AI propaganda: Csepeli szerint be kéne tiltani

Dübörög az AI propaganda, a lehető legvadabb dolgokat lehet látni, mesterséges intelligenciával (MI vagy AI)) előállított videók jelennek meg még magának Orbán Viktornak a közösségi oldalain is. Sokszor valós szereplőket, politikai ellenfeleket ábrázolnak olyan helyzetekben, amelyek sosem történtek meg a valóságban. 

Jóllehet, akár a hangzás, akár a képi világ alapján az emberek többsége számára egyből világos kellene legyen, nem valós felvételekről van szó, attól még kérdés, milyen hatást gyakorolnak ránk ezek a tartalmak vagy egyáltalán, mi a helyzet a szabályozásuk terén.

A múlt héten László Róbert választási szakértőt, a Political Capital elemzőjét kérdeztük, aki szerint, ha egy tartalom kimeríti például a rágalmazás kategóriáját, akkor persze érdemes bírósághoz fordulnia az érintettnek, de mint befogadók elsősorban magunkra számíthatunk. A dezinformáció elleni küzdelem nem tud másképp működni, mint az egyének edukációján keresztül – mondta a szakértő.

A keddi Megbeszéljükben Csepeli György szociálpszichológus is azt emelte ki, hogy jelenleg van egy olyan edukálatlanság, ami védtelenné tesz mindannyiunkat az MI-generált audiovizuális tartalmakkal szemben. Kicsit olyan ez, mint amikor a Lumière-fivérek megalkották az első mozgóképeket és az emberek megijedtek, kirohantak a moziból, mert valóságosnak vélték a feléjük száguldó vonatot vagy a hozzájuk filmen beszélő fejet.

A professzor szerint meg kell különböztetni azokat a tartalmakat, amelyeket ahhoz hasonlóan raknak össze, mint a "klasszikus" propagandafilmeket. Ezek a ugyan a lehető legnegatívabb, legrágalmazóbb felfogásban és a realitás látszatát keltve mutatnak be egy-egy társadalmi csoportot vagy bizonyos embereket – ezek összességében mégis egy fiktív keretben működnek. Ennél sokkal veszélyesebb, amikor a mesterséges intelligencia egy valóságos embert rak bele egy helyzetbe, mert ilyenkor hihetővé válhat bármi. Az így létrejött rágalmakat nagyon nehéz kivédeni, hiszen az emberek saját szemükkel látják, ahogy az illető szereplő például párosodik egy vaddisznóval vagy épp uszító beszédet mond egy kocsmában – magyarázta Csepeli.

Semmilyen fajta védelem nincsen a hamisítás ellen. Jogi eszközökre lenne szükség, ezt az utóbbi veszélyesebb változatot vagy be kellene tiltani, bűncselekménnyé kéne nyilvánítani vagy szabályozni kéne, hogy kötelező legyen jelezni, a tartalom mesterséges intelligenciával készült. Utóbbi esetben persze vesztene a propagandaértékéből – mondta a szociálpszichológus.

Csepelivel arról is beszélgettünk, mi a különbség Magyar Péter Orbán-bábuja és a fideszes világban megjelenő MI-videók között, ahogy arról is, mivel tűnhet ki valamelyik szereplő október 23-án. A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)