Nem sokkal az összeomlás előtt áll az orosz gazdaság?
30/05/2025 05:40
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– teszi fel a kérdést nem titkolt reménykedéssel a Handelsblatt. A lap szerzője abból indul ki, hogy több év gazdasági fellendülés után fordulat várható, mert az orosz állam számára fájdalmasan csökken az energiahordozókból származó bevétel.
Az Európai Parlament legkevesebb 70 tagja tervezi,
hogy részt vegyen az idei budapesti Pride-on – jelenti a CNN. A hírtelevízió emlékeztet arra, hogy a magyar törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely törvényen kívül helyezi az LMBT-megmozdulásokat, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy arcfelismerő technológia alkalmazásával azonosítsák azokat, akik a tilalom ellenére megjelennek a rendezvényeken. A 720 tagú Európai Parlament minimum hat frakciójának a tisztségviselői ennek ellenére jelezték politikai csoportjuk egyes tagjainak a részvételi szándékát a június 28-ikai rendezvényen.

Kim van Sparrentak holland zöldpárti EP-képviselő, aki a melegjogok védelmére alakult többpárti EP-csoport – úgynevezett intergroup – társelnöke, úgy nyilatkozott a CNN-nek: ő maga azért vesz részt a budapesti Pride-on, hogy a magyar LMBT-közösség érezze, nem hagyták magára. „A Pride tiltakozás, és ha Orbán minden következmény nélkül betilthatja ezt a rendezvényt, akkor csak egy választásnyira vagyunk attól, hogy minden Pride-ot betilthassanak – mondta.
Marc Angel, az Intergroup másik társelnöke szerint a budapesti Pride-on való részvétellel kifejezik szolidaritásukat nem csupán a magyar LMBT-közösséggel, hanem a Magyarországon megtámadott civil szervezetek összességével. Az EP-képviselő azt javasolta, hogy állítsák le a Magyarországnak folyósított uniós támogatásokat, és indítsanak kötelezettségszegési eljárást az ország ellen, mert nem hajtja végre az uniós jogot.
A demokrácia európai válsága
azonban nem szűkül le a – mondhatni - szokásos gyanúsítottakra, így például Magyarországra. A liberális beállítottságú müncheni Süddeutsche Zeitung Ursula Münch politikatudós véleményét ismerteti arról, hogy bár a Trump alatt végbement amerikai fordulatra, miként Magyarország példájára is aligha gondolt volna korábban bárki, ám ez korántsem jelenti azt, hogy Európában a szélsőségesek ne rendelkeznének kapcsolódási pontokkal olyan jelenségekhez, mint a nyugdíjakat övező bizonytalanság, az időskori elszegényedés, illetve az inflációtól való félelem. A hazugság, az álhírek terjesztése alkalmas a tudatos gyűlöletkeltésre és a radikalizálódás előmozdítására.

Ursula Münch szerint a német demokrácia annyiban sajátos jegyeket hordoz, hogy az alaptörvény megszövegezői az emberi méltóság sérthetetlenségét helyezték az első helyre, és ezzel a ténnyel kénytelenek szembesülni a populista és rendszerellenes agitátorok.
A magyar kormánynak az Oroszország elleni
kemény uniós szankciókkal kapcsolatos politikájáról, illetve az Európai Unió erre adott válaszlépéseiről ír a Der Spiegel című német magazin, Brüsszel harca Orbán ellen című írásában. A szerző megállapítja, hogy a magyar miniszterelnök, aki a külpolitika terén elszigetelődött, most már egyúttal belpolitikai nyomás alá is került.
Nem sokkal az összeomlás előtt áll az orosz gazdaság?
Ezt a kérdést fogalmazza meg – nem titkolt reménykedéssel – a Handelsblattnak, a német üzleti körök vezető napilapjának az egyik cikke. A szerző abból indul ki, hogy több év gazdasági fellendülés után fordulat várható, mert az orosz állam számára fájdalmasan csökken az energiahordozókból származó bevétel. Utal arra, hogy orosz miniszterek is a gazdaság lehűléséről beszélnek, nyugati tudományos elemzők pedig recessziót jósolnak.
Az ukrán titkosszolgálat berkeiben – írja a Handelsblatt – erősen remélik, hogy még az idén várható az orosz gazdaság összeroppanása. A német lap felhívja a figyelmet arra: talán nem véletlen, hogy Moszkvában a nyugati szankciók feloldását tekintik a béketárgyalások egyik előfeltételének.
A cikk valamelyest bepillantást nyújt a mai orosz társadalom lelkiállapotába is, amennyiben megszólaltat egy nőt, aki szerint az anyagi előrejutásnak ma az a módja, hogy férjhez kell menni valakihez, aki az SZVO-ban szolgál. Az SZVO a különleges katonai művelet orosz rövidítése: a Putyin-rendszerben így nevezik hivatalosan az Ukrajna elleni háborút. Ha a férj az SZVO során életét veszti, akkor az özvegy 8 millió rubelt, vagyis közel 90 ezer eurónak megfelelő összeget kap.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg (amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.05.30., péntek 6.00
Szerkesztő: Kárpáti János
