„Klubrádió“
Megbeszéljük...

Bauer Tamás: Önkényuralomban élünk, választáson nem győzhető le ez a rendszer

2/06/2020 23:16

| Szerző: Klubrádió

Bauer Tamás közgazdász, egyetemi tanár, politikus szerint „nem élünk parlamenti demokráciában”. „Önkényuralmi rendszerben élünk”, ahol a hatalmon lévőknek minden eszközük megvan, a rendőrállam eszköze is, amint szükség van rá. Szembe kell nézni azzal, hogy választáson nem győzhető le ez a rendszer – jelentette ki. Úgy véli, az ellenzék legnagyobb feladata egy olyan alternatív Magyarország-kép kidolgozása, amely meg tudja nyerni a jelentős többséget.

2020. június 02. Megbeszéljük / részlet, Bauer Tamás (20.06.02.)
20:18
00:00

Haraszti Miklós újságíró, volt SZDSZ-es politikus vitaindító írásához kapcsolódóan kérdeztük volt párttársát, Bauer Tamás közgazdászt, egyetemi tanárt. Azzal kezdte: abban egyetért Harasztival, hogy az ellenzéki frakciók, pártok az elmúlt egy évben egymástól függetlenedve jelennek meg, és ez nem szerencsés, ezzel eljelentéktelenítik a tiltakozásukat, szembehelyezkedésüket az Orbán-kormánnyal.

Amikor viszont Haraszti azt mondja, intézményes összefogásra lenne szükség, akkor ő és aki ezzel egyetért, „figyelmen kívül hagyja, hogy milyen világban élünk”, milyen politikai viszonyok között. 1990 óta, amikor sikerült leváltani a hivatalban lévő kormányt, akkor a ciklus közepén magasan vezette a közvélemény-kutatásokat az adott ellenzéki párt és a népszerűségi listák élén ellenzéki politikusok álltak. Most és 2010 óta bármikor ettől nagyon messze vagyunk, nem látszik esélyes kihívója Orbán Viktornak és a Fidesznek. Azért nem látják a szavazók, mert nincs ilyen – tette hozzá.

 
Bauer Tamás
 

Bauer Tamás szerint a ciklus végére, 2022-re aligha állítható elő ilyen erő. Ahhoz, hogy legyen egy ilyen erő és legyen vezetője, nélkülözhetetlen, hogy a Fidesz politikájával, céljaival, Magyarország-képével szemben létrejöjjön egy olyan masszív, szavazók millióit mozgósítani képes alternatív Magyarország-kép, amely mellé a többség fel tudnak sorakozni, de jelenleg ilyen sincs. Hozzátette: nem azt mondta, hogy nincs világképük az ellenzéki pártoknak, hanem azt, hogy nem támogatják elegen.

Haraszti Miklós úgy érvel, mintha parlamenti demokráciában élnénk, ahol a fő probléma, hogy az ellenzéki erők több pártba tagozódnak ahelyett, hogy lenne köztük szövetség – mondta Bauer Tamás. De szerinte nem ez a probléma, mivel „nem élünk parlamenti demokráciában”. „Önkényuralmi rendszerben élünk”, ahol a hatalmon lévőknek minden eszközük megvan, a rendőrállam eszköze is (ezt mutatták az internetes posztok miatti rendőri előállítások), amint szükség van rá. A politikai hegemónia a hatalom fő eszköze, de ha szükséges, anyagilag megbénítja a pártokat, a jogvédő civil szervezeteket – tette hozzá.

Törökországban (ahol még súlyosabb az önkényuralom) arra képes volt az ellenzék, hogy a három legnagyobb várost megnyerje, de nemcsak ebből a három városból áll az ország. Magyarországon is képes volt az ellenzék arra, hogy Budapestet, a kerületek többségét, a nagyvárosok körülbelül felét és a fővárosi agglomeráció kisebb városainak jó részét is megnyerje, de így is a 8 millió választó kisebbsége él ellenzéki vezetésű helyen. Szembe kell nézni azzal, hogy választáson nem győzhető le ez a rendszer – jelentette ki. Az ellenzéknek az a feladata, hogy megalkossa azt a Magyarország-víziót, amely mellé meg tudja nyerni az emberek jelentős többségét – emelte ki.

Bauer Tamás közgazdász, egyetemi tanár, politikus. Politikai tevékenységét a Szabad Demokraták Szövetségében (SZDSZ) folytatta. 1994 és 2002 között országgyűlési képviselő volt. Közgazdászként a többi között a kelet-európai tervgazdaságok működésével foglalkozik. 2011-től 2014-ig a Demokratikus Koalíció alelnöke volt – írja róla a Wikipedia.

Az öt párt egyetért abban, hogy az Orbán-rendszer szörnyű, különösen abban ért egyet, hogy a korrupciója – tehát a közpénzek saját célra kisajátítása szörnyű. De ezután, abban a pillanatban, hogy milyen gazdaságpolitikája legyen az országnak, már nagyon különböző álláspontot képviselnek. Szerinte az ellenzéki pártok egy része „tulajdonképpen az orbáni logikát követi”. A külpolitikában, az Európához fűződő viszonyban az úgynevezett nemzetek Európájának híve az LMP és a Jobbik (ha tudná, hogy mit akar), mások a föderatív Európa hívei. A trianoni centenárium előtt – mondta – az ellenzéki pártok jelentős része lényegében egyetért a Fidesszel a nemzeti kérdésekben, a szomszédokhoz fűződő viszonyban, ebben az alapkérdésben nagyon mást gondol a DK. A multi- és bankellenességben is egyetért az ellenzék egy része, az MSZP, az LMP és a Jobbik is – tette hozzá. Így tehát Bauer Tamás szerint nincs a Fideszét alapjaiban megkérdőjelező politikai alternatíva az ellenzéki oldalon.

Nagyon fontos szempont, de nemcsak az a probléma szerinte ezzel az összefogással, hogy nem lenne képes kormányozni, hanem az is, hogy nem tud eléggé mozgósítani a választásra. A demokrácia lebontása és a közpénzek elsajátítása nem elég mozgósító erejű ahhoz, hogy elsöprő többség alakuljon ki. Hozzátette, az ellenzék jelentős része nem is gondolja, hogy önkényuralomról van szó és úgy viselkedik, mintha egyszerű kormányváltásra lenne szükség.

Bauer Tamás is egyetért azzal, hogy a választásokon el kell indulni és pozíciókat kell szerezni. Van értelme képviselni azokat, akiket a kormány nem képvisel, csak lehetne sokkal jobban csinálni. Azon kell dolgozni, hogy létrejöjjön ez az említett alternatív Magyarország-kép, és ezt minél több szavazó támogassa. Sajnos idő van rá, mert szembe kell nézni azzal, hogy „a következő, Orbán Viktorék által rendezett választást nem tudjuk megnyerni”. Ahhoz, hogy a Jobbiktól és az LMP-től a DK-ig és a Momentumig alakuljon ki együttműködés, el kell kenni a politikai arculatokat, ami szerinte nehezíti azt, hogy egy ilyen új Magyarország-kép. A 2014-es és 2018-as választást hozta példának arra, milyen illúziókat terjesztettek bizonyos politikusok arról, hogy április után minden megváltozik, aztán jött az április, és a Fidesznek kétharmada lett. Ezzel a felfogással az ellenzéknek szakítania kell, hosszú távra kell építkeznie, közvéleményt formálnia és nemcsak a napi közvéleményhez alkalmazkodnia, és akkor létrejön ez az említett alternatíva – vélekedett.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: MTI/Marjai János

Megbeszéljük...
2020. június 02., kedd 17:10
Műsorvezető: Bolgár György