„Vásároljon
Utópia

A visszatérési határon túl: mi lehet a fekete lyukban?

2/11/2020 11:55

| Szerző: Klubrádió/L.Cs.

Az idei fizikai Nobel-díjat három csillagász, kapta meg, egymástól független, a fekete lyukakat kutató munkásságáért. Szabó Róbert, a csillagászati intézet igazgatója beszélt többek közt arról, hogyan vizsgálhatunk egy égitestet, ami a fényt sem engedi megszökni, és mi köze a relativitáselméletnek a fekete lyukakhoz.

2020. október 27. Utópia / részlet Szabó Róbert 2020.10.27.
20:46
00:00

Az Utópia műsorában az idén fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok munkájáról beszélgetett Neuman Gábor Szabó Róberttel, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatójával, aki elmondta, hogy a három tudós a díjat megosztva kapta, egymástól független tevékenységéért. Két különböző, a fekete lyukakat vizsgáló kutatási területről van szó.

A fizikai Nobel-díj felét a brit Roger Penrose elméleti munkásságáért, két negyedrészét pedig az amerikai Andrea Ghez és a német Reinhard Genzel megfigyelési munkálataiért kapta meg.

Szabó Róbert megjegyezte, hogy a három tudós nem dolgozott együtt. Penrose a hatvanas évektől foglalkozott a fekete lyukak vizsgálatával, és kezdte el összeegyeztetni az általános relativitáselmélettel. Ghez és Genzel – versenytársakként – pedig a galaxisunk közepén elhelyezkedő 4 millió naptömegű fekete lyuk (Sagittarius A*) megfigyelésével töltött 25 évért kapták meg a díjat.

 
 Fotó: Pixabay
 

 

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megfigyelni egy égitestet, ami nem ver vissza fényt, sőt egyenesen elnyeli azt, az intézet igazgatója ismét a relativitáselméletet hozta fel, amivel először Penrose-nak sikerült bebizonyítania a fekete lyukak létezését.

A csillagászatban nagyon gyakran előfordul, hogy egy objektum (nem csupán fekete lyukak, exobolygók esetében is) vizsgálatára csupán, indirekt, vagyis közvetett módon van lehetőség. Például, amikor a fekete lyuk elnyel egy csillagot, a fekete lyuk körül maradványanyagok szóródnak szét akkréciós korongot alkotva, és izzó plazmaként örvénylenek az egyébként érzékelhetetlen égitest körül.

E szupermasszív égitestek kialakulásáról Szabó Róbert elmondta, hogy vannak olyan csillagok, amelyek életük végén néhány naptömegű fekete lyukakká omlanak össze. Természetüknél fogva képesek összeolvadásra is, akár galaxisok ütközése során is.

Megközelíteni egy fekete lyukat jelenlegi technológiánkkal képtelenség, a szingularitás környékén a gravitáció ereje akkora, hogy ott minden ismert anyag előbb megnyúlna, majd atomjaira hullana szét.

Az általunk ismert idő természete is megváltozik a fekete lyukakban. A csillagászati intézet igazgatója azt nem tartja valószínűnek, hogy a fekete lyukak belsejében „visszafelé folyna”, szerinte ott inkább megsemmisül, vagy inkább megszűnik az idő. Lényegében úgy mutatta be ezeket az objektumokat, mint szakadásokat a téridő kontinuum szövetében.

A fekete lyuk hatalmas tömegű, ennek megfelelően elképesztő gravitációs mezővel bíró objektum. Vonzása olyan erős, hogy a fényt sem engedi megszökni. Egy bizonyos értelmezés szerint olyan égitest, amelynél a felszínre vonatkoztatott szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét. Megfigyelése indirekt, vagyis közvetlen környezete vizsgálatával lehetséges.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.

Utópia
2020. október 27., szombat 19:00
Műsorvezető: Neuman Gábor

 

 

 

És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.

Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.

Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.

Az év honlapja 2020 szavazás