A kormány olcsón veszi az orosz energiaforrásokat, de nekünk drágán méri, az uniós átlagár felett
1/06/2025 11:29
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– mondja Isaac Levi, a CREA, az Energia- és Tiszta Levegő Kutató Központ oroszországi és európai energiapolitikai szakértője, elemzője a CREA friss tanulmányáról.
Szűk körben tartott előadáson vehetett részt a Klubrádió is a CEU-n, ahol politikusok, közgazdászok, elemzők és kutatók vitatkoztak a témában. A téma pedig a magyar-szlovák energiapolitikát bemutató felmérés volt, amely valódi meglepetéssel szolgált. A beszélgetést követően az egyik előadóval beszélgettünk, azzal a kérdéssel kezdve a szerteágazó témát, hogy az EU által most véglegesnek tűnő, minap megszabott 2027-es határidő betartása lehetséges-e. Tudja-e teljesíteni a magyar kormány azt az uniós kérést, amit már szinte minden tagállam nagyrészt képes volt teljesíteni, azaz, hogy váljon le az orosz energiáról. Mint ismeretes Magyarország haladékot kapott a szlovákokkal együtt. S azóta nemhogy mérsékelték volna, hanem sokkal inkább növelték energiabeszerzésük volumenét Oroszországtól. Másodjára tolta ki Brüsszel az orosz energiától történő függőség felszámolását, legutóbb 2027-re.
Igen, határozottan. Sőt még Szlovákia is, nem csak Magyarország. A legfrissebb kutatásaink azt mutatták ki, hogy 2027-re mindkét ország függetlenedhetne az orosz energiabeszerzésektől. Hisz milliárdokkal többe kerül ez mindkét országnak, amellyel az orosz gazdaságot támogatják - mondja Isaac Levi, a CREA, az Energia- és Tiszta Levegő Kutató Központ (Europe-Russia Policy & Energy Analysis Team Lead Centre for Research on Energy and Clean Air) oroszországi és európai energiapolitikai szakértője, elemzője. Sőt, hamarabb is leválhatnának az orosz energiáról. Példaként Bulgáriát hozhatom fel, amelyik szintén kapott halasztást, és több mint 70%-ban függött korábban az orosz forrásoktól. Az egy év haladék idején tovább növelte orosz vásárlásait, elérve a 93%-ot. Majd elkezdtük tanulmányozni az ottani helyzetet, s korrupcióra derült fény. A kormányon belül találtunk Lukoilhoz vezető megvesztegetési szálakat, s amikor ez a tudomásukra jutott, szinte egyik napról a másikra elszakították a szálakat Oroszországgal, 90%-ról gyakorlatilag a nullára redukálva a beszerzéseket. Onnantól kezdve nemcsak a nyersolaj, de a benzinkutak árai is elindultak lefelé. Hasonló jegyeket véltünk felfedezni a régióban önöknél és a szlovákoknál is.
Tehát akár Magyarország is leválhatna, sőt…
Sőt, azt találtuk, hogy a kedvezmény, amiben a kormány részesül az orosz olaj- és gázvásárlásakor, annak hasznát nem élvezi a fogyasztó. Az elmúlt két évben 2 milliárd EUR profitra tettek szert a magyar közvetítő cégek, amelyek az orosz vásárlásokat a kormánnyal egyeztetik.
A MOL itt bekúszik a képbe?
Az orosz cégek és a Mol közötti közvetítők bevételeire vonatkozik ez az adat. Azonban feltehetően ebből a MOL és a kormány is lefölözi a maga részét. Azt számoltuk ki ugyanis, hogy a háború előtti 61%-os orosz nyersolaj vásárlás mértéke Magyarországon az elmúlt 3 évben 86%-ra emelkedett. Magyarország és Szlovákia együttesen 5,4 milliárd EUR-val támogatták meg az orosz katonai gazdaságot. Ami az adóbevételekből áll össze, s ennek az adóbevételnek a több mint 80%-át a az orosz energiabevételek adják. Tehát az energiaeladásokból finanszírozza alapvetően a Kreml a háborút.
Előadásukban viszont azt láttuk az ábrán, hogy a fogyasztók nem számítanak. Miért is nem?
Elemzésünk szerint a MOL bevétele úgy növekedett 30%-kal az utóbbi időben, hogy miközben előnyt élveznek a beszerzésben résztvevők, addig a fogyasztókra terhelt ár az orosz kedvezmény ellenére még 5%-kal magasabb is az EU eladási árának az átlagánál.
Ugyanakkor nekünk azt harsogják, hogy miután olcsón szerzik be az orosz energiaforrásokat, azok felszámolása azt jelentené -, amennyiben az EU politikája azt megkövetelné -, hogy a magyar lakosság rezsikedvezménye megszűnne. Ezzel kampányol a kormány az elmúlt évtizedben.
Mi nyomon követtük a Barátság vezetéken áramló energia útját és az áraikat – Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban is. Ebből derült ki az is, hogy az orosz import jelentősen megnövekedett a háború óta, és a beszerzési előnyöket a lakosság nem csak, hogy nem élvezi, hanem még drágábban is kapja meg az uniós átlagárnál.
A tendenciából arra lehet következtetni, hogy nem lesz változás, mert a kormány egyfolytában az EU-t támadja, nem zavarják az oroszbarátságát megbélyegző kritikák.
Erre az EU-nak úgy kell válaszolnia, hogy mindenki számára kötelezően írja elő a 2027-es határidő betartását, amikortól véget vet minden kivételt képező ország az orosz energia-vásárlásoknak. A következő lépés az kell legyen, hogy megköveteli minden országtól a leválás nemzeti menetrendjét. Különben jönnek azokkal a kifogásokkal, hogy a nyersolaj hazai finomításának feltételei nem megfelelőek, csak az oroszhoz. Arra is hivatkoznak, hogy nincs kapacitásuk új vezetékek kiépítéséhez. Ezt is megalapozatlan kifogásnak találtuk, mert a meglévőek átállíthatók az új beszerzési útvonalakra is.
Tehát egyelőre nincs közvetlen tiltás…
Nincs sajnos, sőt, mint ismeretes, az orosz LNG kanyargós hajózási útvonalakon Európába is érkezik, amelyek nyomon követése nem egyszerű. Ennek tiltására is szükség lenne. Tavaly 12%-os, az EU országaiba érkező, orosz LNG-importnövekedést láttunk – Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Belgium kikötőiben, azonban ezek nem feltétlenül állnak meg a szállítási célországban. Ennek is az az oka, hogy az EU csak javaslatot fogalmazott meg, s nem kötelező érvényű jogszabályt a tilalomra. Már csak azért is, mert az oroszok már 2050-re vonatkozó stratégiájukban a gáz kiváltását tervezik az LNG-vel. A G7-ek is vásárolja szépen.
Önnek esetleg vannak információi arról, hogy miért ragaszkodik a magyar kormány az orosz energia-beszerzésekhez?
Ez jó kérdés. Az első nyilvánvalóan a politikai akarat hiánya a diverzifikáció felé. Másrészt a kedvező árból a kormányon belüli személyek is leszedhetik a maguk hasznát. Becsléseink szerint 2022 és 2024 között a kormány és a MOL mintegy 1,7 milliárd eurót zsebelhetett be. Az egyéni érdekeken túl pedig, ahogy említettem, ott vannak még a közvetítő kereskedő cégek a maguk profitjával. A gázimportnál valamivel jobb a helyzet, mint az olaj import esetében, mert ott legalább 5 és fél%-kal esett a vásárlás Magyarország és Szlovákia forgalmában, ám az EU tagországainál 81%-kal. Ég és föld a különbség.
Ön milyen alternatívát lát, ami teljesíthető is Magyarország számára?
Az Adria vezetéken keresztül nemcsak az útvonal kérdése megoldott, de a belső használati igényeket is tökéletesen ki lehet elégíteni. Horvátországon keresztül be lehet szerezni nem orosz olajat ugyebár, ami részben már működik is, kazak, azeri, amerikai, norvég, észak-afrikai, mint ahogy ezt Csehország már meg is tette, és gyakorlatilag függetlenedett az orosztól. Ami a gázt illeti: a tenger menti országok közvetítésével számos LNG lehetőség adódik.
A kormányunk viszont 30-40%-os áremelkedéssel fenyegetőzik, illetve félemlíti meg a lakosságot – ami persze nyilvánvalóan külpolitikai érdeke.
Azt gondolom, nagyon minimális áremelkedést hozhat az LNG folyósítása, de még akkor is jobban megéri ezzel számolni, mint azzal az orosz gázzal, ami elég nyilvánvalóan a politikai befolyásolás eszköze is, adott esetben nemzetbiztonsági kérdés, és nem utolsósorban az ellátás bizonytalanságával is járhat. Mint ahogy előfordult ez Ukrajnával nemegyszer. Illetve 2022 nyarán az EU országaival is, ami 800 milliárd euróban fájt a közösségnek. Ahogy azt a demokrácia központunk is elemezte, politikai zsarolás áldozata is lehet az orosz függőségben lévő ország. A Kreml forgatókönyvéhez kell igazodnia, különben nincs energia.
Erre meg is jegyzem, az Orbán-kormánnyal semmi esélye Magyarországnak bármilyen energiapolitikai váltásra. Ehhez is, mint a demokrácia újjáépítéséhez – rezsimváltásra van szükség.
Az angol Isaac Levi mellett a tanulmány további aspektusát Tsvetomir Nikolov, bolgár szakértő ismertette a Political Capital által szervezett eseményen. Ő például arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulmányuk azt is vizsgálta, hogy a magyarok oroszgáz-függősége és fokozatos bővítésének nem titkolt célja a nyugat-balkáni és bolgár piac lenyúlása is. Mert ahogy kollégája említette is, orosz cseppfolyós gázt a franciák és a spanyolok is jelentős tételben vásárolnak. A Kreml ezért ragaszkodik a Török Áramlat bővítéséhez. Amely a bolgár és szerb területek bevonásával orosz befolyási övezet fenntartását szolgálná hosszú távon.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2025.05.31.15:00
Riporter: Csenyánszky Judit
