„Klubrádió
Reggeli gyors

Érzékelni az érzékelhetetlent, fényjelenség nélkül azonosítottak fekete lyukat

11/02/2022 09:26

| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba

Legtöbbször akkor lehet feket lyukat azonosítani, amikor épp elnyel valamit, mert a külső határán az anyag felforrósodik, és fényt sugároz. Kereszturi Ákos csillagász elmondta, hogy a fekete lyukak akkora gravitációval bírnak, hogy környezetükben eltérítik a fényt is.

2022. február 10. Reggeli gyors - részlet 22.02.11. Kereszturi Ákos
08:25
00:00

A világűrben sodrodó fekete lyukakat leginkább akkor lehet érzékelni, amikor valamilyen útjukba tévedő objektumot elnyelnek. Most azonban sikerült enélkül észlelni egyet – írta meg a hvg.hu.

A fekete lyuk hatalmas tömegű, ennek megfelelően elképesztő gravitációs mezővel bíró objektum. Vonzása olyan erős, hogy a fényt sem engedi megszökni. Egy bizonyos értelmezés szerint olyan égitest, amelynél a felszínre vonatkoztatott szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét. Megfigyelése eddig indirekt volt, vagyis közvetlen környezete vizsgálatával volt csak lehetséges.

Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa elmagyarázta a Klubrádióban, hogy a fekete lyokakból is megkülönböztetünk többet. A csillagtömegű fekete lyukak története viszonylag világos. Miután egy (a mi napunknál) nagyobb csillag felhasználta minden fúzióképes anyagát (a vas képtelen tovább fúzionálni külső energia hozzáadása nélkül), megvan az esélye, hogy összezuhan. Ilyen, viszonylag ritka esetekben a létrejön a szingularitás. A másik extrém, a galaxisok központjában, ismeretlen módon létrejött szupermasszív fekete lyukak. A mi galaxisunk közepén a Sagittarius A*, viszonylag "nyugodt időszakát élő" fekete lyuk helyezkedik el.

 
Fekete lyuk
 
 

A kutatók gravitációs lencsés megfigyelést végeztek. A gravitációs lencse az, amikor például egy fekete lyuk gravitációja elhajlítja a közelében lévő fényt. Ez önmagában nem újdonság, elsőként Albert Einstein relativitáselmélete jósolta meg a jelenség létezését, majd 1919-ben egy napfogyatkozásnak köszönetően sikerült a gyakorlatban is igazolni a meglétét. Viszont így könnyedén be lehet azonosítani ilyen anomáliákat. Ez azonban önmagában jelenthetne csillagot is, bizonyos, meglehetősen nagy távolságban azonban annak fénye eljut az vizsgálókhoz.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/interjú Kereszturi Ákossal
2022.02.10., csütörtök 6:47
Riporter: Mérő Vera