Dióslaki a Mol-vezetőkről: Ha tudták, bennfentes kereskedelem, ha nem, mit keresnek ott?

Ha tudták a Mol vezetői, hogy leállt a legfontosabb alapanyaguk beszállítása a Barátság vezetéken, akkor megvalósult a bennfentes kereskedelem, ha viszont nem tudták, akkor mit keresnek ott? – mutatott rá az inkább csak költői kérdéssel a Reggeli gyorsban Dióslaki Gábor arra, hogy súlyosan alkalmatlan lenne a menedzsment, ha nem értesült volna a beszerzési krízisről, ez józan ésszel szinte kizárható.

Dióslaki a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke, ő tett bejelentést a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), miután kiderült, az olajvállalat négy vezetője összesen több mint másfél millliárd forintot keresett több százezer részvény eladásával, miközben a nyilvánosság még nem értesült a Barátság vezetéket ért orosz támadásról. Dióslaki közérdekű bejelentésében arra kérte a tőzsdei cégek felügyeletét gyakorló jegybankot, vizsgálja ki, hogy a Mol megsértette-e rendkívüli közzétételi kötelezettségét, valamint ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés. Az MNB kedden sajtóárdeklődésre közölte, elindította a vizsgálatot bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.

A vezetéket január 27-én érte orosz támadás, a szélesebb nyilvánosság azonban csak február 13-án értesült arról, hogy az olajszállítás leállt és bizonytalan, mikor indul újra. Ennek a hosszabb időszaknak az első harmadában történtek a gyanús ügyletek. Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója és Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes január 26-án illetve január 27-én vált meg jó adag részvénytől, Anthony Radev, a Mol Nyrt. igazgatósági tagja és Járai Zsigmond igazgatósági tag pedig február 5-én és 6-án keresett fejenként több mint 600 millió forintot. A Mol-papírok ekkor történelmi csúcs környékén jártak, február elején 4000 forint feletti értéket ért el a darabár.

Ebben az időszakban szerzett többségi tulajdont a cég a szerb olajvállalatban, ez nyomhatta fel a részvényárakat – mondta Dióslaki, hozzátéve, kérdéses, hogy ha a nyilvánosság már akkor is tudta volna, hogy éppen nincs beszállítás a Barátság vezetéken, ilyen mértékben emelkedett volna-e a Mol-papírok ára. A TEBÉSZ elnöke szerint a beszállítás leállása olyan jelentős befolyásoló tényező, amiről kötelező lett volna bejelentést tennie a vállalatnak, ezt a Mol vitatja. A cég keddi közleménye alapján úgy láthatják, hogy elégséges volt akkor tájékoztatni, amikor kezdeményezték a stratégiai készletek felszabadítását – ez egyébként csak február 16-án történt meg. Részben azzal érveltek, hogy korábban is voltak már problémák, érték támadások a vezetéket és ez nem feltétlen járt üzleti következménnyel.

Ez végülis részben egy szakmai vita arról, hogy melyik ponton keletkezik rendkívüli információ – olyan, amelyet tőzsdei cégként jelenteni kell –, a TEBÉSZ szerint, figyelembe véve, hogy a Molnak nagyjából egy hónapnyi saját tartaléka van, egy heti kiesés már ebbe a kategóriába tartozik, a vállalat viszont úgy látta, elég akkor bejelenteni, amikor már pánik van és nyomják a piros gombot az államnál, hogy már csak 10 százalék tartalék van és nyissák meg a stratégiai készleteket. Szerintem nem támasztható alá szakmailag ez az álláspont – mondta Dióslaki.

A jegybanknak elvileg hatvan napja van lefolytatni a vizsgálatot, de ezt természetesen meghoszzabbíthatják. Ebben szabad keze van, elméletben akár a választások előtt is kihozhat valamilyen eredményt, de simán lehet, hogy addigra még nem fog – mondta Dióslaki, hozzátéve, hogy a bennfentes kereskedelem elég könnyen megvalósuló cselekmény, ahhoz nem kell sem szándék, sem előre megfontoltság.

Ugye, ha egy termelő vállalat a legfontosabb alapanyagát nem tudja beszerezni és hetente 25-33 százalékkal csökken a saját tartaléka, akkor azt rendkívüli eseménynek kell minősíteni, ez ebben a pillanatban egy bennfentes információ. Ha tőzsdei értékpapírokat kibocsátó cégről van szó, akkor pedig nyilván kell tartani. Ez az első dolog, amit a jegybank megvizsgálhat, hogy ez a nyilvántartás rendben volt-e, a következő pedig az, kinek kellett erről tudnia és kinek nem – bár utóbbi szerintem lényegében a helyi benzinkút kezelő lehet, semmiképp sem a menedzsment tagjai. Innen már csak az eseménysort kell összerakni – magyarázta Dióslaki.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)