Elszámoltatás: több ezer milliárd vesztette el közpénzjellegét, jogos elvárás, hogy történjen valami

A leendő Tisza-kormány egyik rendkívül népszerűen hangzó, ugyanakkor nem könnyű vállalása, hogy létrehozza a vagyonvisszaszerzési hivatalt, vagyis valódi és akár büntetőjogi felelősséget is megpróbál megállapítani abban, hogy az elmúlt 16 évben mi is történt Magyarországon. Az elszámoltatásnak legalább kétszer már nekifutottak Magyarországon. Mind a kettő látványosan sikertelen volt, először 2002-ben az első Orbán kormány után Keller László volt az, akinek beletört az MSZP-s bicskája. Aztán pedig Budai Gyula volt 2010 után, akit inkább politikai bunkósbotnak használt a Fidesz kormány, mint sem valódi elszámoltatási biztosnak – fogalmazott műsorvezetőnk.

Mik a feltételei annak, hogy valóban eredményes elszámoltatás legyen Magyarországon? – kérdeztük Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját. Úgy gondolják, hogy alapvetően más történelmi helyzet van, mint akár 2002-ben vagy 2010-ben. A mostani történelmi helyzet sokkal inkább az 1989-90-es rendszerváltáshoz hasonlítható, hiszen akkor is meg kellett teremteni a demokratikus intézményrendszert. Most is erről van szó, hogy meg- illetve újra kell teremteni a demokratikus intézményrendszert Magyarországon, és ebből a szempontból az elszámoltatás is teljesen más módon merül fel, mint akár 2002-ben, akár 2010-ben. 2002-ben lényegében egy normál kormányváltás történt, 2010-ben nagy többséggel nyert a Fidesz az úgynevezett fülkeforradalommal, de amint utána láttuk, ezt a hatalmat éppen, hogy a demokrácia leépítésére használta, és nem pedig a demokratikus intézményrendszer megerősítésére.

Mindebből következően azt gondolja, hogy most a legfontosabb feladat, és ez nagyon sürgős is, az elkövetkező néhány hétben meg kell tenni, hogy helyre kell állítani a jogállamiságot, és azon belül is elsődlegesen az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez nagyjából azt jelenti, hogy azokat a vezető tisztségviselőket, akik korábban nem a magyar alkotmányhoz és nem az európai alkotmányossághoz voltak hűek, ha úgy tetszik, nem a magyar társadalom érdekét képviselték, hanem Orbán Viktorhoz és a NER-hez voltak lojálisak, őket el kell távolítani. A leendő miniszterelnök, Magyar Péter már meg is nevezte azt az 5-6 kulcsfigurát, ezen belül kiemelte a legfőbb ügyész személyét és szerepét, illetve a Kúria elnökének a szerepét, és ezzel meg kell teremteni az igazságszolgáltatásnak a függetlenségét, ez tehát a jogállamiság alapjainak a lerakása. Ez kéz a kézben mehet azzal a folyamattal, amelynek során Magyarországnak az uniós pénzek felszabadítása érdekében 27 korrupció elleni, illetve jogállamisági eszközt el kell fogadnia. Ezt nagy valószínűség az új kormány rövid idő alatt meg fogja tudni tenni – vélekedett.

És hogyha ezek megvannak, akkor lehet az újonnan felálló vagyonvisszaszerzési hivatal által, meg egyébként a már helyreállt független igazságszolgáltatás által ezeket az ügyeket felgöngyölíteni, és a végén, nagy valószínűség szerint, az ismét teljesen függetlenné váló magyar igazságszolgáltatás kimondja azt, hogy kik milyen bűnöket követtek el, és a bűnösöknek akkor ez alapján bűnhődniük kell majd.

Szóba került a beszélgetésben Polt Péter korábbi legfőbb ügyész, aki most az Alkotmánybíróság elnöke. Martin József Péter szerint az Alkotmánybíróság is sorolható azon intézmények közé, amelyeknek a függetlenségét helyre kell állítani, de az egy megint másik eset, picit bonyolultabb, mint a továbbiak. A NER-ben azt láttuk, hogy az ügyészség, amelyet „Polt Péter szelleme továbbra is kísért”, sok esetben anem emelt vádat, tétlenül nézte azt, hogy milyen óriási, rendszerszintű bűncselekmények történnek.

Néhány példát említett: a Covid alatt teljesen fölösleges lélegeztetőgép-vásárlás nyomán a magyar állam 300 milliárd forintot költött. 13 ezer darabot vásároltak, miközben 2500-ra volt képzett dolgozó. Az összegből pedig 170 milliárd egy obskúrus maláj üzletembernél landolt. Említette azt, hogy a magántőkealapokban legalább 1300 milliárd forintnyi közpénz található, sőt valószínűleg annál is több, mert ez még egy évvel ezelőtti adat. Vagy ott volt az Elios-ügy, az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető közvilágítási botrány és nagyon-nagyon sok más ügy is, amivel kapcsolatban egyáltalán nem lépett az ügyészség – hangsúlyozta a szakértő.

Mint mondta, ezért gondolja azt, hogy az elsődleges cél az a jogállamiság, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása. Ha ez megvan, akkor úgy látja, hogy viszonylag optimistán vagy legalábbis megalapozott várakozással tekinthetünk a vagyonvisszaszerzés elé. Ugyanis a vagyonvisszaszerzésről szóló végső döntést nyilvánvalóan az igazságszolgáltatásnak, magyarul a bíróságnak kell kimondania. Azt nem a leendő miniszterelnök vagy bármelyik kormányhivatal fogja kimondani, de ahhoz, hogy ki tudja mondani, két dolog kell. Először helyre kell állítani az igazságszolgáltatás függetlenségét intézményesen – ismételte meg –, és olyan nyomozások kellenek, amelyek eddig elmaradtak, a nyomozásokat pedig vádemelés kell, hogy kövesse.

Hol húzódik a határ a politikai bosszú és a jogos elszámoltatás között? – kérdeztük. Martin József Péter szerint a politikai bosszú az lenne, hogyha a politika ítélne el embereket, de demokráciában nem a politika ítéli el a bűnösöket, hanem az igazságszolgáltatás, és ezért kell minél hamarabb helyreállítani az igazságszolgáltatás teljes spektrumán a függetlenséget.

Azt gondolja, hogy nagyon jogos az a társadalmi elvárás, hogy végre legyen következményük a dolgoknak. Olyan mennyiségű közpénz vesztette el közpénzjellegét, és olyan mennyiségű közvagyon került magánzsebekbe az elmúlt időszakban, nem túlzás azt mondani, hogy több ezer milliárd forintról van szó, tehát ez olyan nagyságrend, ami joggal irritálja az embereket, és ennek a politika érthető módon meg kíván felelni. Azt is gondolja, hogy a politikának ebben komoly szerepe van, de a végső döntést az igazságszolgáltatásnak kell kimondania. Tehát hogyha az egész folyamat átláthatóan és a jogállamiság keretei között zajlik majd, akkor ez egyáltalán nem politikai bosszú lesz, hanem jogos igazságtétel – fogalmazott.

Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)