„Vásároljon
Eurozóna

Balázs Péter: Orbán két bakot lőtt egyszerre

4/09/2021 06:40

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Európa jövője volt a téma a Bledi Stratégiai Fórumon, ahol Orbán Viktor ismét sajátos kijelentéseket tett. Egyértelmű, hogy időhúzásra játszik.

2021. szeptember 03. Eurozóna - részlet 09.03. Balázs Péter
14:45
00:00

Évek óta téma, de most ismét felvetődött, hogy az Európai Uniónak szüksége lenne egy saját, gyorsreagálású haderőre. A probléma ezzel az, hogy nagy az átfedés a NATO és az EU között, 21 uniós állam tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. Feleslegesnek tűnik a duplikáció, egy párhuzamos haderő létrehozása. Bár azt hozzá kell tenni, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette NATO nyilván az amerikai érdekeket követi és kevésbé az európaiakat. Az EU-nak pedig a volt gyarmatokon is vannak érdekei. Továbbá tapasztalat, hogy a NATO katonai feladatokat kiválóan meg tud oldani, de ami utána jönne, például a békefenntartás, az államszervezés, a közigazgatás újjáépítése, a háború utáni élet beindítása, na az már kevésbé megy. Balázs Péter volt magyar külügyminiszter, egykori uniós biztos tehát abban látja a felvetés jogosságát, hogy legyen valamiféle munkamegosztás, az Európai Unió kiegészítő tevékenységet lásson el a NATO mellett.

Migráció, a le nem tett kommunikációs fegyver

A szlovéniai Bledben rendezett stratégiai fórum egyik fő kérdése –különösen az afgán helyzet okán– a migráció volt, vagy humánusabb módon fogalmazva a menekültkérdés. Orbán Viktor a tőle megszokott retorikával jött elő, tehát azzal, hogy Európa nem teheti kockára a saját kultúráját, a migráció terrorveszélyt is jelent, ő ezt már 2015. óta mondja. Mint ahogy azt is, hogy a migráció kezelését vissza kell adni nemzeti hatáskörbe, a megoldás a hagyományos keresztény családpolitika. Balázs Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unión belül van egy schengeni övezet, amely szabad mozgást enged azoknak, akik egyszer már beléptek oda. Vagyis: egy ország nem mondhatja azt, hogy ide ne jöjjön senki. A megoldás azoknak az embereknek a nyomon követése, akik egyszer már bejutottak. Emlékezhetünk 2015-re, amikor az egyik legnépszerűbb célország Svédország volt, de ide sorolható Németország is, az embereknek kezdett elegük lenni a bevándorlásból. De nem saját maguk akarták megoldani a problémát, mert külön-külön nem lehet, csak együtt. Orbán különutas politikája tehát biztosan nem helyes. Aztán hivatkozott arra is -és ez a másik baklövés-, hogy mi magyarok már megértük az iszlám uralmat és nem kérünk belőle. Most attól eltekintve, hogy vajon mi köze a 150 éves török uralomnak a mai politikához, a hivatkozás azért is sántít, mert a görögök, s hozzánk közelebbi, balkáni népek 500 évig úgy, sőt még úgyabban, ahogy anno a magyarok.

Orbán Viktor Bledben
 
Bledi Fórum
MTI/Benko Vivien Cher
 

Lényeg az időhúzás, hiszen jönnek a választások

Orbán Viktor láthatóan arra játszik, hogy konfliktusokat tartson fenn az Európai Unióval. Egyébként ez a lengyel taktika is, ahol 2023-ban lesznek választások. Ettől feltehetően belpolitikai hasznot remélnek. Ez lehet hasznos, de nem szép – jegyezte meg Balázs Péter. A 7. cikkely szerinti eljárás lassú –bár folyik-, és a végén egyhangú döntésre lenne szükség, amire nincs esély. Sokkal komolyabb fegyver Orbán ellen a jogállamisági eljárás, amihez elég a többségi döntés, és komoly pénzről, támogatásról van szó, ráadásul gyorsabb is. A magyar miniszterelnök a várható szankciókat akarja kitolni a választások utáni időre.

Németország és Franciaország a meghatározó

Németországban szeptember végén lesznek a választások, s bár az új kancellár számára nyilvánvalóan nem Magyarország lesz a legfontosabb, azért az eredmény Orbán közvetlen sorsára is hatással lehet. A mai állás szerint három jelölt van a posztra. Armin Laschet a CDU és CSU jelöltje Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Annalena Baerbock, egy fiatal, ambiciózus politikus, akit a zöldek indítanak, és Olaf Scholz jelenlegi pénzügyminiszter, a szociáldemokraták jelöltje. A nevek most különösen fontosak, Balázs Péter szerint ugyanis nem programokra fognak szavazni a német választók, hanem személyiségekre. Momentán talán Scholz áll a legjobban, csak még visszafoghatja a pártja, amely most próbál kikászálódni egy gödörből. Az nagyon valószínű, hogy ezúttal nem kétpárti kormány lesz, mint az megszokott volt, hanem három pártnak kell összeállnia, hogy kormányt lehessen alakítani. Európa jövője szempontjából tehát az az egyik fontos kérdés, hogy ez mennyire sikerül. A másik pedig az, 2023-ban kit választanak meg Franciaország elnökévé.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Benko Vivien Cher.

Eurozóna
2021. szeptember 3. 13:00
Műsorvezető: Hardy Mihály