Fleck: Senki nem gondolhatja, hogy a büntetőjogi tényállásokról beszéltem

Úgy tűnik nem csitulnak a kedélyek kormánypárti oldalon Fleck Zoltán szavai után, reagált a Kulturális és Innovációs Minisztérium is, és bár a jogszociológust alkalmazó ELTE először annyit jelzett, Fleck nem az egyetem oktatójaként beszélt a rendezvényen, később egy újabb közleményben – már a név említése nélkül elhatárolódott. A Rogán Antal minisztériumához tartozó Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szerdán egyenesen arról írt bejegyzésében, hogy: 

ha valaki egy patinás egyetem nevével, a tudományos világ adta rangjával a háta mögött azt mondja: „fenyegetni, zsarolni kell az illetőt, konkrétan a köztársasági elnököt,” ott már nem egy egyéni véleménynyilvánításról, hanem bizony az alkotmányos rend elleni uszításról van szó.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke ennél is tovább ment, szerdai bejegyzése szerint fel is jelenti a jogszociológust:

Fleck Zoltán kijelentései alkalmasak a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 254. § (2) bekezdése szerinti, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének megállapítására. Ezért a mai napon feljelentést teszek Fleck Zoltán ellen a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságnál. Külön hangsúlyozom, hogy a Tisza Pártnak mint a rendezvény szervezőjének törvényes kötelezettsége lett volna ilyen kijelentések esetén haladéktalanul a nyomozó hatósághoz fordulni, ennek elmulasztásával maguk is felelőssé váltak.

A jogszociológus még egy júniusi Tisza szigetes kerekasztalon beszélt az autokrácia működéséről, arról, milyen helyzetek állhatnak elő, ha az ellenzék 2026-ban megnyeri a választást, "de Orbán nem veszíti el a hatalmát, mert a rezsim szolgálatára kiválasztott káderei ezt akadályozzák, ahol tudják". Amit ebből a kormánypárti média és kormányzati szereplők is kiemelnek, hogy Fleck beszélt arról, előfordulhat, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem a többséget megszerző pártot kéri fel kormányalakításra, ebben az esetben pedig akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni az államfőre. Illetve elhangzott az is, "forradalomra van szükség, nem kormányváltásra".

A jogszociológus hétfőn a Megbeszéljükben kifejtette, a  probléma, amit az említett kerekasztalon is felvázolt, abban rejlik, hogy a kormánynak és az általuk uralt parlamentnek vannak jogi eszközei arra, hogy megakadályozzák a Tisza párt esetleges hatalomátvételét.

"Alapvető erkölcsi és jogi normákkal megy szembe Magyarország közjogi méltóságának megfenyegetése. Ilyet következmények nélkül senki sem tehet. Különösképpen nem egy olyan jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek a jogot ismernie kell, hiszen oktatja is, az erkölcsöt pedig legalább egyetemének etikai normái szerint be kell tartania" 

– így reagált Fleck Zoltán kijelentésére a felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium.

 A minisztérium reakciója után adta ki az ELTE vezetése az újabb közleményt.

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, így az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja. Ugyanakkor az egyetem vezetése elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között és felelősségteljesen éljen ezzel a jogával"

– közölte az egyetem. Hozzétette:

"Akár a magánjellegű szakmai megnyilvánulások során is követelmény annak szem előtt tartása, hogy a nyilatkozatok a társadalom szélesebb körének figyelmére tarthatnak számot [...] Ezért az egyetem vezetése elutasítja és elhatárolódik attól, hogy akár a politikai magánvélemény részeként közjogi méltóságok, politikusok vagy bárki más »zsarolása« vagy »fenyegetése« javasolt politikai eszközként jelenjen meg az egyetemi polgárok nyilatkozatában."

Az ügy továbbdagadása után szerdán a jogszociológus azt mondta a Klubrádiónak, mindenki számára egyértelmű kéne legyen, nem büntetőjogi értelemben beszélt az államfő zsarolásáról, hanem lehetséges politikai eszközként utalt rá.

Új ablakban

2025. augusztus 06. A lényeg - részlet l Fleck Zoltán 2025.08.06.

00:59

00:00

"Én arra utaltam ezekkel a szavakkal, hogy amikor a közjognak nincsenek írott szabályai arra, hogy mi fog történni egy olyan esetben, amikor a politikai funkcióját – tehát Orbán Viktor küldetését – látja el a köztársasági elnök egy választási eredmény közjogi ellehetetlenítésekor, akkor nincsenek jogi eszközök, akkor politikai eszközök vannak. A zsarolást, fenyegetést, nyomásgyakorlást azt politikai eszközként képzelem. Senki nem gondolhatja, hogy a büntetőjogi tényállásokra gondoltam. 

Magyarország tapasztalata elég jól mutatja, hogy milyen sokat tud akadályozni az elnök. A magyar közjogi rendszerben sincsen arra szabály, hogy mi történik akkor, hogyha a köztársasági elnöknek az a szándéka, hogy lehetetlenné tegye egy demokratikus többség kormányzását, ezt megteheti. Persze vannak alkotmányos korlátok, de nagyon súlyos válság, kormányozhatatlansági helyzetet állhat elő. Én azt állítottam, hogy ilyen esetben rá kell venni az elnököt arra, hogy a normális közjogi funkcióját lássa el és tegyen le a politikai küldetésről" 

– magyarázta Fleck.