Arató Gergely "Zsolti bácsis" kérdése: nem egyértelmű, hogy büntetőjogi felelősség felmerül-e

Tóth Balázs jogász, a Helsinki Bizottság ügyvédje írt egy posztot a politikai lejárató kampányok következményeiről, lélektanáról. Műsorvezetőnk az Esti gyorsban megjegyezte: nagyon sokan vetik azt most fel, és nem ok nélkül, hogy amikor kormánypárti politikusok arra panaszkodnak, hogy lejárató kampány áldozatai, akkor elfelejtik azt, hogy mennyien és mennyi alkalommal voltak hasonló, a kormánypárti oldalról érkező lejárató kampányok áldozatai. Valamint sokszor, mire ítélet születik ilyen ügyekben, a kár már megtörtént.

Tóth Balázs azt mondta: a jog részleges reparációval tud szolgálni. Attól függ, hogy egy lejárató kampány milyen intenzitással, mennyi felületen és milyen időtartamban megy. Vannak olyan lejárató kampányok, amelyek hónapokon vagy adott esélyben akár éveken keresztül is tartanak egyes politikusokkal szemben. „Nekem is voltak ilyen ügyfeleim, és nyilvánvaló, hogy az ő esetükben egyrészt fizikai lehetetlenség több száz vagy több ezer cikk, vagy híradós tudósítás, rádióműsor, rádiós spot, tévéspot miatt helyreigazítást kérni. Tehát eleve lehetetlen egy bizonyos mennyiség fölött az embernek ezzel szemben védekeznie” – közölte.

És persze az is igaz, hogy adott esetben kettő-hét év is eltelhet addig, amíg megszületik egy jogerős ítélet. Vagyis, ismételte meg, valóban a jog csak egy olyan végső menedék, ami valami részleges segítséget nyújthat. Mégis mindenkinek azt szokta mondani, hogy ha ennyire van lehetőségük, akkor ennyit érdemes használni, mert amikor viszont megszületik egy adott évben mondjuk 15-20 nyertes per, akkor azzal legalábbis azok előtt, akik nyitottak a bírósági ítéletekkel kapcsolatos tényekben foglaltakra, azért lehetséges tisztázni magunkat.

„… én most nem szeretnék senkit minősíteni, de szerintem a bírósági statisztikák többé-kevésbé mutatják, hogy melyik oldalhoz kötődő médiumok azok, ahol szisztematikus lejárató kampányok szoktak zajlani. Szerintem az elmúlt 5-6 évben minden évben ugyanaz a két-három médium végzett a nem dicsőséges első három hely valamelyikén” – fogalmazott a jogász.

„Bizonyosan vannak önügyfeleim, akik a nyilvánosságban kifelé azt mutatják, hogy kemény férfiak vagy nők, akik a demokratikus közéleti harcra felvértezve tűzön-vízen átmennek az igazukért, de senkinek gondolja azt, hogy egy lejárató kampány áldozatának lenni, hónapokon vagy adott esetben éveken keresztül, az nyom nélkül múlik el.” Ezeknek az embereknek van családjuk, a gyerekeik iskolába, óvodába, egyetemre járnak, van házastársuk, vannak szüleik, és mindegyikük szembesül azzal, hogy az ő közvetlen szerettükkel kapcsolatban alakul ki egy olyan nyilvános portré vagy kép, ami egész egyszerűen a társadalmi érvényesülés ellehetetlenülésével is járhat adott esetben. És ki szeretné mondjuk azt, hogy az ő közéleti szerepvállalása miatt majd a gyerekék bántsák? – tette fel a kérdést.

Konkrét ügyekre tértek át a beszélgetésben, szóba került, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes feljelentette a róla Facebookon egyébként súlyos vádat megfogalmazó Káncz Csabát, akihez ki is mentek a rendőrök, lefoglalták a számítógépét, illetve a kormánypárti Magyar Nemzet információja szerint bár magánvádas ügyről van szó, az ügyészség átvette a vád képviseletét. Tóth Balázs először utóbbit tisztázta: ha egy hivatalos személyt hivatalos minőségével összefüggésben ér rágalmazás, akkor abban az eljárásban az ügyészségnek kell eljárnia.

A konkrét ügyről pedig úgy vélekedett: nyilvánvaló, hogyha a vádakat megfogalmazó személy ezeket elégséges ténybeli alappal nem tudja alátámasztani, akkor nehéz a büntetőjogi felelősség alól mentesülni. Ugyanakkor megjegyezte: az egy furcsa helyzet ma Magyarországon, hogy abban az esetben, hogyha sajtó útján követi el valaki, tehát hogyha ugyanezt mondjuk egy tévéműsorban teszik közzé vagy a híradóban, akkor az büntetlen cselekmény, mert a Fidesz 2023-ban megalkotott egy erre, a sajtó útján elkövetett rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó szabályt. Hogyha ugyanezt valaki a Facebookon vagy YouTube-on teszi, akkor pedig igen. Azt is végig lehet gondolni, hogy mi ennek az értelme – fűzte hozzá.

Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő nagyjából azt állítja, hogy ő nem állított, hanem kérdezett, amikor valahogy úgy fogalmazott: „kérdezze meg Semjén Zsoltot, hogy ki az a Zsolti bácsi?”. Ilyenkor két lehetőség van, mondta Tóth Balázs, aki jelezte, hogy a konkrét beszédet nem hallotta, ezért sem akarna állást foglalni a műsorban. Az egyik tehát, hogy azt mondja a bíró, a védői pozíciót elfogadva, hogy a közéleti vita legszabadabb tere a parlament, a parlament feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalom különböző tagjait, és kérdést feltenni nem bűn, hanem politikai felelősség és feladat, ezért kerülnek oda. A másik oldal meg azt mondja, hogy ez egy kérdésbe burkolt tényállítás, amivel tulajdonképpen hamis színben feltüntetés valósul meg. Nem egyértelmű, hogy ez alapján büntetőjogi felelősség felmerül-e, és azért mégiscsak immunitásuk is van a parlamenti képviselőknek a parlamenti hozzászólások kapcsán.

A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)