„Köszönjük
Hetes Stúdió

Az ukránok tudják, és emlékezni fognak arra, ki segített és ki nem

12/02/2023 19:28

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

A Béke Nobel-díjas ukrán jogvédő, Oleksandra Matviichuk nyilatkozott a Klubrádiónak.

Csernyánszky Judit riportja.

2023. február 12. Hetes Stúdió-részlet (2023.02.11. Csernyánszky Judit riportja)
12:08
00:00
– Milyen érzések kavarogtak a fejében, amikor átvette tavaly a kijevi Center for Civil Liberties (A Polgári Szabadságjogokért Központ) igazgatójaként a Béke Nobel-díjat.

– Amikor értesültünk a hírről, nagyon meglepett minket, hisz mi egyáltalán nem vagyok celebek. Mi csak a polgári szabadságjogokért harcolunk. Nyugodtan mondhatom, mi gyakorlatilag láthatatlanok vagyunk. S úgy éreztük, olyan távol vagyunk a díj elnyerésétől, mint a világűrtől. És amikor kiderült, hogy igaz a hír, akkor hirtelen azt éreztem, még nagyobb felelősség rakodik rám, aminek a jövőben még jobban meg kell felelni. Évtizedeken át teljes homályban volt a mi, ukrajnai jogvédő tevékenységünk, innentől kezdve – örömünkre – elért eredményeink elérhetőek, kézzelfoghatóak lesznek – mondja Oleksandra Matviichuk, akit éppen többszöri próbálkozás és megkeresés után végül Kolumbiában értünk el, ahová természetesen egy nemzetközi fórumra érkezett előadni.

– A díj elnyerése óta ön is nagyon felkapott lett. A CEU budapesti, megmaradt részlege Láthatatlan Egyetem címmel olyan ukrán egyetemistákat fogadott fővárosunkban, akiknek a háború miatt meg kellett szakítaniuk tanulmányaikat. Ön előadott nekik. Hogyan változtatta meg az életét a díj?

– Azt az üzenetet szeretném minél szélesebb körben terjeszteni, hogy Oroszország, amelyik évtizedek óta nem veszi tekintetbe és megsérti az emberi jogokat, nemcsak a saját állampolgárait nyomja el. Mindez kihat az egész világ emberjogi helyzetének megítélésére. Koholt vádakkal börtönbe zárja saját állampolgárait, amikor meggyilkol jogvédőket, újságírókat, és háborús bűnöket követ el Csecsenföldön, Moldovában, Georgiában/Grúziában, Malin (Lavrov orosz külügyminiszter épp a héten volt az afrikai országban, ahol hírlik, a Wagner csoport erősíti a kormány hatalmát), Szíriában, Líbiában. S ezekért soha senki nem vonta Putyint felelősségre. Mert a civilizált világ szemet huny a történtek felett, továbbra is kezet fognak vele, és mintha mi sem történt volna, folytatják üzleteiket az orosz kormánnyal, alapvetően a gázvezetékek összekapcsolásával. Nem csodálkozhatunk ezek után, hogy Oroszország azt gondolja, bármit, ami eszébe jut, megtehet. Ukrajnával 9 éve háborúban áll, s ezért is mert Putyin belevágni tavaly egy átfogó, országunk jelentős területére kiterjedő agresszív háborúba. A Béke Nobel-díj megerősíti bennem azt, hogy van értelme a további erőfeszítéseinknek.

– A Polgári Szabadságjogokért Központ alapvetően a háborús bűnök feltárását tűzte ki célul.

– Lakóépületekben, iskolákban, templomokban, kórházakban történt háborús bűnöket dokumentálunk. Azt is, hogyan deportálnak erőszakosan felnőtteket, gyerekeket, milyen erőszakos cselekedeteket követnek el az oroszok, beleértve katonáink fizikai kínzását, abuzálást és a szexuális erőszakot. Ezeket úgy dokumentáljuk, hogy minden egyes elkövető számon kérhető legyen. Illetve úgy is, hogy Putyin és köre szintén felelősségre vonható legyen. Azt hiszen, a Nobel díj visszaigazolja számunkra azt, hogy amit teszünk, az nem más, mint a történelmi igazság feltárása.

Oleksandra Matviichuk
 
Oleksandra Matviichuk
 

– Számszerűsíthetőek a háborús bűnök, bűnösök az oroszok február 24-i inváziója óta?

– Több tucatnyi egyéb szervezettel felvettük a kapcsolatot, hogy minden egyes régió minden egyes városáról pontos információkat szerezhessünk be. Közvetlen kapcsolatba léptünk az áldozatokkal, illetve a bűncselekmények szemtanúival. Van egy mobil csapatunk is, akiket kiküldünk a jelzett helyszínekre, illetve a helyieket is mozgósítjuk, ha bűncselekményről kapunk információkat. Még az oroszok által elfoglalt területekre is viszonylag biztonságosan el tudunk jutni, hogy feljegyzést, videófelvételt vagy egyéb dokumentációs jellegű adatrögzítést végezhessünk. Az elmúlt 10 hónapra visszamenőleg 31 ezer háborús bűnt regisztráltunk ilymódon. Kijelenthetjük, hogy ez valóban nagyon magas szám, de azt kell mondjam magának, mindez csak a jéghegy csúcsa.

– Ugyanakkor egy ilyen jogi folyamat beindítása kérdéses, hiszen Oroszország tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, de nem ismeri el a hágai Emberi Jogok Nemzetközi Bíróságát, vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát sem, s egyébként az Egyesült Államok, akire számos ügyben önök partnerként tekintenek, sem tagjai illetve részei ezeknek az intézményeknek.

– Ez nagyon fontos kérdés, mert sajnos a felelősségre vonási rendszerben hatalmas lyukak tátonganak. Hogy mit értek ezen? Egyrészt az ukrán bíróságok már most is túl vannak terhelve az orosz háborús bűnök procedúráival. A nemzetközi bíróságok pedig csak korlátozott számban képesek ilyen ügyeket befogadni. S akkor feltesszük a kérdést? Ki fog igazságot szolgáltatni annak a több százezer embernek, akik a háború elszenvedői és áldozatai? Először is egy, a háborús agressziót kivizsgáló új nemzetközi bíróságot kellene felállítani, ahol Putyint és közvetlen körét lehetne felelősségre vonni. Másodszor: a nemzetközi tapasztalatokat integrálni kellene a hazai igazságszolgáltatási rendszerbe, hogy tíz- illetve százezreket lehetne gyorsan és hatékonyan bíróság elé állítani. Az ukrán igazságszolgáltatásnak is nagy átalakításra lenne szüksége, amelynek során szorosan együttműködik a nemzetközi ikerintézményekkel.

– Esetleg látható már, hogy mikor és milyen formában kezdődnek meg a perek, hisz egy éve tart a háború? S ha minden így folytatódik, mikor nem lesz vége?

– Ahogy járom most a világot, azt tapasztalom, hogy a civilizált államok – ugyan lassan, de - kezdik megérteni, mekkora a probléma. Tavaly május óta kicsit felgyorsultak az események. Az Európai Parlament és az Európa Tanács határozatban erősítette meg, hogy az új, az úgynevezett háború agressziót vizsgáló bíróságot létre kell hozni. Önnek igaza van abban, hogy nemcsak az eddigi áldozatok, hanem a jövőbeli esetek elkerülése érdekében is gyorsan kell cselekedni, mivelhogy az orosz mentalitás és a politikai kultúra része lett a büntetlenség, amit évtizedek óta fennáll ebben az autokráciában. Az orosz emberek csak akkor fogják majd fel, milyen kultúrában is élnek, ha azt látják, hogy olyan emberek kerülnek nemzetközi törvényszék elé, és ítélik majd el őket, akikről eddig azt gondolták, hogy érintethetetlenek. Csak ez nyithatja fel az emberek szemét Oroszországban. S így életeket is menthetünk

– Amitől tartott Ukrajna, az be is következett. Több tízezer – noha nem félmillió, ahogy korábban az oroszok ígérték – orosz katona indított masszív támadást. Hogyan látja most a fejleményeket?

Nem vagyok katonai szakértő, de én is sokat olvastam róla. Nem lepődtem meg azon, ami most is zajlik. Putyin logikusan gondolkodó autoriter vezető. Nem áll meg mindaddig, amíg meg nem állítják. Nem akar békét, mert az egész országot el akarja foglalni. Az oroszok vissza akarják állítani az orosz birodalmat, bármilyen erőszak árán. Putyin nemcsak elnyomja az embereket, cenzúrázza a köztudatot, de egy sajátos társadalmi szerződést is kötött a népével, aminek alapja a dicső orosz történelmi múlt. Ezért mondom azt, hogy Ukrajna sikere teszi csak lehetővé Oroszország átalakítását, biztosítja demokratikus jövőjét. Oroszország katonai veresége változtathatja meg az emberek véleményét a birodalmi jövőről. Csak akkor döbbennek majd rá, hogy a 21. században élnek, s nem lehet birodalomépítő háborút indítani. Hogy nem lehet legyilkolni a saját embereit. Hogy az ukránokat nem lehet oroszosítani, hogy nem lehet elpusztítani az ukrán kultúrát. Putyin nem diktálhat a független Ukrajnának. S nem élhetnek úgy az emberek, mint a középkorban.

Oleksandra Matviichuk
 
Oleksandra Matviichuk
 

– Mit gondolnak, éreznek az ukránok a magyarok felől? Orbán orosz-párti politikája miatt nap mint nap romlik az ország viszonya Ukrajnával, s nem egyszer tapasztaltunk ellenséges hozzáállást az ukránok részéről is emiatt.

– Az ukránok nagyon csalódottak a magyar kormány álláspontja miatt. Ha egy jóval nagyobb, erősebb ország megtámad egy kisebb országot, és ez a nemzetközi jog megsértését is jelenti, akkor nem lehet neutrális senki. A magyar kormány nem neutrális, ahogy hinni szeretné, amikor nem támogatja Ukrajnát. Jól tudjuk, a magyar kormány igyekezett blokkolni a szankciókat. Tudjuk, hogy nem támogatja fegyverekkel az ukrán nép függetlenségi harcát. Ez nagyon fáj Ukrajnának. S ha emberi oldaláról nézzük, akkor még siralmasabb a kép, hisz mindenki láthatta a Bucsában megkínzott, legyilkolt ukránokat szerte az utcán heverni. Fegyvertelen embereket öltek meg. Ezért is van szükségünk minél nagyobb nemzetközi támogatásra. Itt alapvetően nem csak két állam harcáról van szó, hanem két rendszer küzdelméről is. Az autokrácia harcáról a demokrácia ellen. S ne tévesszük szem elől, a háború az Ukrajnában élő magyarokat is épp ugyanúgy érinti. Mint emberi jogvédő harcos, én úgy látom, ha nem bízhatsz az ország politikusaiban, s az általuk irányított intézményekben, akkor nem marad más, mint bízni a népben. Az egyszerű emberekben. Én bízom bennük, a magyar emberekben is. Mert szerintem ők nem részvétlenek látva milliók szenvedésit, amit az oroszok okoznak nekünk.

– Ön a davosi világgazdasági fórumnak is üzenetet küldött, látjuk, minden eszközt felhasznál arra, hogy ügyét képviselje.

– Csak egy példát szeretnék mondani arra, milyen lehetetlen helyzetek tudnak előállni. Amikor Kijevbe látogatott az ENSZ főtitkára, akkor lakóépületeket bombáztak mellettünk az oroszok. Mit bizonyít ez? Hogy az autokráciával szemben még a nemzetközi intézmények is tehetetlenek. Azt érzem, hogy nem tudok a törvénytelenséggel szemben csak a jog eszközével harcolni. Ezért tartottam előadást a CEU Láthatatlan egyetemén is. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem bízom abban, a nemzetközi jog győzhet az autokrácia felett. Putyin nem fél a NATO-tól sem, és azt hiteti el az emberekkel, hogy ő a szabadság védelmezője. De a háborús bűneikről gyűjtött bizonyítékaink ideológiájának ellentmondanak. Amikor nemcsak az anyát, de a 9 éves gyerekét is megerőszakolják, amikor az udvaron labdázó gyereket legyilkolják. Putyint meg kell állítani, de nemcsak Ukrajna miatt, a volt tagköztársaságokban elkövetett agressziója miatt, hanem azért is, hogy más ország többé ne kerülhessen a célkeresztjébe.

– Tart esetleg regionális, kiterjedő háborútól?

– Azt tudom, hogy Putyint meg kell állítani. Nem tudom, mit hoz a jövő, de azt igen, hogy a magyar kormánynak másokkal egyetemben állást kell foglalniuk. Putyin a szovjet múltat akarja feléleszteni, de nem fog sikerülni neki. Biztos vagyok abban, elbukik. Ez csak idő kérdése. Azonban amikor minden nap egyre többen halnak meg, minden nap szenvednek az emberek, akkor nincs idő kivárni. Nincs ma egyetlen olyan hely sem az országban, ami biztonságot nyújtana. Minden nap halált hoz. Nap nap után egyre többen halunk meg. Támogatásra van szükségünk.

Ezért innen is szeretném üzenni azoknak a magyaroknak, akik nyíltan kiállnak mellettünk és segítenek, hogy köszönjük. Az ő támogatásuk a demokratikus átalakulásban nagyon fontos a számunkra. És az ukrán nép pontosan tudni fogja, nemcsak most, de a jövőben is, hogy ki segített és ki nem – ezekben a drámai napokban. S akik bátran kiállnak mellettünk, azoknak nagy hálával tartozunk, mert ők az emberi méltóságot védik. S azért, mert mi mindannyian elsősorban érző emberek vagyunk.

Csernyánszky Judit riportja a 2023. február 11-i Hetes Stúdió adásában hangzott el.