„Zajlik
Reggeli gyors

Gyarmati: A legpozitívabb szcenárió, ha az elit elsöpri Putyint, mert a nép nem fogja

14/07/2022 14:04

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Évtizedekig azt hittük, Európában már nem lehet nagy háború, most már nem lehetetlen, ezért is kell a haderőfejlesztés, mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Reggeli gyorsban. Szerinte az ukrán haderő minőségileg ma már lényegesen jobb, mint az orosz haderő, de az orosz haderő viszont óriási nagy, és nekik nem számítanak a harci eszközök, az élő erő. Putyinnak a háborún kívül "két fegyvere van, amit gátlástalanul" alkalmaz, az egyik a migráció felszítása, és az éhínség generálása Afrikában és Ázsiában. De ki fog véget vetni Putyin uralkodásának?

2022. július 14. Reggeli gyors - részlet 2022.07.14. Gyarmati István
11:56
00:00

Magyarországon és külföldön is fokozzák a katonai készültséget, de ez egyelőre csak elővigyázatosság, mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Reggeli gyorsban. A magyar haderővel kapcsolatban hozzátette, hogy ha nem lenne háború a szomszédban, "ezek az intézkedések akkor is célszerűek lennének, mert az elmúlt évtizedekben nagyon elhanyagoltuk a magyar haderőt", így meg különösen, hogy nem tudjuk kizárni, hogy valami harcászati esemény is történik.

II. világháborús évforduló Oroszországban
 
II. világháborús évforduló Oroszországban
 
Moszkva, 2022. június 22. Vladimir Putyin orosz elnök (k) a Szovjetunió ellen a II. világháborúban a náci Németország által indított támadás, a Barbarossa hadművelet kezdete 81. évfordulójának alkalmából az ismeretlen katona moszkvai sírjánál tartott megemlékezésen 2022. június 22-én. A háború 1941. június 21-én indult meg a Szovjetunió ellen. MTI/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko
Fotó: Alekszandr Zemljanyicsenko
 

 

Évtizedeken át azt gondoltuk, hogy elképzelhetetlen egy nagy európai háború, ma már nem lehetetlen, hiszen ki tudja, a szomszédból hova fajulnak az események, mondta.

A magyar haderőfejlesztés mint önálló nemzetnek és mint NATO-tagnak is feladatot jelent. "Bízunk benne, hogy jól csinálják" - mondta Gyarmati István. A NATO részéről ez az elrettentést is szolgálja, hogy üzeneteket küldjön Moszkvába, hogy vannak határok, amit nem lehet átlépni.

Ambivalens helyzet van, mondta a jelenlegi ukrán harci helyzetről a szakember: "az ukrán haderő minőségileg ma már lényegesen jobb, mint az orosz haderő, de az orosz haderő viszont óriási nagy". Az a szovjet/orosz taktika, amit már a 2. világháborúban is megtapasztalhattunk, mondta. Ez a harckocsiknál maradva olyan, hogy például a sokat dicsért T34-es egy Lada volt, a Tigris harckocsi meg egy Mercedes, csakhogy sokkal több volt T34-esből, és hiába egy Tigris megsemmisítéséhez négy T34-es feláldozása volt szükséges, akkor "vidáman megtették", mert sem a felszerelés, sem az élő erő nem drága, mondta a szakember. "És még mindig maradt utána harckocsi".

Szerinte most hasonló taktikát látunk Ukrajnában az oroszok részéről: "teljesen a kurszki katlanra emlékeztet. Azt hitték, hogy az lesz a világtörténelem utolsó tankcsatája, de úgy tűnik, ha méreteiben nem is, de jelentőségében összemérhető azzal, ami most történik Ukrajnában" - mondta.

Az ukránok egyre modernebb felszereléseket kapnak, az oroszok viszont egyre agresszívebben viselkednek, ma már sokkal hatékonyabb harceljárásokat alkalmaznak, emiatt a nyugat egyre több fegyvert fog szállítani: "Hogy ez a spirál hol áll meg, még nem lehet megmondani" - mondta.

Gyarmati István szerint Putyinnak a háborún kívül "két fegyvere van, amit gátlástalanul" alkalmaz, az egyik a migráció felszítása, és az éhínség generálása Afrikában és Ázsiában. Most úgy tűnik, hogy van némi haladás abban, hogy a Fekete-tengeri export útvonalakat felszabadítsák, és így az elmúlt napokban a gabona ára jelentősen csökkent. Szerinte beárazták, hogy az orosz gabona útja kiépül, és az ENSZ illetve a török segítséggel megoldódik a probléma. Még nincs megegyezés, de optimisták a felek, tette hozzá.

Ténykérdés, hogy a részben helyreállított mariupoli kikötőben az oroszok egy nyolcezer tonnás szállítmányt a boszporuszin keresztül szállítottak valahova, amit Ukrajnában arattak, ez nyilvánvaló lopás, mondta Gyarmati.

Hogy mi a győzelem és mi a vereség, "az mozgó célpont", erről a két országban különböző elképzelések vannak. Az oroszok kezdetben győzelemnek azt nevezték, ha elfoglalják Ukrajnát, de ma már lehet hogy megelégednek Donyeck, Luhanszk, Mariupol, Krím elfoglalásával. Az ukránok meg azt mondták, hogy teljesen ki akarják szorítani  az oroszokat. Zelenszkij most már azt is mondta, hogy a megszállt területek felszabadításához nem akar katonai erőt alkalmazni, mert az túl nagy áldozatokkal járna. Gyarmati szerint mind a két fél azt gondolja, hogy valamilyen győzelmet elérhet, amivel jobb pozíciókat akar a tárgyalásokhoz, de amíg ezt gondolják, addig nem is lesznek tárgyalások.

Arról is beszéltek, hogy meddig bírja az orosz társdalom ezt a helyzetet: Gyarmati szerint ezek a fajta diktatúrák, ami Oroszországban is van, "ritkán szoktak úgy megbukni, hogy a nép felkel és elsöpri a diktátort. Van rá példa, például a Bastille ostroma, de az már régen volt" - tette hozzá. Szerinte ehelyett úgy szoktak megbukni, hogy "az elit valamiért megelégeli a diktátor tevékenységét, és félreállítja. Akkor jön egy átmeneti megoldás, jó esetben utána meg a kibontakozás jöhet" - mondta.

Oroszországban az a "legpozitívabb szcenárió", hogy az elit megelégeli és elsöpri Putyint, ugyanakkor azt nem gondolja, hogy orosz nép erre képes lenne, "mert olyan tájékozatlanságban vannak tartva, olyan mértékben vannak félrevezetve, amihez erőszakos propaganda és erőszakos uralkodó kormányzat is járul", hogy nem nagyon jutnak valós információhoz. Az oroszok életszínvonala pedig a szakember szerint még nem romlott olyan nagy mértékben. "A szankció nem a nép életszínvonalára hanem a modern iparra hat", ezért olyan mértékű életszínvonal-romlás szerinte nem következik be, hogy a népi elégedetlenség elsöpörje a jelenlegi rezsimet.