"A vádat a vádlónak kell bizonyítania"
26/09/2025 07:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A bizonyítási teher alapvetően a vádlón van: neki kell igazolnia, hogy a sértő kijelentés megtörtént, ki követte el, és az becsületsértésre alkalmas. Ugyanakkor a vádlott élhet az úgynevezett "valóságbizonyítással". Ha igazolja, hogy az állítás valós, és közérdekből vagy jogos magánérdekből került nyilvánosságra, akkor nem büntethető. Ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul, és a vádlott feladata lesz bizonyítani az igazságtartalmat, például tanúkkal, dokumentumokkal, felvételekkel vagy szakértők bevonásával – mondta Laczó Adrienn ügyvéd.
A Szőlő utcai ügy apropóján Semjén Zsoltnak szegezett kérdést – „ki az a Zsolti bácsi?” – a miniszterelnök-helyettes személyét ért rágalmazásként értékelte, és más kormányzati tagok mellett börtönbüntetést ígértek, hogy ezzek elejét vegyék a további találgatásoknak, vagy gyanúsításoknak. A rágalmazási eljárások gyakorlati oldalát Laczó Adrienn ügyvéd volt bíró mutatta be a Megbeszéljük csütörtöki adásában.
„Azt kell tudni a rágalmazásról, hogy az akkor valósul meg, hogyha valakiről más előtt becsület csorbítására alkalmas tényt állítanak, híresztelnek, vagy ilyen tényre utaló kifejezést használnak. Tehát az a lényeg, hogy a két személyen kívül, aki érintett, valaki más is hallja. Nyilván az eset, amiről beszélgetünk, nem kétséges, hogy megfelel ennek a kritériumnak” – mondta Laczó. Megjegyezte, ez mindig magánindítványra üldözendő, vagyis csak a sértett indíthat eljárást, amely tipikusan magánvádas ügyként zajlik: az érintett maga képviseli a vádat a bíróság előtt. Kivételt képez, ha a sértett bíró, ügyész, rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági tag, ilyenkor közvádas az ügy. Azonban ügyészség bizonyos esetekben át is veheti a vád képviseletét.
„A rágalmazás azért nem a legsúlyosabb bűncselekmények közül való a Btk-ban. Alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és ez két évre mehet föl abban az esetben, hogyha aljas indokból vagy célból nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el a rágalmazást. Tehát a maximuma ennek a cselekménynek a két évi szabadságvesztés, és arról azt tudni kell, hogy gyakorlatilag mondhatom, hogy nem fordult még olyan elő Magyarországon, hogy tényleges letöltető büntetés szabtak volna ki rágalmazás miatt” – jegyezte meg.
A bizonyítási teher alapvetően a vádlón van: neki kell igazolnia, hogy a sértő kijelentés megtörtént, ki követte el, és az becsületsértésre alkalmas. Ugyanakkor a vádlott élhet az úgynevezett „valóságbizonyítással”: ha igazolja, hogy az állítás valós, és közérdekből vagy jogos magánérdekből került nyilvánosságra, akkor nem büntethető. Ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul, és a vádlott feladata lesz bizonyítani az igazságtartalmat, például tanúkkal, dokumentumokkal, felvételekkel vagy szakértők bevonásával.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025. szeptember 25., csütörtök 17:30
Riporter: Bolgár György
