„Klubrádió“
Vény nélkül

Egy év múlva lehet védőoltás

9/05/2020 20:00

| Szerző: Klubrádió

A védőoltásoknál mindig az a lényeg, hogy megpróbáljuk a kórokozónak egy betegséget nem okozó részével, mint antigénnel tesztelni, hogy az immunrendszer hogyan képes válaszolni

2020. május 04. Vény nélkül (2020. május 04., hétfő 14:00)
23:27
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória Szerkesztők: Lay Viktória

Április 24-30. között zajlott az Immunizációs Világhét, aminek szomorú apropót adott a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet, melynek egyik kulcskérdése, hogy a COVID-19 néven megismert betegségre mikor lesz elérhető olyan oltóanyag, amelyik segít megelőzni a terjedését, így lehetővé teszi, hogy az életünk visszatérjen a megszokott kerékvágásba.

A WHO Europe és az UNICEF napokban megjelent közös állásfoglalása szerint az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának biztosításához elengedhetetlen, hogy a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen védjük a gyermekek és a felnőttek egészségét. Az aktuális helyzetben kiemelten fontos, hogy a nemzeti oltási programok folytatódjanak, hiszen ezáltal mérsékelni lehet a jelenleg amúgy is túlterhelt egészségügyi ellátórendszer terheit.

Mikor lesz védett valaki?

Dr. Mészner Zsófia infektológus/csecsemő- és gyermekgyógyász, oltási szaktanácsadó volt a vendégünk.

A szakember elmondta, bár nincs bevonva részletesen a kutatásokba, a fő kérdés a koronavírus (és általában a vírusok) kapcsán, hogy mikor mondhatjuk azt valakire, hogy védett? Mi a védettségnek a konkrétan meghatározható laboratóriumi értéke? Ha ezt tudjuk, akkor lehet pontosan megmondani, hogy védőoltással sikerült-e kiváltani egy ellenanyag-válasz szintet, vagy egy másféle paramétert, amitől az illető védett. Ebben sincs még teljes egyetértés, hogy a koronavírust illetően mennyi ez az érték, mert most ismerkedünk magával a kórokozóval. A beadott kutatások, a sajtó és a szakirodalom alapján azt lehet mondani, hogy két angliai központban is elkezdődtek a dóziskereső klinikai vizsgálatok, ami azt jelenti, hogy arra vállalkozó egészséges, fiatal önkéntesekbe bizonyos mennyiségű antigént juttatnak be. A védőoltásoknál mindig az a lényeg, hogy megpróbáljuk a kórokozónak egy betegséget nem okozó részével, mint antigénnel tesztelni, hogy az immunrendszer hogyan képes válaszolni. Ez egy dózisfüggő válasz, tehát meg kell próbálni megtalálni azt az optimális mennyiséget, amivel ezt az immunválaszt, vagyis a védettséget ki lehet váltani. Erre elindultak a kísérletek. Az eddigi tapasztalatok szerint, amíg egy ilyenből patikában kapható oltóanyag lesz, ahhoz évek kellenek. Nyilván ezt most fel fogják gyorsítani, de a legoptimistább becslés is legalább egy évet jósol erre.

Az idősek, krónikus betegségben szenvedők vannak a legnagyobb veszélyben

Ennek a fertőzésnek egy speciális vonása, hogy elsősorban az idősebb, krónikus betegségben szenvedőket támadja meg. Nem biztos tehát, hogy az oltásra legmegfelelőbb korosztály, a gyerekek és fiatalok oltásával eredményt lehet elérni. Hogy egy idős, számos betegséggel rendelkező embert hogyan lehet immunválaszra késztetni, az egy másik kulcskérdés. Azt sem tudjuk pontosan, hogy a gyerekeknek mi a szerepe a járványban, az ő kizárásuk mennyiben jelenten előnyt. Az influenza járványokat a gyerekek “hordják a vállukon”, viszont őket általában nem érinti súlyosan. Ha a gyerekek általános oltása véghezvihető volna, jelentősen lehetne csökkenteni a felnőttek érintettségét, azonban nem tudjuk, hogy ez a koronvírusra igaz-e vagy sem.

A BCG újszülött- és csecsemőkori beadásának igazoltan van egy oly immunmoduláló hatása, ami az immunvédekezést kedvező irányban befolyásolja más fertőzésekkel szemben, ezt utólagos epidemiológiai vizsgálatokkal bizonyították. Ez alapján gondoltak arra, hogy azokban az országokban, ahol teljeskörűen szerepel a BCG az életkorhoz kötött oltásokban, ott enyhébb lehet a járvány lefolyása. Ez egy tetszetős elképzelés, de még korai feltételezni. Ha komolyan szeretnék ezzel foglalkozni, tudni kell, hogy a BCG élő, gyengített kórokozót tartalmaz, így nagyon meg kell gondolni, hogy idős, krónikus beteg embereknek ilyet felajánljuk-e úgy, hogy előtte nem történtek klinikai vizsgálatok, amik a felnőttkori alkalmazásának biztonságosságát megállapÍtják. Hatékonyság és biztonság - ez a kettő egyformán fontos a védőoltásoknál.

Koronavírus - Országos szűrővizsgálat-sorozatba kezdtek a h
 
 MTI/Czeglédi Zsolt
 

Hiányoznak az idősebb orvosok

Mészner Zsófia elmondta, a kötelező oltások kivitelezése jelenleg kicsit problémás, hiszen az alapellátásban dolgozó gyermekorvosok korfája nem túl kedvező, így amikor a 65 évesnél idősebbeknek azt javasolták, lehetőleg ne vegyenek részt a munkában, azzal a gyerekorvosok kb.  40%-a kiesett. “Szerencsés” körülménynek mondható, hogy az óvodák, bölcsődék, iskolák szünetelnek, hiszen így érezhetően kevesebb a gyerekek között a beteg, így a munka volumene sokkal kisebb lett, mégis nagyon fontos az oltások fenntartása, mert ha oltatlanul maradnak a gyerekek, akkor lesz egy másik járvány. A nyájimmunitás terén egyelőre nagyon jól állunk, csak ne változzon meg - mondja Mészner Zsófia. Ha nem oltunk, rettentő hamar ki tud alakulni egy adott területen a fogékony emberek tömege, akiket pedig biztosan megtalál a kórokozó. Ez egy reális veszély, ha például a kanyaró oltást akár pár hónapig nem kapják meg a gyerekek, kanyarójárvány alakulhat ki, hiszen a környező országokban sokkal rosszabb az oltási fegyelem, tehát bármikor behucolhatóvá válik a kórokozó. Ezt tudatosítani kell a kollégákban, a házi gyermekorvosokban, illetve hangsúlyozni kell, hogy a jávány idején is nagyon fontos az életkorhoz kötött oltások beadása. Az iskolai oltások eltolódása sokkal kisebb probléma, hiszen ott már csak az immunmemória fenntartása a cél.

Az oltás lesz a megoldás

Mi a helyzet a felnőttkori vakcinációval? Megváltoztathatja a koronavírus-járvány az ehhez kapcsolódó attitűdöt? Mészner Zsófia szerint a H1N1 történet volt az, ami visszavetette az oltási hajlandóságot a nem túl jól sikerült kommunikációval. A felnőttkori oltások vonatkozásában a háziorvos szerepe lehet a döntő, egy tanulmány arra utal, hogy ha minden egyes orvos-beteg találkozások csak 3 pecet szánna arra az orvos, hogy beszél a felnőttkori oltásokról, az több mint 50%-al növelné az oltási hajlandóságot. Mészner Zsófia és kollégái a felnőttkori védőoltásokról a háziorvosok számára egy kézikönyvet készítettek a munkájuk segítésére, illetve összeállítottak egy olyan táblázatot, amiben jól érthetően fel van tüntetve, hogy milyen életkorban, milyen kockázati helyzetben milyen védőoltás javasolt.

Vajon a technológiai újítások, például a mikrotűs oltások javíthatják-e a felnőttek hajlandóságát?  Mészner Zsófia szerint ez elképzelhető, ugyanis a tűfrász egy ismert probléma. Volt 1-2 éve az influenza oltásoknak egy olyan fajtája, amit mikrotűs módszerrel lehetett beadni. Az oltás beadása ugyan semmiféle fájdalmat nem okozott, viszont az oltóanyag a bőr rétegei közé került, közel a felszínhez, ami miatt odasereglettek az immunkompetens sejtek, bőrpír alakult ki. Tűfrász tehát nincs, kis kellemetlenség azonban lehet, de mindenképpen érdemes vállalni. Minden egyes oltásnál el kell mondani, hogy mire lehet számítani, és ha valami nem következik be, annak mindenki örül, ha bekövetkezik, akkor pedig senki nem esik pánikba.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/ Czeglédi Zsolt.

Vény nélkül
2020.05.04. 14:00
Műsorvezető: Lay Viktória