„Vásároljon
Esti gyors

Értelmes párbeszéd a neonáci felvonulások helyett

7/02/2020 18:46

| Szerző: Klubrádió

Ostrom 75 címmel nyílik kiállítás a budai Várban, a Széll Kálmán téren, a Városmajorban és a Szilágyi Erzsébet fasorban elhelyezett konténerekben, hogy megemlékezzenek az 1944-45-ös budapesti csata utolsó mozzanatáról.

2020. február 07. Esti gyors / részlet, Hardy Mihály összeállítása (20.02.07.)
06:15
00:00

Ostrom 75 - ezzel a címmel nyílik kiállítás a budai Várban, a Széll Kálmán téren, a Városmajorban és a Szilágyi Erzsébet fasorban. Az itt elhelyezett konténerekben eddig nem látott fotókon mutatják be az 1945-ös budapesti csata pusztításait fővárosban. A kiállítást Ungváry Krisztián történész, a korszak kutatója felügyelte és három budai kerület közösen rendezte.

 
 A kiállítás leendő helyszíne
 


Minderről pénteken délben a budavári önkormányzat épületében közösen számolt be V. Naszályi Márta (Párbeszéd), Őrsi Gergely (MSZP) és Pokorni Zoltán (Fidesz), az I. a II. és a XII. kerület polgármestere. A kiállítás másik, nem titkolt célja, hogy értelmes társadalmi párbeszédet kezdeményezzen a 75 évvel ezelőtti eseményekről - a három évtizede tartó neonáci felvonulások helyett.

 
Képek Budapest ostromáról
 


Ungváry Krisztián azt mondta a Klubrádiónak, legjobb tudása szerint azért dolgozott, hogy morálisan és tudományosan vállalható legyen a kiállítás. Ha politológiai szempontból értékeljük, akkor az, ami Magyarországon 1945-ben történt, az nem lehetett felszabadulás, mert akinek nincs szabadsága, az másnak se adhat. Mégis volt szabadulás, méghozzá megszabadulás a nyilas terrortól, a német megszállástól és a háborútól. A történetírás egyik fontos célja, hogy az eseményeket több perspektívából is bemutassa, és rábízza a felnőtt szemlélőre, hogy kialakítsa saját világképét – segít neki, de nem ír elő semmit.

 
Őrsi Gergely (MSZP), V. Naszályi Márta (Párbeszéd), Pokorni Zoltán (Fidesz) polgármesterek és Ungváry Krisztián történész
 


Pokorni Zoltán nem tartja felháborítónak, ha valaki felszabadításnak éli meg, mert azoknak a zsidóknak, akik az életükért rettegtek minden éjszaka, valóban felszabadítás volt, ahogy a magyarok egy részének is, mert megszűnt az a kiszolgáltatottság, halálfélelem, amely ráült az emberekre legfőképpen '45 januárjában. A XII. kerületi Turul-szoborról is kérdeztük a polgármestert, aki azt mondta: nem volt semmi baj a turullal a '20-as évekig, a probléma a zsidótörvények megszületése után felálló Turul Szövetség munkájával és az így létrejövő antiszemita világgal van. Ennek vált a szimbólumává bizonyos értelemben a turul, így második világháborús áldozati emlékműnek valóban nem jó. Arra kérték a történészeket, akik átnézik az emlékművön látható névsort, hogy miként lehet feloldani ezt az ellentmondást a szimbólum és az áldozatok között.

V. Naszályi Márta szerint ez a nap hetvenöt évvel ezelőtt nem a becsületről szólt, hanem a tragédiáról, 20 ezer ember haláláról. Őrsi Gergely közölte, azt szeretnék elérni, hogy a sok áldozatra objektíven, tárgyilagosan, történelmi szemlélettel lehessen emlékezni, és ne válhasson mindez szélsőséges ideológia martalékává.

Képeink a sajtótájékoztatón és a még épülő kiállítás helyszínén készültek.

Esti gyors
2020. február 07., péntek 18:15
Riporter: Hardy Mihály