Akkor sem lenne bölcs az orosz energiaforrásokra támaszkodni, ha megállapodnának Moszkvával a háború befejezéséről
7/05/2025 06:39
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– idézi a dán miniszterelnököt a Reuters. A Kreml szóvivője viszont azt mondja, hogy az unió saját érdekei ellen cselekszik, ha kizárja az orosz energia beszerzését. Nemzetközi lapszemle.
Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság a tegnapi brüsszeli bejelentés értelmében teljesen fel kívánja számolni a kőolaj- és földgázbeszerzést Oroszországból, a Reuters idézi Dan Jörgensen energiaügyi EU-biztost, aki felhívta a figyelmet arra, és tarthatatlannak nevezte, hogy 2022 februárja, vagyis az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta az EU több pénzt fordított orosz fosszilis energiahordozó vásárlására, mint amennyi támogatást nyújtott Ukrajnának. A dán politikus szerint akkor sem lenne bölcs dolog az orosz energiaforrásokra támaszkodni, ha sikerülne megállapodásra jutni Moszkvával a háború befejezéséről.
A Kreml szóvivőjét is megszólaltatja a hírügynökség. Dmitrij Peszkov szerint az unió saját érdekei ellen cselekszik, ha kizárja az orosz energia beszerzését, mondván, a versenyhelyzet visszaszorításával a költségesebb amerikai és más forrásokat részesítik előnyben. „Csak remélni lehet, hogy az európai politikusok következő nemzedéke józanabbul fogja értékelni a helyzetet” – fogalmazott Putyin szóvivője.

A Reuters adatai szerint Európa gázellátásának jelenleg mintegy 19 százalékát biztosítja Oroszország, szemben a 2022 előtti 45 százalékkal. Az Európai Bizottság júniusban előterjesztendő részletes javaslatait el kell fogadnia az Európai Parlamentnek, valamint az EU-tagállamok minősített többségének. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az unió korábban már szankció alá helyezte az orosz szén vásárlását és az orosz olaj beszerzésének a zömét, de ezt nem terjesztette ki a gázra, mégpedig Szlovákia és Magyarország ellenkezése miatt. A szankciók elrendeléséhez – szemben a szállítási szerződések egyszerű megszüntetésével - nem elég a minősített többség, az összes tagállam egyetértése szükséges. A brüsszeli bizottság egyelőre nem részletezte, milyen jogi alapra helyezi majd indítványát, de Jörgensen utalt a vis maiorra, vagyis az előre nem látható, elháríthatatlan rendkívüli helyzet előálltára, mint lehetséges hivatkozási alapra. Jogászok vélekedése alapján azonban a Reuters azt írja, ezt nehéz lesz elfogadtatni úgy, hogy ne tennék ki az eddigi vásárlókat bírságoknak, illetve választott bírósági eljárásoknak.
Az európai centrista politikai erőknek az a kellemetlen érzésük, hogy a jobbközép, kereszténydemokrata szellemiségű Európai Néppárt hátat fordít nekik a szélsőjobb kedvéért – írja elemzésében a Politico.
A portál arra hívja fel a figyelmet, hogy a néppártiak, akik a legnagyobb európai politikai pártcsaládot alkotják, és az EU politikájában domináns szerepet betöltő centrista koalícióhoz tartoznak, politikai kampányba kezdtek az uniós forrásokat felhasználó, az uniós politikát befolyásolni kívánó nem kormányzati, közkeletű szóval civilszervezetek ellen. Ezzel – mondják – a néppártiak csatlakoztak az eddig csak a paletta peremén található szélsőjobb által képviselt ügyhöz, miközben a szélsőjobb jelentős teret nyer unió szerte, így az autokratikus vezetésű Magyarország és Szlovákia mellett Hollandiában, Németországban és Franciaországban is. Az Európai Néppárt visszautasítja a vádat, és arra hivatkozik, hogy csak átláthatóságot szeretne abban a tekintetben, miként használják fel az adófizetők pénzét. Néppártiak megvádolták az Európai Bizottságot – az unió végrehajtó intézményét – azzal, hogy olyan NGO-kat finanszíroz, amelyek környezetvédelmi jogszabályok elfogadása érdekében lobbiznak az uniós intézményeknél.

A Politico által megkérdezettek szerint Donald Trump tavaly novemberi amerikai elnökválasztási győzelme ad bátorítást és legitimációt a populista erőknek, és teszi kockára a civil szervezetek által eddig ellátott szerepet. Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő úgy fogalmaz, hogy megfigyelhető bizonyos „trumpifikálódás” az Európai Néppártban.
A tavalyi európai választások nyomán tapasztalt jobboldali előretörésnek betudhatóan a Néppárt, ha összefog a tőle jobbra álló erőkkel, akkor már képes többséget létrehozni jogalkotási kérdésekben. Daniel Kelemen, az amerikai Georgetown egyetem közpolitikai professzora szerint a legveszélyesebb európai politikai tánc, ha az antidemokratikus erők azért kerekednek felül, mert találnak komolyan centrista pártot, amely hajlandó alkut kötni velük, és kész kiárusítani saját demokratikus értékeit a hatalom érdekében.
A Politico kitér arra, hogy Szlovákiában nemrég olyan, ellentmondásos törvényt fogadtak el, amely a nem kormányzati szervezetek finanszírozását veszi célba. Robert Fico kormányfő korábban kijelentette, hogy véget vetnek „az NGO-k felsőbbrendűségének”. Magyarországon az Orbán-kormány gyakran intéz támadást az NGO-k és a kormányt bíráló egyéb csoportok ellen olyan jogszabályalkotással, ami forrásaik és szabadságuk megnyesésére irányul – írja a brüsszeli portál.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025. 05. 07.,szerda6:00
Riporter: Kárpáti János
