Erő: A Karmelita-terasz legfőbb funkciója az volt, hogy Orbán onnan mutogatta Budapestet

Erő Zoltán arról beszélt: sem a Citadella, sem a budai Vár fejlesztéseit nem vitatták meg a fővárossal, így a Karmelita vagy a Vöröskereszt egykori épületének átalakításába sem volt beleszólásuk. Szerinte az egyik legfontosabb változás az volt, hogy a kormányzati intézmények felköltöztek a Várba, holott „alapvetően a pesti oldalon, a Parlament körül van a helyük”.

A főépítész szerint a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és korábban a Pénzügyminisztérium Várba költöztetése egy teljesen más szemléletet tükrözött, mint amit „egy jó ízlésű polgári megközelítés” képviselne.

A műsorban szóba került Magyar Péter hétfői akciója, Orbán egykori rezidenciájának, a Karmelitának a bejárása is. Erő Zoltán szerint magával az építészeti minőséggel nincs probléma, a belső tereket „rendesen megcsinálták”, és nem is nevezné különösen luxusnak azokat. Szerinte a valódi luxust inkább az jelentette, hogy historizáló módon régi épületeket építettek újjá történeti formában, például új tetőkkel és homlokzatokkal, pusztán azért, hogy visszaidézzenek korábbi állapotokat.

Erő Zoltán arról is beszélt, hogy komoly kérdés, mi legyen a sorsa azoknak az épületeknek, amelyeket az elmúlt években emeltek vagy alakítottak át a Várban. Példaként említette a József főhercegi palotát, a Teleki-palotát és az egykori Honvéd Főparancsnokságot. Szerinte ezek ügyében legalább véleményezési lehetőséget kellett volna kapnia a fővárosnak.

Zoboki Gábor, aki a Karmelita átépítését tervezte, néhány hete ugyanitt azt mondta, nem bánja, hogy Magyar Péter nem költözik be miniszterelnökként,  szerinte számos kulturális, vagy egyéb funkciót be tud tölteni ez az épület, és sok mindenre alkalmas., A főépítész azonban erre azt mondta, könnyebb ezt mondani, mint megvalósítani, mert egy kulturális intézmény – legyen szó múzeumról vagy kiállítótérről – speciális funkcionális elemeket igényel, amelyek egy korszerű tér működéséhez szükségesek. "Most egy kicsit olyan a helyzet, mint a második világháború után, amikor a kastélyokat gyerekotthonokká, iskolákká vagy idősotthonokká alakították át: valamilyen módon használatba kellett venni ezeket az épületeket és tartalommal megtölteni őket, de ez sosem volt igazán ideális megoldás. Én inkább egy nagyszabású nemzeti galériabővítést tudtam volna elképzelni itt, a Várhegyen, amely eleve erre a célra épül" - magyarázta Erő. Hozzátette: most „egy fejetlenség miatt kell hozzányúlni” az épülethez, holott ezt előre végig lehetett volna gondolni.

Mint mondta, ha visszagondolunk az elmúlt évekre, a Karmelita teraszának talán a legfontosabb funkciója az volt, hogy a kormányfő külföldi vendégeket fogadhatott ott, és onnan megmutathatta nekik az országát, illetve Budapest panorámáját. Innen nézték például a türk vendégek az augusztus 20-i tűzijátékot is. Ez azonban összességében eléggé öncélú használata volt az épületnek.

A budapesti főépítész szerint sokkal beszédesebb lenne a Parlament körüli kormányzati háromszög helyreállítása. Felidézte: a Kossuth téren jelen van a törvényhozás épülete, a Parlament, ott áll a volt Földművelésügyi Minisztérium épülete, amely alkalmas lehetne miniszterelnöki hivatalnak, valamint a Kúria épülete is, amely az igazságszolgáltatást jelképezi.

„Ez a háromszög sokkal beszédesebb, mint az, hogy a hegyre kell költözni” – fogalmazott.

Erő Zoltán szerint az egész ügy legfontosabb tanulsága az, hogy a központi kormányzatnak együtt kell működnie a helyi önkormányzatokkal, és a nagy fejlesztéseket egyeztetni kell a városvezetéssel és a szakmai szervezetekkel. Budapest főépítésze azt mondta: a magyar építészkamarában ma arról beszéltek, hogy a következő időszak egyik nagy feladata az állam és az önkormányzatok közötti együttműködés helyreállítása lesz.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)