Civil szervezetek most először véleményezhették hivatalosan a felhatalmazási törvény tervezetét
31/03/2023 19:53
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Az új felhatalmazási törvény 2023 végéig tenné lehetővé a veszélyhelyzet, ezzel párhuzamosan pedig a kormány számára a rendeleti kormányzást. Valószínűleg az Európai Unió nyomására fordulhatott elő most először, hogy az előkészítő minisztérium ezt az újabb felhatalmazási törvényt társadalmi egyeztetésre bocsátotta – mondta Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője az Esti gyors című műsorban.
A TASZ több civil szervezettel együtt kiadott egy állásfoglalást arról, hogy át kéne alakítani a veszélyhelyzeti szabályokat, illetve meg kéne szüntetni a kormány túlhatalmát. A vírus időszaka alatt bevezetett különleges jogrend megmaradt, illetve most a háborúra háborúra hivatkozva tartja fenn azt a kormány.
Az új felhatalmazási törvény 2023 végéig tenné lehetővé a veszélyhelyzet, ezzel párhuzamosan pedig a kormány számára a rendeleti kormányzást. Valószínűleg az Európai Unió nyomására fordulhatott elő most először, hogy az előkészítő minisztérium ezt az újabb felhatalmazási törvényt társadalmi egyeztetésre bocsátotta – mondta Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője.
Most először történt az meg, hogy civil szervezetek hivatalos úton be tudták küldeni a minisztériumnak a véleményüket a felhatalmazási törvény tervezetéről – nyilatkozta Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője. A kormány gyakorlatilag az alaptörvényben teljesen átalakította a különleges jogrend szabályait, ezek pedig egytől egyig arról szólnak, hogy különleges jogrendben csak és kizárólag a kormány kezében összpontosulhat a hatalom – magyarázta a szakértő.
Ez a körülmény adta a civil szervezetek által megfogalmazott kritika gerincét – mondta Pásztor Emese. A kormány olyan rendeleteket alkothat, amikkel felfüggesztheti törvények alkalmazását, eltérhet törvényi szabályoktól, alapvető jogokat nagyobb mértékben korlátozhat, mint egyébként – sorolta a szempontokat. A TASZ pedig úgy ítélte meg, hogy ezen a hatáskörével sokszor vissza is él a kormányzat.
A rendeleti kormányzás másik problémája, hogy a rendeletek felett nincsen rendszeres parlamenti kontroll – véli a TASZ munkatársa. Fokozott jogkorlátozási lehetősége van a kormánynak, és nincs garancia arra, hogy a kormány valaha is visszatérne a rendes jogállami körülmények közé – tette hozzá.
Ugyanakkor jelenleg a magyar kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben, ezért pár hét leforgása alatt képes módosítani bármilyen bármilyen törvényt, akár különleges jogrendi háttér nélkül is – mondta a szakértő. A rendes jogállami működés keretein belül pedig nincs arra magyarázat, hogy miért lenne szükség korlátlan felhatalmazásra – tette hozzá.
A TASZ munkatársa szerint bár az alkotmánybíróság fel lenne hatalmazva arra, hogy felülvizsgálja a rendeletek indokoltáságát, viszont az alkotmánybíróságot semmilyen határidő nem köti abban, hogy mennyi időn belül kell elbírálni ezeket a beadványokat. Hozzátette, gyakorlatilag ezek a szabályozások hónapokkal azután kerülnek az alkotmánybíróság grémiuma elé, hogy azok már hatályban vannak, vagy éppen alkalmazandóak. Sokszor megkésett ez az alkotmánybírósági kontroll – zárta az interjút Pásztor Emese.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. március 31., péntek 18:24
Riporter: Selmeci János
