„Támogassa
Reggeli gyors

Elemző: Az Európai Bizottság olyan messzire ment, amire senki sem számtott

13/09/2022 10:58

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

A finisébe érkezik az a nagyszabású tárgyalás- és alkusorozat a magyar kormány az EU között, amelynek tétje több ezermilliárd forint kifizetése. Orbánék a korrupció és a jogállamisági feltételek teljesítését néhány új intézmény és pár törvénymódosítás kilátásba helyezésével igyekszenek teljesíteni, de az Európai Bizottságnak ennyi már nem elég. Hegedűs Dániel külpolitikai szakértő a Reggeli gyorsban azt mondta, 2022 a fordulat éve, és az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben most olyan messzire ment a javaslatával, amire egyetlen elemző sem számtott.

2022. szeptember 13. Reggeli gyors - részlet 2022.09.13. Hegedűs Dániel
06:35
00:00
Az Európai Parlament szerdán plenáris vitát tart arról a határozattervezetről, amelyben a VII. cikkely szerinti eljárás tanulságait vonják össze, és várhatóan a parlament felszólítja majd az Európai Bizottságot, hogy továbbra se fizesse ki Magyarországnak az uniós forrásokat, mondta Hegedűs Dániel, a Germann Marshall Fund elemzője a Reggeli gyorsban. Az elemző szeirnt ugyanakkor a valódi politikai megállapodás és a fontos folyamatok is az Európai Bizottság szintjén és a kormány között zajlanak.

Orbán Viktor Brüsszelben
 
Orbán Viktor és Ursula von der Leyen
 
Brüsszel, 2020. február 3. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

 

Erről a tárgyalássorozatról egymásnak ellentmondó információk kerültek napvilágra, az utóbbi hetekben, miután a magyar kormánytagok, legutóbb Varga Judit igazságügyi miniszter hosszú tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottság különböző tagjaival, de Hegedűs szerint a Bizottság továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a magyar kormány által felajánlott gesztusok, tételek elégtelenek, és csak akkor kerülhet sor a jogllamisági eljárás felfüggesztésére, ha az ígéretekből ténylegesen is megszületnek a beígért törvények. Szerinte csak közvetlenül a december 31-iki határidő előtt hetekkel fog eldőlni, hogy magyarország hozzájuthat-e az európai helyreállítási forrásokhoz, és hogy az EU leállítja-e jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben.

Úgy tűnik, mondta Hegedűs Dániel, hogy 2022 sok szempontból a fordulat éve, nemcsak Magyarország szempontjából, hanem hogy az Európai Unió milyen álláspontot vesz fel a saját autokratizálódó tagállamaival szemben. Lengyelország esetében például már megszületett a politikai döntés, és elfogadták az ország ehlyreállítási tervét, de még semmit nem fizettek ki nekik, mert a Bizottság szerint a lengyel kormány nem teljesíti azokat az elvárásokat, amikbe szerintük beleegyezett. Ez a megállapodás Hegedűs szerint Magyarország esetében is megoldás lehetne, hogy ne vesszenek el a helyreállítási alap pénzei december 31-dikével. De a magyar kormány még ettől a megállapodástól is messze jár, és azt látjuk, hogy a Bizottság meglehetősen komolyan veszi ezeknek a tételeknek a számonkérését, mondta az elemző.

Az alap, hogy a jogállamisági eljárás lezárása nélkül jelenleg nem jöhet szóba a helyreállítási támogatás utalása, és Hegedűs szerint azzal, hogy Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosának nyilvánosságra hozott levele szerint 70 százalékban javasolja elvonni a pénzt, ami 3500 milliárd forintos "korrekciót" jelent, azzal a Bizottság olyan messzire ment, amire komolyan senki sem számtott. Hegedűs szeirnt az elemzők 10-20 százalékos korrekcióra számítottak, mert a Bizottság korábban alakított ki ennyire kemény álláspontot, "de a kétharmad a bizottságnál is egy bűvös szám": és ha Magyarországon veszélyben vannak az európaiuniós források, akkor azok nagyobb részét nem szabad Magyarország részére bocsátani.

A ki nem fizetések okai leegyszerűsítve Orbán gazdagodása és a demokratikus deficit, mondta a műsorvezető, amire Hegedűs elmondta, hogy alapvetően tényleg két problémahalmaz fogalmazódott meg az EU költségvetési biztosának levelében: az egyik a magyar közbeszerzési intézményrendszer működése, amit annyira áthat a szervezett korrupció, és tekinthető a folyamat irányítottnak, hogy a beígért új intézmények, és a minimális törvénymódosítások nem képesek ezeket a tenedenciákat megváltoztatni.

És ott vannak az igazságszolgáltatás függetlenségéhez kapcsolható kérdések, mint például az ügyészi nyomozások, sőt az egész ügyészi intézményrendszer, amik politikai kontroll alatt állnak. És a Kúria esetében a jogellenes kinevezések sem a legjobbkor jöttek a magyar kormánynak, mondta Hegedűs, aki szerint a Bizottság azt látja, hogy Magyarországon lehetőség sincs a független jogorvoslatra.