„1%
Megbeszéljük...

Demeter Szilárd kötelezővé tenné Kertész Imrét

6/02/2020 22:10

| Szerző: Klubrádió

Nem akar beleszólni az ezzel foglalkozó munkacsoport működésébe, de szerinte Kertész Imre az egyik legfontosabb írónk, és ha rajta múlna, kötelező lenne - mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Hangsúlyozta, teljes mértékben tiszteletben tartja az alkotói szabadságot, az erőközpontra lényegében takarékossági okokból van szükség, ugyanakkor arról is beszélt, hogy a PIM nem lehet független és objektív. Innen egészen Brüsszelig és a gendertudományokig jutottunk.

2020. február 06. Megbeszéljük / részlet, Demeter Szilárd (20.02.06.)
24:49
00:00

A NAT-ba nem szól bele, de Kertész Imre nagy író

Elsőként a Nemzeti alaptanterv körüli vitáról kérdeztük Demeter Szilárdot, pontosabban arról, hogy nem emel-e szót azért, mert az egyetlen magyar Nobel-díjas írót kihagyták belőle. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója (aki miniszteri biztos is lett) azt mondta, az egész magyar irodalomért próbál tenni, de van egy munkacsoport, amely kidolgozta a NAT-ot, van pedagógustársadalom, amely reagál rá, egyébként meg olyan alaptantervet még sose írtak, amely neki személy szerint megfelelt volna.

Olvasta a Sorstalanságot, Kertész Imrét talán a legnagyobb 20. századi magyar írónak tartja, de nincs nyilvánosan szava ebben a kérdésben, mert ha valaki a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei működésébe szeretne beleszólni kívülről, azt kikérné magának, mint főigazgatói hatásköre csorbítását. És ha elvárja, hogy az ő dolgaiba ne szóljanak bele, akkor ő se szólhat bele abba, hogy milyen eredményre jutott egy munkacsoport. Ettől még úgy gondolja, hogy Kertész Imre az egyik legfontosabb írónk, akinek nagyon jó mondatai vannak nemcsak a Sorstalanságban, hanem az összes művében, és interjúiban is nagyon éleslátóan fogalmazott, tehát „ha tehetném, akkor kötelezővé tenném Kertész Imrét”. A főigazgató azt mondta, azért sem fordul az illetékesekhez a NAT ügyében, mert a Térey-ösztöndíj mögött nem volt politika, mégis politikát csináltak belőle, hiszterizált a közélet, ő pedig nem dob fel labdát az ellenzéki sajtónak.

Az erőközpont lényegében költségcsökkentés

Demeter Szilárd irodalmi erőközpont létrehozásáról beszélt, amikor kinevezték, azóta kiderült: még fizikailag is új központban egyesítené a múzeumát, az irodalmi ügynökséget, a Széchényi könyvtárat, magyar nyelv házát hozna létre, sőt, zenei, képzőművészeti ösztöndíjak fölött is diszponálna. Úgy fogalmazott: ez az infrastruktúra összehangolása, rengeteg párhuzamos rendszer működik adófizetői pénzből, és arról beszélt Kásler Miklós emberierőforrás-miniszterrel, hogy az összetartozó rendszereket vonják össze, mégpedig egy zöldmezős beruházásban készülő nagy centrumba. A főnöke Kásler Miklós, és valamilyen szinten Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is, akivel gyakran egyeztetnek – tette hozzá.

Az irodalmi központban irodalom, nyelvészet és könyvtártudomány mellett helyet kapna zene és képzőművészet is. Erre Demeter Szilárd úgy válaszolt: „szeretnék én irányítani irodalmat, zenét és képzőművészetet”, de a művészetet nem lehet irányítani. Az alkotóművészeti ösztöndíjasokat együtt kell kezelni szerinte, a Petőfi Irodalmi Ügynökség a többi között azért jött létre, hogy őket támogassa. Szerinte az tévút, hogy „gettólogikába zárkózik” az elit és minden művészeti ág külön működik, mert ezek hatnak egymásra.

Műsorvezetőnk, Bolgár György szerint Aczél György megnyalta volna a tíz ujját ilyen szervezeti keretekkel, Demeter Szilárd azonban azt mondta: Aczél György tartalmi kérdésekbe szólt bele, ő nem, maga is rühellné, ha valaki megmondaná, hogy mit írjon, nem is tudna írni rendelésre. Ő csupán infrastrukturális feltételeket teremt, lehetőségeket biztosít a magyar művészeknek.

Interjú Demeter Szilárddal
 
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, miniszteri biztos 2020. január 21-én dolgozószobájában, ahol interjút adott az MTVA újságírójának. MTI/Koszticsák Szilárd
 
 


Mi lesz a Széchényi könyvtárral?

Az Országos Széchényi Könyvtárat sikerült megmenteni a csődtől, hogyan? Elmondta, nagyobb lett a lobbiereje, amióta miniszteri biztosként a miniszter nevében tárgyalhat, és sikeres lobbi nyomán (amelyben természetesen nem csak neki, de neki is része volt) sikerült 600 millió forintos többletforrást juttatni az OSZK-nak, ezzel az adósságait törlesztették, de a költségvetése még mindig nem fedezi a költéseket.

Egyébként Demeter Szilárd nagyon nem szeretne ott is főnök lenni, mert amikor felmérte a helyzetet, azt látta, hogy hatalmas munka vár a leendő főigazgatóra. Szeretnék a nemzeti könyvtárnak – amely az egyik legfontosabb kulturális intézmény – visszaadni a rangját, az ugyanis, ahogy fogalmazott, jelenleg nincs a szakma a csúcsán, sok „félremenedzselt folyamatot” látott. Maradhat-e a helyén a könyvtár, amíg elkészül az új épület? Ezt elintézni nem tudja, de az a kiszivárgott anyag, amelyet az index közzétett, pont ezt tartalmazza. Ő ezt javasolta az előkészítő dokumentumban, de mivel ezek titkos anyagok, erről nem kívánt többet mondani.

Kultúrpolitika, Brüsszel, gender

Arról is beszélt: nem az egyes művészeknek kell közös irányt szabni, hanem a kultúrpolitikának, ami azt jelenti, hogy a kormány bizonyos stratégiai irányokat megszabhat a közpénz elköltésére. A Nemzeti Kulturális Tanács azért jött létre, hogy ezeket az „ágazati stratégiai irányokat” próbálják összehangolni. Példaként a közgyűjteményi digitalizációs stratégiát említette, hogy mit digitalizálnak, hogyan teszik közzé, hogyan hívják fel rá a figyelmet, hogyan építik be az oktatásba, a turizmusba, és így tovább.

Szóba került a muzeológusi életpályamodell és az is, hogy vajon ez a terület is Demeter Szilárd fennhatósága alá kerül-e. Úgy fogalmazott: „akar a fene bármit is maga alá gyűrni, nekem már az szembemegy a személyes ambícióimmal, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója vagyok, nem erre készültem”. Nem ért a muzeológiához, nem akar például a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója lenni, mert rosszul vezetné és ártana vele a magyar kultúrának  is.

Az erőközpont létrehozását azzal indokolta, hogy például a PIM is belekényelmesedett egy független, objektív, értelmiségi szerepbe, ami „békeidőben” talán jó volt, de most nem békeidőket élünk. Erre Demeter Szilárd úgy reagált: „nem egy európai város este 8 után Brüsszel”; és amikor ezt mondja, nem a bőrszínről beszél, hanem a civilizációs hozzáállásról. Abban a pillanatban, amikor olyan civilizációval kell együtt élnünk, amely nem feltétlenül osztja az európai értékeket, az konfliktusos helyzet – tette hozzá. Azt is mondta: a békének nem a háború a teljes ellentéte, hanem az, hogy bizonyos értékek veszélyben vannak, és ő hihetetlenül veszélyesnek tartja a genderfluid ideológiát.

Demeter Szilárd író, szerkesztő, korábban a Századvég elemzője volt, azelőtt pedig Tőkés László püspök mellett dolgozott az Európai Parlamentben.

A beszélgetést a lejátszóra kattintva hallgathatják meg! Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megbeszéljük...
2020. február 06., csütörtök 16:10
Műsorvezető: Bolgár György