Nem szomorú a Karmelita átépítését végző építésziroda vezetője, hogy Magyar Péter nem akar beköltözni

Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építészmérnököt, egyetemi tanárt arról kérdeztük a Megbeszéljük adásában, hogy Magyar Péter közölte: nem fog beköltözni a Karmelitába, szóval az új Miniszterelnökségre, amelyet viszont ő, illetve az ő irodája hozott létre, újított fel, alakított át. Mi lesz, mi lehet vele? Mi lehet egy ilyen épülettel? Csak nem lesz az enyészeté. Mire lehet használni? – kérdezte műsorvezetőnk.

Az építész úgy kezdte, ha messzebbre tekintünk, XIV. Lajos megépítette Versailles-t, és nem nézzük a politikai állásfoglalását, hanem annak a zseniális, spirituális üzenetét látjuk a mai napig, hogyha valaki elmegy Versailles-ba. De ugyanígy vannak a gótikus katedrálisok és a piramisok. Vannak házak az építészettörténetben, amelyek több száz vagy több ezer évet kibírnak, és nem azt mondja, hogy a budai Vár egy olyan együttes, ami ezer évig ott kell, hogy álljon, de azért ez egy nagyon hosszú sztori – fogalmazott.

Ugye ezen a helyen nem karmelita kolostor volt előtte, hanem a törökök mikor ott voltak, ott volt a török dzsámi, előtte pedig nagyúri paloták álltak ezen a helyen, és ott volt a ferences kolostor, a Sándor-palota helyén. Egy ilyen helynek, mint a Karmelita kolostor, ahol, mint hangsúlyozta, a ferencesek, a karmeliták és a törökök is a szakrális terüket megtalálták, nem véletlen, hogy mind a hárman ugyanoda költöztek be, ennek elsősorban, azt gondolja, szellemtörténeti jelentősége van.

A Karmelitát úgy kell látni, mint egy kolostorépület, aminek vannak cellás terei, és vannak gyönyörűséges, fantasztikus nagy terei, és a valamikori templomtér, a Nemzeti Táncszínház, illetve előtte a Nemzeti Színháznak a fiókszínháza, a Várszínház is ebben a nagyon furcsán átalakított, szétépített épületben volt. „Mi tulajdonképpen ezt teljesen kipucoltuk, majdnem kolostori hangulatot hoztunk létre, valami miatt a kormány úgy döntött, hogy ők felmennek a Várba”.

Ez az épület nagyon sok mindenre alkalmas, egész véletlenül tökéletesen alkalmas volt arra, hogy a Miniszterelnökséget is befogadja, mert ott tárgyalások vannak, irodai munka van, és időnként egy nagyobb rendezvény. Ilyen típusú intézmény, intézet azért rengeteg van. „Most nem mondom, hogy Alkotmánybíróság, Köztársasági Elnöki Hivatal, Magyarságkutató Intézet, bármilyen nagy kulturális vagy szakrális központ, mind-mind föl tudná venni magára ezt a gúnyát”.

Jelezte: nagyon sokat foglalkozott a kormányzati negyeddel. Tudnia kell sok embernek, hogy Washingtonon kívül, ami ugye újkori állapot, a Kossuth tér az a hely, ahol a demokrácia, hármas hatalmi ága, a törvényhozás, a bíráskodás és a végrehajtás, vagyis országház, kúriaépület és a legfontosabb minisztérium épületének az egyenlőszárú háromszöge a világon szinte egyedülálló módon valósult meg a maga idején. Arra a kérdésre, hogy melyikbe kellene beköltöznie Magyar Péter miniszterelnöknek? „Hát a valamikori földművelésügyi minisztériumba, de már nem is tudom, hogy mi van most, éppen most újítják föl”.

Nem sajnálja-e, nem szomorú-e attól, hogy az újraalakított, újratervezett, újrahasznosított, és ezek szerint jól hasznosított Karmelita, most akkor mire lesz jó, mire lehet jó? – kérdezte ismét műsorvezetőnk. Zoboki Gábor azt mondta: a legegyszerűbb lenne egy állami rendeltetésű találkozóhely, konferenciaközpont, nemzeti bálterem, koncertterem típusú hasznosítása ennek az épületnek. Jelentős átalakításra nincs szükség, ez az épület most készült el, biztonságos és olyan minőségű kiszolgáló terei is vannak, ahol nagyon-nagyon sokféle állami intézmény képzelhető – ismételte meg. Mondjuk, ha Sándor-palota visszakapná az eredeti rendeltetését, mint egy rezidencia, vagy egy olyan vendégház, ahol a magas rangú vendégeinket tudjuk fogadni, akkor ez még köztársasági elnöki hivatalnak is jobb lenne, mint a Sándor-palota véleménye szerint, mert ott rengeteg a kompromisszum.

„A szomorúság nagyon messze át tőlem, mert amikor egy ilyen épület újrahasznosul, az nagy öröm. Remélem, újrahasznosul, azért nem olyan gazdag ez az ország, hogy egy ilyen épületet otthagyjon panyókára vetve, parlagon”. Tehát biztos, hogy hamar meg fogja találni azt a funkciót, ami méltó ahhoz a helyhez. Mert ugye a budai Vár azért mégiscsak az ország egyik legfontosabb történeti épületegyüttese.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)