„Klubrádió“
Hetes Stúdió

Egyszer sem jött be, de újra megpróbáljuk

23/02/2019 06:18

| Szerző: Galavits Patrik/Klubrádió

Miért nem sikerült a térségünknek gazdasági csodát végrehajtania? Hogyan lett az elkötelezett nyugatos Orbán Viktorból kádári apafigura? Mi okozta az SZDSZ vesztét? Három órán át beszélt a rendszerváltásról és az azóta eltelt évtizedekről Tölgyessy Péter korábbi SZDSZ-es politikus és a 80-as és 90-es évek egyik legfontosabb közéleti személyisége az Eötvös Csoport előadásán, még a hét közepén.

2019. február 23. Összefoglaló Tölgyessy Péter 2019. február 20-i előadásáról
12:12
00:00
Csoda történt a szocialista országokban a korábbi rendszer összeomlásával, nem volt ugyanis egyértelmű, hogy ez bekövetkezik – kezdett bele szerdai előadásába Tölgyessy Péter. Majd nemzetközi vizekre evezett: szerinte a demokrácia válsága nagyrészt a jólét visszaesésének és a középosztály vékonyodásának köszönhető.

Spanyolország, Finnország és Írország példája a XX. században azt mutatta, Közép-Európa is képes lehet robbanásszerű fejlődésre és gyors felzárkózásra a Nyugathoz. Tölgyessy Péter szerint ez elsősorban azért nem sikerült, mert a 90-es években például India és Kína is jobban bekapcsolódott a globális folyamatokba. Úgy véli, ennek ellenére nem teljesített rosszul a térségünk az utóbbi évtizedekben.

Sőt, habár Ausztriát nem sikerült utolérni, van már olyan, viszonylag széles rétege a társadalomnak, amely a nyugati középosztály színvonalán él. Szerinte további 30-40 százaléka a társadalomnak szintén érezhetően jobban él, de az is igaz, hogy a maradék nagyjából 50 százalék gyakorlatilag roncstársadalom, amelynek csak az elmúlt pár évben javult valamennyit a helyzete.

Gyurcsány idején maradtunk le

A rendszerváltáshoz visszatérve elmondta, az Antall-kormány idején tapasztalt visszaesés nem jelenti azt, hogy katasztrofális volt a gazdaság teljesítménye más, hasonló helyzetben lévő országokhoz képest. A számok Tölgyessy Péter szerint azt mutatják, hogy a Gyurcsány-kormányok regnálása alatt hagyták le Magyarországot a térségbeli országok.

És persze hosszasan beszélt a Kádár János által felépített gulyáskommunizmusról. Szerinte a Kádár-rendszer a külföldi hitelekből finanszírozott béremelésnek, az engedékenységének és még egy tényezőnek köszönhette népszerűségét.

Tölgyessy Péter szerint a magyarok viszonylagos jólétét azért támogatták hitelekkel külföldről, mert a diktatúra itt sokkal puhább volt, mint máshol a Vasfüggöny mögött. A rendszer erőszakossá válásával azonban a legitimitása is odalett volna.

És mivel a legtöbben úgy érezték, elviselhető rendszerben élnek, a civil ellenállás sem volt igazán számottevő. A Szolidaritáshoz hasonló, tömegeket megmozgató egységmozgalom nem alakult, a rendszer ellenzéke kis csoportokra oszlott. Ez jelentős különbség a közép-európai versenytársakhoz képest

 
Tölgyessy Péter Fotó: MTI
 

Minden úgy volt jó

Tölgyessy Péter a rendszerváltás idején szoros kapcsolatban volt Antall Józseffel. A későbbi MDF-es miniszterelnökről sok személyes emléket idézett fel. Felelevenítette a néhai kormányfő engesztelhetetlenségét a kommunistákkal szemben, illetve azt, hogy ennek ellenére reálpolitikus volt, és a kerekasztal-tárgyalások során úgy képzelte, valamiféle koalícióban kell majd kormányoznia az ellenzéknek az állampárttal. Ezt a véleményét a berlini fal leomlásakor változtatta meg.

A korábbi SZDSZ-es politikus szerint Antall József a térségben egyedülálló volt a jobboldaliságával.

Bár sok kritika éri a rendszerváltó elitet, Tölgyessy Péter hozzátette, a miniszterelnök halálos ágyán azt mondta neki: minden úgy volt jó, ahogy történt.

Nem működött

Természetesen az aktuálpolitikát sem hagyta szó nélkül a jogász. Szerinte a Fidesz gazdaságpolitikája kísérletező – és sok esetben meglepően sikeres. Ez pedig az ország szembefordulása a nyugati magországokkal, ami azonban egyszer sem bizonyult jó döntésnek.

Az is igaz, hogy eddig jobbára nemzetközi folyamatok és geopolitikai adottságok sodorták az országot a Nyugat-ellenesség felé, de most saját döntés a szembefordulás. És a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is súlyos árat fizethetünk a hazardírozásért.

Akkor még csodálta a Nyugatot

Az elemző azt is hangsúlyozta, Orbán Viktor korábban a nyugati országokat leginkább csodáló politikus volt, ám 1994-ben megváltozott benne valami.

Tölgyessy Péter arról is beszélt, Horn Gyula MSZP-elnök 1994-ben tipikus sérelemkapányt vezetett, ami választási győzelemhez segítette pártjáz. A mostani miniszterelnököt pedig ez arra késztette, hogy átértékelje nyugatias gondolkozását.

A jogász egykori pártját sem kímélte: szerinte az SZDSZ gőgösségét még a koalíciós partner MSZP-ben sem tűrték el, és a pártnak hatalmas szerepe van a nyugatosság elutasítottságának növekedésében.

Tölgyessy Péter egyebek mellett arról is beszélt, hogy a sajátos magyar rendszerváltás hozzájárult a szekértáborok és a gyűlölködés kialakulásához, illetve hogy az elszámoltatás nem csak jogilag nem történt meg: a sajtónak is megvan a felelőssége abban, hogy Lendvai Ildikónak vagy Kovács Lászlónak soha nem rótták fel a rendszerváltás előtti tevékenységét.

A szekértáborokkal kapcsolatban elmondta: Orbán Viktor tudatosan játszik arra, hogy a politikai paletta minél polarizáltabb legyen. A középre húzó pártokat soha nem fogja megtűrni.

Galavits Patrik Tölgyessy-előadásról készített riportja a Hetes Stúdióban hangzott el a műsor második témájaként. A riportot a cikk elején a lejátszás gombra kattintva hallgathatja meg.

Hetes Stúdió
2019. február 23., szombat 15.00h