európai Parlamentet – illetve amikor nem, akkor az Ursula von der Leyen vezette testület minden korábbi ígéret ellenére egyre inkább támaszkodik a jobboldali többség szavazataira, beleérve a konzervatívok és a szélsőjobboldaliak voksait is.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg (amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)