Az Unióban nálunk a legrosszabbak a daganatosak esélyei
16/02/2023 14:08
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Kevesebbet is költ az állam a rákos betegekre, de Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint a megelőzésben, az életmódban vagyunk nagyon lemaradva Európától. Az sem segít, hogy a magyar elit olyan mintát mutat a társadalomnak, ami a pénz hajhászásáról, az egészségtelen ételekről szól: így Magyarország vezeti a daganatos betegekkel kapcsolatos legrosszabb statisztikát Európában.
Egy friss jelentés szerint Magyarországon átlagosan 226 eurót költünk egy daganatos betegre, addig az unióban átlagosan 326 eurót, hangzott el a Reggeli gyorsban, de Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint nem ez az igazi probléma, hiszen Magyarországon ugyanazok a gyógyszerek hozzáférhetők, és arányaiban sokkal többet is költünk gyógyszerekre, mint az EU más országaiban: "amire nem költünk eleget, az a megelőzés" - mondta.
Mostantól az a OECD és az Európai Bizottság rendszeresen monitorozni fogja Európa 29 országát, és mindegyikről saját rákügyi országprofilt készít, és ez már nemcsak a betegekre fordított pénzeket veszi majd figyelembe, hanem azt is, hogy milyen a rákos megbetegedés helyzete, gyakorisága, előfordulása, a halálozás, és ebben mi, magyarok, az elsők vagyunk. Csak az a baj, hogy ebben a statisztikában elsőnek lenni nagyon szomorú dolog.
Magyarországon arányaiban több daganatos beteg van, mint az uniós átlag, és többen is halnak meg, mint az unióban, amiből Rékassy szerint az következik, hogy "az ellátás nem kellőképpen megszervezett". Nem elég jó a korai felfedezés és a megelőzés, mondta.
Az unióban százezer lakosból évente átlagosan kevesebb, mint 250 ember hal meg daganatos betegségben, míg Magyarországon 330-an. "Harmadával több honfitársunkat veszítjük el, mint az uniós átlag", de Rékassy szerint érdemes inkább a finnekkel összehasonlítani a magyart, hiszen a finnek egészségi állapota a hetvenes, nyolcvanas években hasonló volt, mint a magyaroké, de aztán a finnek tudatosan, hosszú távon elkezdtek a lakosság egészségével foglalkozni, így mostanra egyharmad annyian halnak meg daganatos betegségben, mint a magyarok. Egészséges társadalom nélkül nincs gazdasági fejlődés! - vélik.
Itthon is szemléletváltásra és népegészségügyi nevelésre lenne szükség. Bár Magyarországon a férfiak körében a dohányzás csökken a dohányosok száma, de a nők körében nem csökken, és a dohánycégek "ügyesen" olyan fiatalokat is behúznak, akik már e-cigikre szoknak rá, és bár azok kevésbé károsak, de károsak, jegyezte meg a szakember.
Rékassy arról is beszélt, hogy Magyarországon "iszonyú nagyok a társadalmi különbségek: a dohányosok háromszor annyian vannak az alacsony iskolázottságúak körében, mint az egyetemet végzettek között, és hasonló a helyzet az alkoholfogyasztással is. Ezért ezeket az iszonyú társadalmi különbségeket meg kellene megszűntetni.
És az alkoholfogyasztás, a dohányzás mellett szóba került az elhízás, a túlsúly, a légszennyezettség, ezek a kockázati faktorok, az uniós átlagnál sokkal nagyobbak nálunk. A kockázatok között Rékassy szerint fontos lenne megemlíteni a stresszt is, ami lényeges, és a magyarok nagyon rossz stresszkezelésben, állandó feszültségben élünk, miközben "a politika ebben lubickol, ez átterjed az egész társadalomra".
"Amíg olyan társadalmi mintákat közvetít számunkra az elit, hogy csak a pénz hajszolása és az egészségtelen életmód, a pacal, zsíros ételek a divat, a pálinkafőzés szabad, ennyien betegednek meg: ezek mind rossz társadalmi minták, amik a megbetegedésekben csúcsosodnak ki.
Miközben egyre többet költünk diagnosztikára, gyógyszerekre, nincs megfelelő szintű hospcie ellátás, nincs megfelelő szintű szűrés. És bár a nők "szerencsére méhnyakrák szűrésre hasonló arányban mennek el, mint az unióban, de a vastagbél daganatok, amik Magyarországon igen gyakoriak, a szűrési hajlandóság fele akkora, mint az uniós átlag".
A mostani rákügyi jelentés hibájaként Rékassy felrótta, hogy a stresszt és a nővérellátottságot nem tárgyalja. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy lehet, hogy nincs elég onkológus vidéken, de az onkológiai osztályok igazából azért nem tudnak hatékonyan működni, mert a betegkövetés, a betegszervezés nem megfelelő, az orvosok adminisztratív munkát, nővér munkát végeznek: "így nehéz".
A magyarokat nem teszik érdekeltté, hogy a kockázati tényezőket csökkentsék, és elmenjenek szűrővizsgálatra.
Ezért a Klubrádió nyilvánosságát arra használta Rékassy, hogy arra kérje a hallgatókat is, hogy menjünk el szűrővizsgálatra, váljon rutinná, csökkentsük a kitettséget, figyeljünk oda az étkezésre, mozogjunk eleget, próbáljunk meg egészségesen élni, "mert vissza kell szorítani ezt a dobogós helyet". A mostani állapot szerinte nem megengedhető, és nemcsak nagy kiadást jelent, hanem a családoknak is borzasztó terhet jelent.
Azzal kapcsolatban, hogy a KSH szerint 2020-ban és 2021-ben kevesebb daganatos betegséget fedeztek fel, emiatt a közeljövőben a statisztikában nemhogy javulás, de további romlás várható, elmondta Rékassy, hogy a szakmabeliek ettől tartanak, ugyanis a pandémia alatt nem működött jól a szűrőrendszer. A probléma pedig az, hogy minél később kerül valaki diagnózisra, minél később terápiára, annál kisebb az esélye a túlélésre.
Arról is beszélt, hogy szűrésre kell menni, hogy ha felmerül a gyanú, minél hamarabb diagnosztizálják a betegséget, és kezdődjön minél hamarabb a terápia, mert egyre több olyan daganatellenes terápia van, ami igenis hatékony. Hosszú túléléseket lehet velük elérni - mondta Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász.
2023.02.16., csütörtök 8:35
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János