Tageszeitung: Új korszak kezdődik Európában

Új ablakban

2025. március 12. Reggeli gyors - részlet (2025. 03.12.) Kárpáti János lapszemléje

05:52

00:00

Ukrajna, attól, hogy elvben igent mondott a harminc napos azonnali tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatra, azon túl, hogy visszaszerzett magának némi washingtoni támogatást – fegyverszállítások és hírszerzési segítségnyújtás formájában -, azt is reméli, hogy mostantól fogva a Kreml vezetésére nehezedik a nyomás – írja az Economist. A tekintélyes londoni hetilap emlékeztet arra, hogy korábban az ukránok a harcmezőn nem egyszer képesek voltak a fenyegető katasztrófát Oroszországgal szembeni részleges sikerré változtatni. A cikk lehetségesnek tartja, hogy most valami hasonlót értek el a diplomácia terén. Idézi Marco Rubio amerikai külügyminisztert, aki azt mondta, hogy ezt az ajánlatot most leteszik az oroszok elé, abban a reményben, hogy Moszkva igent fog mondani a békére. „A labda most az ő térfelükön van” – mondta Rubio.

A berlini Tageszeitung, a taz Bastian Hermissonnak, a Heinrich Böllről elnevezett német zöldpárti alapítvány egyik vezetőjének az írását közli arról, hogy Európa most a transzatlanti válság miatt újra feltalálja önmagát. Nem csak a pénzről van szó, mi lehetünk a világ innovációs és kulturális mágnese, ez adja a demokratikus társadalmak erejét – emeli ki a lap a vendégkommentár legfőbb gondolatát.

Hermisson szerint ezekben a napokban új korszak kezdődik Európában. A második világháború óta az Egyesült Államok garantálta a szabad, prosperáló és békés Európa fejlődését. Ennek most vége. Miközben Oroszország háborút visel az európai békerend ellen, az amerikai kormányzat rátámad az európai értékrendre. Csak remélni tudjuk, hogy az Egyesült Államok helyre fogja állítani értékközösségét Európával, de abból kiindulva kell cselekednünk, hogy ez nem történik meg – írja a szerző. Minden előfeltétel adott ahhoz, hogy Európa fontossá tegye magát a világban – vélekedik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a világ második legnagyobb gazdasági egységéről, 450 millió lakosról van szó.  Európának van a második legfontosabb fizetőeszköze a világon, és jelentős a társadalmi, kulturális vonzereje. Ezzel az erővel Európa képes garantálni tagállamainak a függetlenségét.

Az olyan országoknak – folytatódik a kommentár -, mint Magyarország, vagy Szlovákia, el kell dönteniük, hogy egyenjogú partnerek akarnak-e lenni a szabályokon alapuló társadalomban, vagy pedig azt akarják, hogy Oroszország dominanciája alá kerüljenek, illetve Washington húzza őket magához. Az Egyesült Államok, Oroszország vagy Kína törekedhet ugyan nulla végösszegű játékra, de a partnerség és a teherbíró együttműködés mindig globális többségben marad – írja Bastian Hermisson.

 

Illusztráció:  

Pixabay

 

A Politico beszámol arról, hogy Magyarország orosz olajjal való ellátása tegnap egy időre megszakadt, miután Ukrajna drónokkal jelentős csapást mért Oroszországra, és találat érte a Barátság vezeték egyik mérőállomását is. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter felszólította Ukrajnát, hogy ne támadja a Magyarország ellátását szolgáló infrastruktúrát – teszi hozzá a brüsszeli portál. A cikk emlékeztet arra, hogy az Európai Unióban csak átmenetinek szánt felmentést adtak az orosz olajvásárlási tilalom alól, de Magyarország ezt a lehetőséget arra használta fel, hogy növelje olajvásárlását a szárazföldi vezetéken, és ezzel jelentős haszonra tegyen szert. Magyarország – írja a Politico – kilátásba helyezte, hogy meg fog vétózni minden olyan uniós erőfeszítést, amely arra irányul, hogy csökkentsék az orosz energiától való függőségét. 

Az EurActiv brüsszeli portál hírt ad arról, hogy a magyar kormány bejelentette, árrésplafont vezet be bizonyos élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmazására, az áremelkedés megfékezése érdekében. A döntés azután született meg – olvasható a cikkben -, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint februárban 7,1 százalékos szintre emelkedett az éves élelmiszer-infláció. A kormány lépésével szemben kemény ellenállás várható – jósolja az EurActiv, és felidézi, hogy tavaly az Európai Unió legfőbb igazságszolgáltatási fóruma előtt elbukott az a 2022-es rendelet, amely egy sor élelmiszertermék árát szabályozta. Az indoklás az volt, hogy ezzel aláásták a tisztességes uniós piaci versenyt.

Arról, hogy Magyarországon az általános inflációs ráta éves szintre vetítve a tavaly decemberi 4,8 százalékról idén januárban 5,5 százalékra emelkedett, a párizsi Le Figaro is cikket közöl, az AOF pénzügyi hírügynökség összegzése alapján. Eszerint az áremelkedés üteme gyorsabb a korábban feltételezettnél. Az AOF idézi a Commerzbank értékelését, miszerint néha szükséges lehet a támogatások, illetve árellenőrzések módszere az alapvető közszükségleti cikkek tekintetében, valódi ellátási sokkhatás, illetve válság esetén, egyelőre azonban a fejleményeket nehéz lenne válságként értelmezni. Az mindenesetre tény – teszi hozzá a Commerzbank -, hogy Magyarországon tartós infláció figyelhető meg a szolgáltatások és az alapellátás terén, és erre az árszabályozás soha nem helyettesítheti a hosszú távon érvényesülő kellően fegyelmezett monetáris politikát.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)