Támogassa személyi jövedelemadója 1%-ával a Klubrádiót 2026-ban is
Szavakon túl

Búcsú Scherer Pétertől, aki mindig több volt a nevettetőnél

19/05/2026 17:07

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Gőzsy Kati

Önkritikusan vallott a megfelelni akarásról, a kontrollvesztés pillanatairól és a testvéréhez fűződő, lezáratlan, fájdalmas viszonyáról a Klubrádió Szavakon túl című műsorának 2022-es interjújában a május 19-én, 64 évesen elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész. A beszélgetés a nevettető Pepe-arc mögötti, sokkal összetettebb, sérülékenyebb embert mutatta be, aki tudatosan épített megnyerő fazont, miközben önmagát gyakran leírva "mindig felvette a környezete színét". A teljes interjú a Klubrádió oldalán érhető el.

2022. május 08. Szavakon túl (2022. május 08., vasárnap 13:00): Scherer Péter
52:11
00:00
Műsorvezetők: Kadarkai Endre Szerkesztők: Kadarkai Endre

Szavakon túl - Scherer Péter, 2022

Kadarkai Endre műsorának, a Szavakon túl-nak egyik legerősebb epizódja volt ez: nem a megszokott, könnyed arc került előtérbe, hanem az az ember, aki tudatosan épített magának egy „megnyerő fazont”, miközben belül egy feszültebb világot hordozott. A Szavakon túl-ban egy sokféle szerepben élő művész képe rajzolódott ki, aki egyszerre volt jelen a színpadon, a filmekben és saját önkritikus gondolataiban is.

Május 19-én, délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész. Scherer pályája az Arvisura Színházi Társulatnál indult, később a Bárka Színház alapító tagja, majd a Krétakör művésze volt, 2009-től haláláig pedig a Nézőművészeti Kft.-hez tartozott. Országos ismertséget Jancsó Miklós filmjei hoztak számára, különösen a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, amelyben Mucsi Zoltánnal alkotott emlékezetes párost: Pepe és Kapa párosát. Később olyan filmekben szerepelt, mint a Kontroll, az Argo vagy a Valami Amerika, valamint népszerű sorozatokban, mint a Válótársakban és az Apatigrisben. Legutóbb Herendi Gábor 2026-os Szenvedélyes nők című filmjében alakította a csalfa férjet. 

„Sunyi vagyok. Szerintem én igazából nagyon tudom, hogy kell megnyerően és a legjobb fazonomat mutatni - mondta például. - És amikor eltelik jó pár év, akkor vannak helyzetek, amikor én kimutatom a nem a legjobb fazonomat. Ideges vagyok, kicsit kötekedős, rosszkedvű, mindennel elégedetlen, ennek hangot adok. És csúnyán beszélek emberekkel, amit meg is bánok." A kontrollvesztés pillanatairól egy színházi helyzetet felidézve ennyit mondott: „Olyan is volt, hogy ordítoztam, igen.” Egy másik esetnél pedig csak annyit tett hozzá: „Darab közben kimentem, és kiadtam a mérgemet a folyosón.”

A testvéréhez fűződő viszonya a beszélgetés egyik legnehezebb része. Nem egyszerű rivalizálásként, hanem egy lezáratlan, fájdalmas történetként beszélt róla. „Alapvetően mindenkit le akartam győzni mindenben. Győzni jó” – mondta, majd később már önkritikusan így fogalmazott: „én voltam az, aki ezt elrontotta. Én voltam egy kicsit paraszt.” A történet lezáratlanná vált amiatt, hogy a testvére autóbalesetben elhunyt.

A pályájáról beszélve ezzel szemben végig megmaradt az önirónia és a könnyedség. A Mucsi Zoltánhoz fűződő kapcsolatát például így foglalta össze: „Egyedül nem megy – egy életen át Mucsi Zoltán árnyékában.” Jancsó Miklóssal való találkozásról elmondta:„Egyszer csak megtörtént a Szentivánéji álom, amiben a Mucsival kiröpültünk – Szabó Győző is –, mint a rakéta. Úgy röpített ki minket az az előadás, jöttek a Jancsó-filmek, és eltelt három év, mire fölocsúdtam, hogy baszki, mi följárunk a Miki bácsihoz sörözgetni, beszélgetni a világ dolgairól. Úgy kezdődött, hogy bekopogtam a filmgyárban egy irodába, tele volt emberekkel, és egyszer csak megszólalt a Miki bácsi: ‘Szervusz, Péter, mit ácsorogsz, tedd már le a seggedet.’ Ez volt az első mondata, és akkor tudtam, hogy ez jó lesz." A saját szakmai útját pedig egyszerűen írta le: „gyakorlatilag minden olyan társművészeti ágat, amit egy színész csinálhat, én mind csináltam.” 

A beszélgetésben többször szóba került az is, hogy mennyire erősen figyeli és „olvassa” a környezetét. Saját működéséről így beszélt: „mindig fölvettem a környezetem színét”. Ezt azonban nem tudatos játéknak, inkább ösztönös alkalmazkodásnak látta, ami "szeretetéhségből fakadhat". A magánéletéről és családjáról is beszélt. Mint mondta, a pálya sokszor a család rovására ment: „Talán, hogy a lányaim kiskorában nagyon keveset voltam otthon.”

A beszélgetés végén arról is szó esett, hogyan látja mindezt visszatekintve: a sikeres pálya mellett hiányok és későn felismert aránytalanságok is megjelentek.

A nagy mű: Pepe-Kapa, 2024.

Itt pedig a 2024-es A nagy mű beszélgetés látható a híres Pepe-Kapa párossal, Mucsi Zoltánnal alkotott emlékezetes párost. Ezt a Jancsó Miklós filmjei hozták számukra, különösen a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten. Mucsi a beszélgetésben azt mondta: „Meg három évtizedet együtt lenni, aminek azért jelentős része jó, sokat köszönhetünk egymásnak.” A kapcsolatukról úgy fogalmazott: „Nem az a lényege, hogy mindig egyetértsünk, hanem hogy ez tudjon működni.”